Francia címvédés, szlovén bronzérem

A norvég tündérmese a férfikézilabda-világbajnokság döntőjében ért véget: a szabadkártyával érkező Norvégia a csoportmérkőzésen elszenvedett 31:28-as vereség után másodszor is kikapott a vendéglátó Franciaországtól, amely így megvédte két évvel ezelőtti elsőségét. Tizedszer fordult elő, hogy egy válogatott veretlenül nyerte meg a világbajnokságot: ugyanez 1938-ban Németországnak, 1954-ben és 1958-ban Svédországnak, 1964-ben Romániának, 1967-ben Csehszlovákiának, 1982-ben Szovjetuniónak, 1986-ban Jugoszláviának, 1997-ben Oroszországnak és 2001-ben szintén a franciáknak sikerült.

A döntő első tíz percében a norvégeknek minden sikerült: szinte valamennyi támadásukat góllal fejezték be, az átlövők bombái után Thierry Omeyer folyamatosan a hálóból halászta ki a labdát, a hazai csapat pedig igyekezett tartani a lépést az ellenféllel. Ez többé-kevésbé sikerült is, hiszen Norvégia néhányszor háromgólos előnyre tett szert, de a félidő vége felé a folyamatos rohanásukba több hiba is becsúszott, így a franciák folyamatosan csökkentették a hátrányukat, majd néhány Vincent Gerard-védést követően az első játékrész utolsó másodpercében a vezetést is sikerült átvenniük. A vendéglátó franciák közül az első félidőben Nikola Karabatić volt a legjobb, aki góljai mellett hétmétereseket harcolt ki, s nagyon hasznosan játszott. A második félidő elején a franciák elkapták a fonalat, Gerard védései után ők rohantak át a norvég védelmen, s 22:18-as vezetésre tettek szert, amire Christian Berge azonnal időkéréssel reagált. Ez azonban nem segített csapatán, amely nem találta meg az ellenszert a franciák beállósai ellen, így tíz perccel a mérkőzés vége előtt 29:23-ra vezetett a házigazda. Innen a franciákat csak csodával határos módon lehetett volna megverni, de vasárnap este a norvég csodára utaló jeleket még nyomokban sem lehetett találni a párizsi Accorhotels Arénában. Franciaország 15:9-re nyerte meg a második játékrészt, s 33:26-os végeredménnyel védte meg a világbajnoki címét. A francia válogatott legeredményesebb játékosa Karabatić lett hat góllal, Kentin Mahe, Michael Guigou és Valentin Portre is öt-öt gólt lőtt, a kapusok közül Omeyer 12 lövésből 2-t hárított (17 százalék), míg Gerard 27 norvég próbálkozásból 11-et hatástalanított (41 százalék). Sokat elmond a franciák védekezéséről, hogy ők 53-szor lőttek kapura, míg a norvégeknek ez csak 46-szor sikerült.

Hiába a négy közé jutás, Babićot leváltják?

Az egyik legjobb teljesítménnyel a horvátok rukkoltak elő a világbajnokságon, ez azonban sovány vigasz számukra, mert érmet nem sikerült szerezniük, pedig az elődöntőben is karnyújtásnyira voltak a győzelemtől, a bronzmérkőzésen pedig nyolcgólos előnyt hagytak veszni. Horvátország az Eb-győztes németek mögött második lett a C csoportban, az egyenes kieséses szakaszban pedig Egyiptom után az egyik fő esélyes Spanyolországot is legyőzte, a norvégek elleni elődöntőben pedig meccslabdája volt, hiszen 22:22-es állásnál Zlatko Horvat időn túli hétméterest végezhetett el. Ő azonban hibázott, pontosabban Torbjorn Bergerud védett, s a hosszabbításban Norvégia kiharcolta a győzelmet. A harmadik helyért lejátszott találkozón Željko Babić kiválasztottjai a félidőben öt, a negyvenedik percben pedig nyolc góllal (24:16) vezettek Szlovénia ellen, s az utolsó tíz perc is ötgólos horvát előnnyel kezdődött. Szlovénia ritkán látható hajrát produkált, aminek az lett az eredménye, hogy az 57. percben már 29:29 volt az állás. Utána még született egy horvát gól, de Szlovénia kettővel válaszolt, így története során először sikerült érmet szereznie világbajnokságon.

A horvát játékosok érthetően csalódottak voltak a szombati bronzmérkőzés után. Manuel Štrlek elmondta, ez volt élete legrosszabb 24 órája, hiszen két olyan meccsen maradtak alul, amelyek közül egyiket sem lett volna szabad elveszíteniük.