Jelmezbál és vidámság

Minden évben ahogy elérkezik a február hónap, az iskolákban megkezdődik a készülődés a farsangra. Ez főleg az alsós osztályokra jellemző, melyekben jelmezbált szerveznek, valamint a tantermeket és a folyosókat is feldíszítik a diákok és a tanárok közösen. Természetesen a szülőket is érinti ez a mulatság, mivel a jelmezek nagy részét otthon készítik el a gyerekekkel együtt, majd az iskolában a tanítók segítségével öltöznek át, és nyeri el a végleges formáját egy-egy jelmez vagy álarc.
A farsang a télűzés vidám időszaka, és minden iskolában másképp valósítják meg ezt a diákok és a tanárok. Ágó Katalin zentai tanítónő szerint a gyerekek nagyon szeretik ezt a tarka, vidám időszakot. Első lépésként a tantermet öltöztetik ünneplőbe, kidíszítik a pannókat színes, vidám rajzokkal, álarcokat készítenek, vagy azok tervezetét rajz formában.

– A jelmezek tervrajzát, bohócképeket, -rajzokat szoktunk rajzolni, festeni, valamint kézműves munkákkal díszítünk. Ezeket nagyon kedvelik a gyerekek, szeretnek barkácsolni, alkotni, olyan dolgokkal foglalkozni, amikhez kézügyesség és kreativitás szükséges. Az utóbbi időben ajtódíszt is csinálunk, olyat, ami a témához kapcsolódik. Itt a kivitelezés mindig csoportmunkában történik, hiszen nagyon szeretnek együtt dolgozni. Ez a dísz nagyjából egy–másfél hónapig ékesíti az ajtónkat – mesélte a tapasztalt tanítónő.
Katalin elmondása szerint náluk a napközis osztály öltözteti ünneplőbe a folyosókat, ahová függő bohócokat készítenek a gyerekek, amik vidámmá teszik az egyébként egyhangú helyiségeket. Az előcsarnokba pedig a legszebb munkákat állítják ki, amiket mindenki megcsodálhat az iskolába lépve. Miután az épület is felvette az ünnepi hangulatot, a gyerekek szorgosan készülnek a jelmezbálra.
– A jelmezbált mindig a farsang végén szoktuk megszervezni, mivel azt mondják, hogy a farsang vége az a farsangnak a „farka”, vagyis a legvidámabb időszak, amikor a legintenzívebben folyik a télűzés. A gyerekek odáig vannak ezért az eseményért, szeretnek valakinek vagy valaminek a bőrébe bújni, és annak megfelelően viselkedni. Általában pénteki napon szoktuk megszervezni ezt a programot, amikor már egy kicsit lazábbra lehet venni a tanítást. Aznap egy vagy két órát tartunk meg, de személy szerint én egy iskolai órát rászánok arra, hogy tréfás ügyességi játékokat tartsak az osztályomnak. Ezek mindig táncos-zenés foglalkozások, amiket nagyon élveznek. Ezt követően készülünk a közös programra, ami nem más mint a farsangi felvonulás. Ilyenkor egy kicsit rendbe hozzuk a jelmezeket, befejezzük az arcfestéseket, felöltözünk – mondta.
A tanítónő igyekszik felkészíteni őket teljesen az ünnepi felvonulásra. Egy megadott időpontban közösen levonulnak a tornaterembe, ahol osztályok szerint felsorakoznak a diákok. Hangos zeneszó mellett körbejárják többször a termet, hogy mindenkinek legyen alkalma megcsodálni a másik jelmezét, álarcát. Az egész ünnepi felvonulást bírálóbizottság is figyelemmel kíséri, amely megnézi az elkészített jelmezeket.

– A végén a legötletesebb, valamint a legtöbb munkát igénylő jelmezeket díjazni szokták. Minden osztályból a legjobb alkotást készítő diák oklevélben és szerény ajándékcsomagban részesül, ami általában egy kis édességből és tanszerekből áll. Természetesen a megérdemelt farsangi fánk sem maradhat ki a repertoárból, amit a konyhában süt meg a személyzet, majd az ünnepség végeztével mindenki a saját tantermében fogyasztja el.
Az utóbbi két évben a járványhelyzet miatt nem engedélyezték a közös programot az iskolában, ezért más megoldás után kellett néznünk. Szolidabb keretek között szervezzük meg, ami annyi jelent, hogy mindenki a saját osztályában bonyolítja le a farsangi felvonulást és jelmezversenyt  – mutatott rá Katalin.
A tanító néni úgy véli, azért fontos ez az esemény a gyerekeknek, mivel változatosságot visz az iskolai munkába, továbbá vidám légkör alakul ki, amely segít a kapcsolatok mélyítésében. Megszemélyesítenek valamilyen állatot vagy egy ismert szituációt, figurát a rajzfilmekből, esetleg a mindennapi életből. A lányok általában hercegnőnek, boszorkánynak öltöznek, a fiúk pedig a pókember- vagy batmanjelmezbe bújnak a legtöbb alkalommal. Akadnak olyanok is, akik közös produkciót készítenek, például többen összefognak és ikreket vagy focistákat személyesítenek meg.

– Néhány éve az egyik kisfiú pincérnek öltözött, és egy tálcán műanyag poharakban vizet vitt körbe-körbe a teremben. Annyira beleélte magát a szerepbe, hogy amikor már rég vége volt a műsornak, odajött hozzám és megkérdezte: – Most már letehetem a tálcát? – mesélte nevetve a tanítónő.
Összegezve, a farsangi mulatság sok-sok vidámságot hoz a diákok életébe, ezért semmiképp sem szabad kihagyni.