Sokan úgy gondolják, házikedvenceink télen nem fáznak, hiszen bundájuk megvédi őket az időjárás viszontagságaitól, kellő meleget biztosít számukra a hidegebb hónapokban is. Legyen szó akár lakásban, akár udvaron tartott ebről, néhány dolgot szem előtt kell tartanunk a tél beköszöntével.
A bent élő négylábúak esetében a gazdiknak sokkal könnyebb, elég néhány dolgot tudniuk, hogy elkerüljék az esetleges kellemetlenségeket és állatorvosi látogatásokat. Kedvencünk a benti klímához szokott, ehhez alkalmazkodott a bundája, így nem rendelkezik komoly aljszőrzettel, mint az udvaron élő társai, így a lakás és a kinti hőmérséklet közötti jelentős különbség problémát okozhat. A kutyaruha, kutyakabát egyesek számára talán feleslegesnek, röhejesnek tűnhet, az igazán hideg hónapokban azonban rendkívül jó szolgálatot tesz.
Sétáink alkalmával fokozottan ügyeljünk az állat mancsaira! A havas, jeges járdákat többnyire sózzák, ami gyakran kimarhatja az ilyenkor egyébként is érzékeny tappancsokat. A séta után langyos vízzel mossuk le a lábakat, zsíros, viaszos krémeket használhatunk megelőzés és ápolás céljából is (az egyik legolcsóbb, és leghatékonyabb a körömvirágkrém, illetve a méhviasz). Időnként érdemes ellenőrizni a talppárnák közötti szőr hosszát, a hó könnyen beletapadhat, akár össze is fagyhat és könnyen felsérti a kutya lábát.
Az udvari ebeknél a legfontosabb, hogy megfelelő menedéket biztosítsunk az állatnak, ahová behúzódhat a hideg szél és csapadék elől. Lehet ez egy szigetelt kutyaház, kazánház, melléképület is, a lényeg, hogy száraz és szélvédett legyen! A legtöbb eb szívesen alszik kutyaházban, azt tekinti saját helyének, biztonságos kuckójának. Ha van rá lehetőségünk, emeljük meg, hogy ne közvetlenül a hideg talajjal érintkezzen, ráadásul ezzel azt is elkerüljük, hogy csapadékos időben felázzon. Semmiképp se tegyünk a kutya alá pokrócot vagy bármiféle ruhaneműt – a kutyáról a nedvesség a takaróra kerül, átázik és inkább hűt, mint melegít. Ilyenkor célszerű szalmát, szénát vagy forgácsot használni. A jobb hőtartás érdekében a bejáratot érdemes egy szőnyegdarabbal vagy vastag műanyagfóliával lefedni. Udvaron tartott kutyáinkat a tél beálltával inkább ne fürdessük, és ne nyírjuk rövidebbre a szőrüket, könnyen megfázhatnak. Igyekezzünk számukra kalóriadús táplálékot, és naponta többször friss, langyos vizet biztosítani.
Az állatvédők sajnos rengeteg kihűlt kutyával találkoznak, a fagy nem csak a kóbor állatokat, de az udvari ebeket is veszélyezteti. Felelős állattartóként előzzük meg a bajt!
Az asztalról inkább ne
Egy-egy könyörgő, édes szempár láttán kinek ne esne meg a szíve az ünnepi menüt nyálcsorgatva figyelő szőrgombócon? Bármilyen nehéz is, legyünk következetesek, és kedvencünket inkább hagyjuk ki a karácsonyi dőzsölésből. A hőkezelt csont egyébként se megfelelő eledel a kutyák számára, így ha a cupákot ezúttal se adjuk oda, csak magunkat kíméljük meg a vaskos állatorvosi számlától, hosszadalmas kezeléstől. (A csont szerkezete hő hatására – sütés, főzés – megváltozik, elveszíti rugalmasságát, szilánkosan törik, akár át is szúrhatja a nyelőcsövet, a gyomrot vagy a bélfalat, túlzott fogyasztása pedig szorulást okoz.) Néhány étel szigorúan tilos kedvenceink számára. A csokoládé, a kakaó, a koffein, az alkohol, a szőlő, a mazsola, a gomba, az egyre többet alkalmazott mesterséges édesítőszerek (xillit, xillitol) mind veszélyt jelentenek kutyáinkra nézve, vigyázzunk, hogy ezekből semmiképp se egyenek, mert komoly mérgezést, és halált is okozhatnak!
Szilveszterkor is biztonságban
Némely kutya számára a tűzijáték és a petárdázás túl stresszes, félelmetes és menekülésre ösztönzi őket. Ha kutyánk fél ezektől a zajoktól, teremtsünk számára szökésbiztos körülményeket, ne legyen lehetősége ijedtében meglépni, és konzultáljunk állatorvosunkkal, mit tudnánk még tenni annak érdekében, hogy a négylábú számára is elviselhetőbb legyen ez a pár nap. Fontos, hogy valamilyen módon azonosítani lehessen az állatot, és könnyebben visszakerüljön a gazdihoz, ha mégis megtörténne a baj – legyen microchip, és egy biléta sem árt.
|
A kutyád egy életre szól... …nem csak karácsonyra! Az ajándékba vásárolt élő állatok az ünnepek után sokszor teherré, gonddá válnak, és gyakran az utcára, jobb esetben menhelyre kerülnek. A szülők ilyenkor hajlamosak engedni a gyerek kívánságának, beszerzik a hőn áhított kutyakölyköt. Eleinte persze cuki, szórakoztató, a csemete is örömét leli benne, majd az esetek többségében csakhamar megunja, s az édes játszópajtásból egyszerű nyűg lesz. Egy kiskutya érkezése a családba közös döntés, nevelésében mindenkinek részt kell vállalnia, hiszen élete végéig hozzánk tartozik. Ha erre nem állunk készen, ha nem vagyunk képesek 10–15 évre elkötelezni magunkat, ne vegyünk élő állatot karácsonyra – és egyéb ünnepre se! Számos más lehetőség létezik: segíthetünk a bajba jutott állatokon, adományozhatunk menhelyeknek, önkénteskedhetünk állatvédő szervezeteknél, amibe természetesen a gyermeket is bevonhatjuk, s közben megtanulja, mi mindennel jár a felelős állattartás. |
