1996-ban újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett a kontinensviadal: a kedvező gazdasági helyzet lehetővé tette a létszámbővítést, így az Eb-k történetében először tizenhat csapat indult a tornán. Szintén ezen a megmérettetésen debütált a kontinensversenyen a máig érvényben lévő hárompontos rendszer, amely egyértelműen a támadófutballt szerette volna ösztönözni. A kontinensbajnokság angliai szervezése révén a szlogenje „a futball hazatalált” jelmondat volt, de az angolok hiába játszottak tényleg végig jól a tornán, annak hajrájában kicsúszott a kezük közül a döntőbeli részvétel. Az elődöntőben 1:1-es remi után tizenegyespárbajban 6:5-re a németek diadalmaskodtak, míg a másik ágon a büntetőknél ugyanilyen arányban a csehek nyertek a franciák ellen.
A fináléban aztán újabb döntetlen jött: Csehország Patrik Berger tizenegyesével megszerezte a vezetést, de a hajrában a csereként beálló Oliver Bierhoff hosszabbításra mentette a döntőt. Ekkor még érvényben volt az azóta már eltörölt aranygólszabály, amely Németország győzelmét hozta el. Alighogy elkezdődött a „harmadik félidő”, Bierhoff máris betalált a 95. minutumban, ezzel eldöntötte a mérkőzést. A németek harmadik Eb-címüket zsebelték be a futball őshazájában.
Elődöntő: Németország–Anglia 1:1 (11-esekkel 6:5), Csehország–Franciaország 0:0 (11-esekkel 6:5). Döntő: Németország–Csehország 1:1 (aranygóllal 2:1). Gólkirály: Shearer (angol) 5 gól. A torna csapata: Köpke (Németország) – Sammer (Németország), Desailly (Franciaország), Blanc (Franciaország), Maldini (Olaszország) – Poborský (Csehország), Gascoigne (Anglia), Eilts (Németország) – Shearer (Anglia), Sztoicskov (Bulgária), Šuker (Horvátország).
