A XXXII. nyári olimpiai játékok két és fél hete alatt a sportolók összesen 24 világcsúcsot döntöttek meg: úszásban és evezésben hat-hat, súlyemelésben négy, atlétikában és pályakerékpárban három-három alkalommal. A legtöbbször, négyszer a kínaiak írták át rekordot: a súlyemelő férfiak 73 kilogrammos súlycsoportjában, a sportlövő férfiak kisöbű szabadpuska összetettjében, a kerékpárosok a női csapatsprintben, valamint női váltójuk a 4×200 méteres gyorsúszásban. A legtöbb érmet – hetet, ebből négy aranyat – az ausztrál úszó, Emma McKeon szerezte Tokióban, a legtöbb, szám szerint öt aranyérem pedig szintén egy úszó, az amerikai Caeleb Dressel nyakába került.
A legfiatalabb és a legidősebb érmes között 50 év a korkülönbség, hiszen a 12 éves gördeszkás Hiraki Kokona ellenpontja az ausztrál Andrew Hoy, aki 62 évesen kétszer is dobogóra állhatott: lovastusában egyéniben a harmadik, csapatban a második helyet szerezte meg.
Sohasem volt még ennyire színes az olimpiai dobogósok sora: összesen 93 ország – pontosabban olimpiai bizottság – szerzett érmet a játékokon, amivel megdőlt a 87-es rekord, amit a 2008-as olimpia tartott. Három ország a története során először szerzett érmet, ezek Burkina Faso (hármasugrás), Türkmenisztán (súlyemelés), valamint San Marino, amely rögtön két sportágban három éremmel kezdett (sportlövészet, birkózás). Megdőlt az aranyérmes országok londoni 59-es rekordja is, hiszen 65 különböző nemzet himnusza csendült fel a díjátadókon. A magyar olimpiai aranyérem egyébként idén kétszer annyit ért, mint a szerb, hiszen előbbiek 141 ezer, utóbbiak pedig 70 ezer eurónak megfelelő állami jutalmat kaptak a sikerért.
És az adat, amelynek közlése nélkül másfél éve egyetlen nagyszabású sportesemény sem múlhat el: július 1-től augusztus 8-ig az olimpia kapcsán összesen 613 500 koronavírustesztet végeztek el, és 436 pozitív esetre bukkantak.
