Vannak igéink, amelyeknek igekötős alakja olyan jelentéssel kezd elterjedni (vagy már jórészt meg is honosodott), amely az eredetinek az ellentéte. Rendszerint fölösleges új tartalommal ruházni föl őket, mert zavart okoznak a megértésben, esetleg visszatetsző, nem illik a mondat tartalmához, stílusához, egyébként pedig régóta létezik más szó vagy szókapcsolat a kívánt tartalom kifejezésére. Korábban már említést tettem a kitakar szóról, amely legtöbbünknek azt jelenti, hogy eltávolítjuk a takarót valakiről vagy valamiről, így az láthatóvá válik. Ezzel szemben a szaknyelvből átszivárgott a köznyelvbe a betakar, eltakar jelentése. Például a fényképen, videón vagy filmen kitakarnak egy-egy szereplőt, tehát fölismerhetetlenné válik, mivel valójában eltakarják.
Hasonló jelenséget tapasztalhatunk az elhíresül igével kapcsolatban. Ez a szavunk korábban azt jelentette, hogy valaki negatív tulajdonsága, helytelen cselekedete stb. miatt vált híressé: Évekre rács mögé dugták a szexuális rémtettekről elhíresült galántai nevelőintézet szakácsát; Magyarázkodik a Jobbik rasszista kijelentéseiről elhíresült képviselőjelöltje; Megkezdődött a Tomcat néven elhíresült blogger tárgyalása. Ugyanakkor olvastam már azt, hogy a futballista remek góljáról híresült el; a kutató pedig a találmányáról. Lássunk egy idézetet a népszerű mesemondóról: A nyomornegyedből indult a komor, mégis szívbemarkoló meséiről elhíresült Hans Christian Andersen. Nyilvánvaló, hogy a szerző ebben az esetben is pozitívként értékeli Andersen meséit, mégis úgy érezzük, mintha a hírhedt jelzővel ruházta volna föl. Persze mondhatta volna, hogy a mesemondó híressé vált, és máris egyértelmű lenne a mondata.
A magyar nyelv értelmező szótárában (régi kiadásban) nem találhatjuk meg az elhíresül, hanem csak az elhíresedik igét. Ennek a jelentése: Fokozatosan híressé, ismertté válik. És a példamondat is pozitív tartalmú: Kiváló munkája méltán híresedett el. Igen ám, de mégsem ugyanarról az igéről van szó, még ha a gyökerük meg is egyezik.
A WikiSzótár.hu már tartalmazza igénket, de nagyjából egy kalap alá veszi az elhíresedik igével: Híre, neve elterjed, közbeszéd tárgyává lesz; elhíresedik.
1. Gyorsan közismertté válik. A tévé vagy újságok révén a híre, neve elterjed, sokan tudnak róla. A vetélkedő győztese hetek alatt elhíresült. Egy film segítségével könnyen elhíresedik egy gyenge színész is.
2. Rossz hírbe kerül. Rosszindulatú pletyka, szóbeszéd azt terjeszti róla, hogy bajt okozott, tisztességtelen volt. A lány hamar elhíresedett, miután együtt látták egy fiúval. Amikor az elvált asszony elhíresült, még a szomszédok sem akartak szóba állni vele.
A Szabad Föld című lapban találtam rá egy olvasói levélre, az alábbi kérdéssel:
Egy beszélgetős műsort hallgatva arra figyeltem fel a minap, hogy a Fábry Sándor által is nagy tehetségnek tartott Utasi Árpit „a televízióból elhíresült mesemondóként” említette az egyik beszélő. Nyelvérzékem azt súgja, hogy elhíresültnek csak azt nevezhetjük, akinek viselkedését, szereplését nem nézzük jó szemmel, sőt inkább elítéljük. Igazam van-e?
Grétsy Lászlónak, a híres (de nem elhíresült!) nyelvésznek a válaszát idézve (némi rövidítéssel) – tiszta képet kapunk az elhíresült ige történetéről, jelentéséről és használatáról:
A 2003-ban megjelent értelmező szótárunkban már megtalálható, de e szótár első, 1972-es változatában még hiába keressük. Az új szótár szerint jelentése a következő: ’valaki, valami (fokozatosan) ismertté, híressé válik’. Van egy példamondat is használatára, mégpedig ez: „egy interjújával híresült el”. Ezenkívül még azt tudjuk meg a szótárból, hogy a szó elsősorban a sajtó nyelvhasználatában él, s hogy rosszalló értelme is lehet. Az idézett mondatrészletből ez a rosszalló értelem még nemigen érzékelhető.
Csakhogy napjainkban a nyelvi változások hihetetlenül felgyorsultak. Két évvel később, az akkor megjelent Nyelvművelő kéziszótárban már ezt olvashatjuk elhíresült szavunkról: „Sajtónyelvi divatszóvá vált, rendszerint pejoratív (azaz: ’rosszalló’ – G. L.) mellékértelemmel…: a több száz milliós sikerdíjáról elhíresült jogásznő; a trágár kiszólásairól elhíresült képviselő. Mivel jelentése a ’híressé válik’-tól fokozatosan a ’hírhedtté válik’ felé tolódott el, nem rosszalló értelemben való alkalmazását meg kell fontolnunk.”
Tehát itt már azt olvassuk, hogy rendszerint rosszalló mellékértelme van. Ezt szemlélteti a híressé válástól hírhedtté válásra való utalás is az idézetben, ugyanis a XIX. század első felében a hírhedt még egyaránt vonatkozhatott gazemberre és nagy hírű tudósra is, de a század végétől a hírhedt – ellentétben a híressel – már csak azt jelentette: ’rossz hírű’.
Most, újabb néhány év elteltével, olvasónk levelére válaszolva bátran kimondhatjuk: valóban, az elhíresült már csak rosszalló értelemben használatos, s így nem illik a tévéből megismert kis mesemondóra. Ő már most is híres, a szó legnemesebb értelmében – írta Grétsy tanár úr.
Érdemes még egy igénket sorra venni, ez pedig az elharapódzik. Ez a szavunk is, miként az előző, negatív, kártékony dologra utal: A tűz gyorsan elharapódzott. Átvitt értelemben veszedelmes, káros társadalmi folyamatokra is utalhat: Elharapódzott a cigánybűnözés; Elharapódzott az agresszív, erőszakos közlekedés; A járvánnyal a szeméttermelés is elharapódzott; Hogy mennyire elharapódzik a fölösleges idegen szók divata! Dr. Zoran Radovanović nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a következő időszakban Szerbiában ugyanúgy elharapódzik a helyzet, mint például a szomszédos Romániában.
Az újságokból vett idézeteket – amelyekben az elharapódzik igét helyesen használták – azért soroltam föl, mert ugyan nagyon ritkán, de ennek a szónak is előfordult „kifordított”, hibás használata. Íme az egyik: A közösségi médiában gyorsan elharapódzott a népszerű énekes-dalszerző, Đorđe Balašević halálhíre. Sejthetjük, hogy a szerző mire gondolt: gyorsan, tehát futótűzként terjedt el a médiában az énekes halálhíre. És bár a halál szomorú dolog, a hírre – a tartalmától függetlenül – mégsem szokás azt mondani, hogy elharapódzik, legyen az gyászhír vagy örömhír.
