A 2016-os országúti szezon végén vonult vissza a kerékpársport utóbbi másfél évtizedének két kiemelkedő és meghatározó egyénisége, Fabian Cancellara és Bradley Wiggins. Bár hasonló típusú versenyzőkről van szó, és karrierjük során gyakran voltak egymás legfőbb riválisai, mégis különböző pályát futottak be.
A svájci Fabian Cancellara és a brit Bradley Wiggins 2016 végén lezárult pályafutása számos tekintetben mutat hasonlóságokat egymással. Mindkét kerékpáros elsősorban az „igazság versenyében”, az egyéni időfutamban alkotott maradandót, és az időfutamra szakosodott képességeit kamatoztatta a többi területen. Hazájuk nemzeti bajnokságát a számban Wiggins háromszor, Cancellara hihetetlennek tűnő tíz alkalommal nyerte meg.
Négy olimpiai ciklust átívelő karrierjük során mindketten megnyerték a legfényesebben csillogó olimpiai érmet az egyenkénti versenyben: Cancellara a 2008-as pekingi, valamint a 2016-os riói olimpián bizonyult a leggyorsabbnak, Wiggins pedig a 2012-es londoni olimpián, hazai környezetben, többek között az akkor hetedik svájcit megelőzve lett a szám olimpiai bajnoka. Az igazsághoz tartozik, hogy a brit soha máskor nem indult olimpiai időfutamon, míg Cancellara minden ötkarikás játékon részt vett. Feltörekvő tehetségként Athénben a 9. helyet szerezte meg, míg a 2008-as időfutamarany mellé ezüstöt nyert a mezőnyversenyben.
Az évente rendezett országúti időfutamvébék elképzelhetetlenek lettek volna a páros, elsősorban Cancellara nélkül. A svájci négy egyéni világbajnoki címet szerzett: 2006-ban (Salzburg), 2007-ben (Stuttgart), 2009-ben (Mendrisio) és 2010-ben (Melbourne). Wiggins 2007-ben és 2009-ben is a vert mezőnyben volt, a 10., illetve a 20. helyen. A négy arany mellé Spartacus három bronzot is begyűjtött (2005, 2011, 2013). Wiggins a karrierje második felében kezdett erőteljesebben koncentrálni a szakágra, aminek eredményeként 2014-ben Ponferradában ő is világbajnoki címet szerzett. A brit kétszer verte meg Cancellarát a gigászok egymás közti versenyében: 2011-ben és 2013-ban egyaránt második lett az akkoriban uralkodó német Tony Martin mögött, a svájci előtt.
Névjegy
Név: Fabian Cancellara
Nemzetiség: svájci
Magasság: 1,86 m
Testsúly: 82 kg
Becenév: Spartacus
Versenyzőtípus: időfutam-specialista, klasszikusspecialista
Profi csapatok: Mapei–Quick-Step (2001–2002), Fassa Bortolo (2003–205), Team CSC (2006–2010), Trek Factory Racing (2011–2016)
Fontosabb győzelmek: Tour de France, 7 szakasz (2004, 2007, 2008, 2009, 2010, 2012), Vuelta a España, 3 szakasz (2009, 2013), 1 csapatidőfutam (2011), svájci körverseny (2009), Párizs–Roubaix (2006, 2010, 2013), Milánó–San Remo (2008)
Az egynapos klasszikusok és a Monumentumok (az öt legtekintélyesebb egynapos) terén Cancellara minden idők egyik legsikeresebb versenyzője. A Monumentum-győzelmek örökranglistáján hét győzelmével a hetedik helyen áll, olyan versenyzők közvetlen közelében, mint Gino Bartali, Rik van Looy, Sean Kelly vagy Fausto Coppi. Háromszor nyerte meg a flandriai körversenyt és a Paris–Roubaix-t, valamint egyszer a Milánó–San Remót.
Ugyanezeken a versenyeken Bradley Wiggins nem teljesített ilyen kimagaslóan, hiszen nem is specialistája a klasszikusoknak. A Paris–Roubaix-n egyszer tudott a legjobb tíz között végezni, amikor 2014-ben 9. lett.
A háromhetesek közül mindketten – ha nem is hasonló módon – elsősorban a Tour de France-on alkottak maradandót. Cancellara összesen 7 egyéni szakaszt tudott megnyerni, és 29 napig viselte az összetettben vezetőnek járó sárga trikót. Ez a szám rekordnak számít azok között, akik egyszer sem lettek a háromhetes végső győztesei. Spartacus idővel különleges szerepet töltött be a Tour mezőnyében: kifinomult stílusa, közvetlen egyénisége, az országúton tanúsított méltósága, a számtalanszor bizonyított sportszerűsége és a mindezek mellé párosuló megkérdőjelezhetetlen teljesítménye nagy tekintélyt adott neki, amely révén a mezőny tiszteletbeli nagyköveteként tekintettek rá. Jó példa erre a szerepére, hogy többször szólalt fel a teljes mezőny nevében a versenyzők érdekében. Nemegyszer előfordult, hogy egy nagyobb bukás után az élre állva a teljes mezőnyt visszafogta a bukott versenyzők felzárkózása érdekében.
Bradley Wiggins története egyben a kerékpározás világának egyik, ha nem a legnagyobb versenyzői átalakulása, talán csak a sprinterből hegyimenővé váló Laurent Jalabert karrierje mutat hasonló méretű átformálódást.
A brit pályakerékpárosként kezdte a 2000-es évek elején, az egyéni és a csapatüldözéses verseny specialistájaként olimpiai és világbajnoki aranyérmeket szerzett, valamint a 4 kilométeres csapatszámban többször állított fel világrekordot, amelyek közül a legutóbbi még ma is él (3:50,265 perc).
Wiggins sikeresen vitte át a négy kilométeres számban elsajátított képességeit a jelentősen hosszabb országúti versenyekre. Eredményként több szakaszversenyen is fontos kronókat tudott nyerni, mint a 2010-es Giro d’Italián vagy a 2012-es Párizs–Nizzán. A folyamat megkoronázásaként nyerte meg Wiggins a 2012-es Tour de France-ot. Győzelmének kulcsa a hatalmas súlyveszteség mellett az volt, hogy a háromhetes mindkét egyéni időfutamát megnyerte, az így kiharcolt előnyét pedig végig meg tudta őrizni a nagy hegyeken – ebben ugyancsak időfutammenő képességei segítették, hiszen a nagy meredekeken csak rendkívül kiegyensúlyozott erőbeosztásával tudta felvenni a versenyt a hegyispecialistákkal.
Karrierjének végéhez közeledve Wiggins az egynaposok világában kalandozott, amelyeken kimagasló eredményeket ugyan nem tudott elérni, de nyomot hagyott ott, ahol részt vett.
Névjegy
Név: Bradley Wiggins
Nemzetiség: brit
Magasság: 1,90 m
Testsúly: 83 kg
Becenév: Wiggo
Versenyzőtípus: időfutam-specialista, összetettmenő, összetettmenő (pálya)
Profi csapatok: Linda McCartney Racing Team (2001), Francaise des Jeux (2002–2003), Crédit Agricole (2004–2005), Cofidis (2006–2007), Team High Road (2008), Garmin–Slipstream (2009), Team Sky (2010–2015), WIGGINS (2015–2016)
Fontosabb győzelmek (országút): Tour de France, összetett (2012), 2 szakasz (2012), Giro d’Italia 1 szakasz (2010), 1 csapatidőfutam (2013), Critérium du Dauphiné (2011, 2012), Párizs–Nizza (2012), Tour de Romandie (2012), időfutam-világbajnokság (2014)
Fontosabb győzelmek (pálya): olimpiai bajnok, egyéni üldözéses (2004, 2008), olimpiai bajnok, csapatüldözéses (2008, 2016), világbajnok, egyéni üldözéses (2003, 2007, 2008), világbajnok, csapatüldözéses (2007, 2008), világbajnok, madison (2008, 2016)
Egyéb: egyórás világcsúcs – 54,526 km (2015)
2015-ben az egyórás világcsúcs megdöntésére készült, teljes szezonját ennek a célnak rendelte alá. A sikeres esemény júniusban, a londoni Lee Valley csarnokban született meg. 54,5 kilométeres csúcsát azóta sem tudták megdönteni.
A 2016-os év Wiggins pályára való visszatérését, egyben búcsúévét hozta, a riói olimpián a világrekorder brit üldözőcsapat tagjaként szerezte meg ötödik olimpiai aranyát.
