Az utóbbi évtizedek legnagyobb élménye vár a magyar futballdrukkerekre, hiszen Magyarország válogatottja kijutott a 2016-os Európa-bajnokságra, így harminc év után először vesz részt jelentős nemzetközi versenyen – kontinenstornán 1972, tehát 44 év után szerepelhet majd újra. Az előző hétvégén a csoportok sorsolása is lezajlott Párizsban, a magyar nemzeti tizenegy az F jelű kvartettbe került, ahol sorrendben Ausztria, Izland és Portugália lesznek az ellenfelei. Egy ilyen csoportból nehéz a továbbjutás, de nem lehetetlen, megfelelő taktikával, fegyelmezettséggel és jó koncentrációval bárki ellen lehet esélye Magyarországnak – legalábbis így gondolja Bogdán Ádám, a magyar válogatott kapusa, aki ugyan a selejtezősorozatban nem lépett pályára, de a kezdőkapusként számításba vett Király Gábor mögött mindig ott volt a kispadon. Bárki is volt a kapitány az utóbbi években, az Angliában légióskodó portás állandó kerettagnak számított, vélhetően ő lesz a szombathelyi hálóőr utódja a válogatott kapujában.
A 28 éves kapust nemcsak az Eb-szereplés kiharcolása miatt hívtuk fel, hanem azért is, mert nyártól ő az a játékos a magyar keretben, aki a legismertebb klubnál játszik, hiszen szerződtette a Liverpool együttese. A Mersey partján egyelőre ligakupa-mérkőzéseken kapott lehetőséget, de türelmesen vár a további bevetésekre, hiszen megtiszteltetés és kiváltság egy ilyen klubhoz tartozni. A Vörösök első számú kapusát, Simon Mignolet-t mostanában sok kritika éri, sokan már Bogdánt követelik a kapuba, aki azért dolgozik nap mint nap, hogy felkészült legyen, amikor megkapja a lehetőséget, és élni tudjon az eséllyel.
• Kezdjük talán a legaktuálisabb témával, az Eb-sorsolással. Mennyire ismeri az ellenfeleket?
– Könnyű csoportot nem lehetett kapni, hiszen az erőviszonyok eléggé kiegyensúlyozottak az európai futballban. A miénk is egy kiszámíthatatlan csoport, ahol talán a portugálok a legnagyobb favoritok, egy világsztárral a csapatukban, illetve a többi játékosuk is jó klubokban szerepel. Az osztrákok pedig kilenc győzelem mellett egy döntetlent értek el a selejtezősorozat során, és úgy jutottak ki, ami rendkívül meggyőző teljesítmény. Izland meg a hollandok csoportjából jutott ki, az ő futballistáik is jó helyeken játszanak. Jól is és rosszul is ki lehet jönni ebből a csoportból, minden azon fog múlni, hogy milyen taktikát dolgozunk ki, azt milyen fegyelmezetten tartjuk be, mennyire tudunk koncentráltan védekezni, illetve játszani.
• Mennyire tartja szerencsésnek, hogy a csoportfavorit Portugália ellen játszanak az utolsó fordulóban? Lehet, hogy ők már továbbjutóként készülnek majd arra a meccsre.
– Akár jól is elsülhet ez a körülmény, de ahhoz úgy kell, hogy alakuljanak az eredmények, amire nem számíthatunk, nem foglalkozhatunk ilyen számítgatással. A legfontosabb az, hogy arra figyeljünk, mi hogyan készülünk fel, hogyan térképezzük fel az ellenfeleket, illetve az sem mellékes, hogy milyen formában leszünk, mennyire frissen érkezünk a tornára.
• A selejtezősorozatban egyetlen meccsen sem kapott lehetőséget, a pótselejtező visszavágója után mégis elsőként ugrott Király Gábor nyakába. Nincs Önben semmi tüske?
– Nincs. Nyilvánvaló, hogy az ember szeretne védeni, ami minden mérkőzésre vonatkozik, bármilyen csapatban is szerepeljen. Nem a legjobb érzés a kispadon üldögélni, de ennél fontosabb, hogy a csapat sikeres legyen, a miénk pedig az volt. Óriási dolog ez, Király Gabi pedig 1998-ban mutatkozott be a nemzeti csapatban, és azóta próbálkozott kijutni világeseményre, örömteli, hogy sikerült neki is és mindannyiunknak.
• A csoportok első és második helyezettjei, illetve a négy legjobb csoportharmadik jut tovább a kvartettekből a kontinenstornán. Mennyire reális továbbjutásról beszélni Magyarország esetében?
– Lehet továbbjutásról beszélni, mert az a célunk. Azért megyünk ki, hogy meglépjük a következő lépcsőfokot. Ha jól sikerül a felkészülésünk, ha jól védekezünk, koncentráltak tudunk maradni mindvégig, akkor lehet keresnivalónk ebben a csoportban. Megmutattuk a selejtezősorozat és a pótselejtezők során is, hogy a kicsit magasabbra értékelt csapatok ellen is tudunk sikeresek lenni, amiből önbizalmat lehet meríteni. Nem gondolom, hogy elvárás a továbbjutás, mert mindenki tisztában van azzal, hogy milyen nehéz is lesz ebből a kvartettből továbbmenni, viszont másként nincs értelme kiutazni a tornára, mint a továbbjutást célként kitűzve. Ha nem így tennénk, akkor mehetnénk akár nyaralni is.
• Térjünk át kicsit a klubcsapatára is. Korábbi együttese, a Bolton is nagy múltú klub Angliában, de a Liverpoollal nem lehet egy napon említeni. Mekkora és milyen jellegű a különbség a két klub között?
– Hatalmas a különbség. A Liverpoolt nagyon nehéz egy napon említeni bármelyikkel, illetve csak néhány olyan klub van, mint a Manchester United vagy az Arsenal, amelyek hasonló szintet képviselnek, szintén nagy hagyományokkal rendelkeznek. Ráadásul a jelenben is rendkívül népszerű a klub, világszinten is óriási szurkolótábora van. Éppen ezért az elvárások is óriásiak. Nagy-nagy öröm és tulajdonképpen kiváltság is egy ilyen klubhoz tartozni.
• A ligakupában már többször is lehetőséghez jutott. Az első számú kapus, Simon Mignolet bizonytalanságait látva egyre többen hangoztatják az utóbbi hetekben, hogy itt lenne az ideje megadni Önnek a lehetőséget a Premier League-ben. Mennyire elégedett az edzésmunkájával, készen állna-e az azonnali bevetésre?
– Természetesen készen állnék, amit bizonyítottam is a ligakupa-mérkőzések során. Azért vettek, hogy amikor lehetőséget kapok, akkor tudjak vele élni. Azt nem tudom, hogy ez mikor és milyen formában jön el, de a legfontosabb, hogy olyan állapotban legyek, hogy meg tudjam ragadni azt az esélyt.
• Hogy látja, Klopp mesternek mennyire sikerült a beilleszkedés a klubnál?
– Nagyon könnyen ment neki, rendkívül lelkes és nagyon karakteres figura, akinek szerintem nagy álma vált valóra azzal, hogy átvehette a Liverpool irányítását, és ennek megfelelően rengeteget dolgozik. Nem rejti véka alá az érzéseit, a szurkolók pedig szeretik látni, hogy valaki ennyire együtt él a játékkal, ennyire örül vagy mérges adott esetben. Egyelőre nagyon jó az együttműködés a klub, a szurkolók és a vezetőedző között.
• Az biztos, hogy színes egyéniség, de láthatóan komoly tudásnak van a birtokában. Volt-e már hasonló mentalitású edzője korábban?
– Hasonló mentalitású volt, de persze ő nem igazgatott olyan nagy csapatot, mint a Dortmund vagy a Liverpool, és nem is volt ennyire sikeres. Nehéz egyébként összehasonlítani az embereket, hiszen nincs két egyforma edző: más futballban hisz, másra fektet nagyobb hangsúlyt, máshogy gyűjti be és értelmezi az információkat. Az biztos, hogy Klopp az egyik legkarakteresebb edzőm, akivel valaha dolgoztam. Hihetetlenül pozitív figura.