Váratlan és egyoldalú döntést hozott a nemzetközi kerékpársport három nagy versenyszervező vállalata, az Amaury Sport Organisation (ASO), az RCS Sports és a Flanders Classics november végén, a határozatot azonban nem hagyta jóvá a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI–Union Cycliste Internationale), kijelentve, hogy annak elfogadásához a Profi Kerékpáros Tanács hozzájárulása is szükséges.
Mivel a három szervező cég körébe tartozik a kalendáriumban szereplő összes nagy verseny (többek között a Tour de France, a Giro d’Italia vagy a Paris–Roubaix) lebonyolítása, az egész sportot alapjaiban érintő kérdésről beszélünk. A versenyszervezők (egyelőre) érvénytelen döntése nyomán a háromheteseken csapatonként 9 helyett 8, az egyéb kiemelt versenyeken 8 helyett 7 kerékpáros állhatna rajthoz.
Az elemzők két szempontból vizsgálják a témát: egyrészt a versenyek biztonságáról, másrészt egyes csapatok dominanciájáról beszélnek bizonyos versenyeken.
Az elmúlt években feltűnően megnövekedett a súlyos balesetek száma a profi mezőnyben. Ezek oka a szintén megnövekedett számú kísérőjármű (zsűrikocsi, egészségügyi kocsi, csapatautók, médiakocsik és -motorok, szerelőkocsik és -motorok stb.), valamint maga a mezőny mérete lehet. A csapatok jelenlegi létszáma a háromhetes versenyeken 9, míg az egynapos klasszikusokon 8. Az egyes versenyeken elinduló csapatok száma 22, így a háromheteseken 198, a klasszikusokon 176 versenyző halad együtt, nem ritkán a 70 kilométeres óránkénti sebességet is elérve. A kisebb mezőny arányosan kevesebb balesetet okozhatna a létszámcsökkentés hívei szerint.
A kérdéskör másik sarokpontja a nagy csapatok dominanciája, elsősorban háromhetes versenyeken. Az utóbbi évek meghatározó háromhetes versenyzőjét, a Sky csapatnál háromszoros Tour de France-győztes Chris Froome-ot sokszor éri a vád, mely szerint ritkán kényszerül saját teljesítményével harcolni a győzelemért. Rendszeres kép a háromhetesek döntő hegyi szakaszain, amint Froome 4-5 csapattársa védelmében teker fel a nagy hegyekre. A szabályváltoztatás mellett érvelők szerint a kisebb csapat kevesebb lehetőséget adna a csapat összetett versenyzőjének védelmére, és többször kényszerítené őt éles küzdelemre a közvetlen vetélytársak ellen.
Patrick Lefevere, az egynaposokon hagyományosan jól szereplő Etixx–QuickStep csapatfőnöke szerint száz versenyző maradna munka nélkül a döntés megvalósulása esetén. A verseny biztonsági körülményeire célozva elmondta: „Sokkal fontosabb lenne biztonságos útvonalakon versenyezni, és nem egy éles kanyar után 50 méterrel elhelyezni a célt, mint például az idei Svájci Körverseny egyik szakaszán.”
Jonathan Vaughters, a Cannondale–Drapac főnöke kijelentette: „Nem utasítom el az elképzeléseket a kisebb csapatokról, de elutasítom, hogy a tervezésünk és a következő szezon keretének összeállítása után hozzák a tudomásunkra.”
„Egy versenyző nem tűnik soknak, de nagy nevek maradnának ki a mezőnyből” – jelentette ki Luca Guercilena, a Trek csapatfőnöke. – „Nagy változások történnének a Grand Tourok esetében. Világos döntések születnének, hogy az összetettért, vagy szakaszgyőzelmekért harcolunk.”
Greg van Avermaet, Rió országúti olimpiai bajnoka nagyobb bizalommal fordult a javaslat felé. Szerinte jót tenne a versenynek a kevesebb versenyző, attraktívabb lenne a versenyzés. A kisebb csapatokkal kevésbé lehetne kontrollálni a versenyt, és több esély lenne egyéni akciókra.
Bár a létszámcsökkentés egyelőre nem valósult meg, a vita továbbra is élénk, hiszen hasonlóan súlyos érvek és ellenérvek sorakoznak mindkét oldalon. Annyi bizonyos, hogy a 2017-es versenynaptár elég lehetőséget nyújt a bizonyításra.
