Más erőviszonyok

Korábban a szerb, illetve a magyar szakági szövetség sem mutatott különösebb érdeklődést a strandvízilabda iránt, az idén azonban mindkét ország olimpiai bizottsága támogatja a Balin esedékes nyári Világjátékokra kijutó csapatokat, így mindkét válogatott részt vett az egyiptomi selejtezőtornán. A férfiak mezőnyét tizenegy csapat alkotta, az első három helyezett kvalifikált az indonéziai viadalra. A dobogós helyezések valamelyikének megszerzése ilyen nagy renoméjú válogatottaknak első ránézésre talán ujjgyakorlatnak tűnhet, a valóság azonban egész más.

A sportág és szabályrendszere még kiforróban van, a medencés topcsapatok elég nehezen alkalmazkodtak az új körülményekhez. A szerb válogatottnak egyáltalán nem ment az akklimatizáció, a csoportmeccsek során Egyiptomtól, majd Romániától is vereséget szenvedett, míg a rájátszásban megverte Kuvait együttesét, így a kilencedik helyért játszhatott. Utolsó találkozóján Szaúd-Arábiával mérkőzött, igaz az ázsiaiak ellen már fölényes győzelmet aratott.

A Petőváry Zsolt vezette magyar alakulatnak viszont sikerült a kvótaszerzés. A csoportkörben kétszer fölényesen verte Kazahsztánt, ám az elődöntőben kikapott Montenegrótól, így a bronzért küzdhetett. A dobogós hely megszerzéséért Grúziával meccseltek, a magyar csapat a párharc második felében már jelentős fölényben volt, uralta a játékot és több góllal vezetett. A grúzok a végén felzárkóztak ugyan, a magyar gárda viszont behúzta a kötelezőt és Hurghadán keresztül kijutott Balira. A döntőt a házigazda Egyiptom és Montenegró vívta, a rendes játékidő 14:14-es döntetlennel zárult, az ötméteres párbajt pedig egyetlen sikeres montenegrói találat döntötte el.