Nagy figyelmet, ezzel párhuzamosan nagy teret szentelt a németországi sajtó a pénteken megkezdődött Európa-bajnokságnak, különösen pedig a német válogatott várható és remélt szereplésének. A lapok kiemelik, hogy az egykori világbajnok válogatottnak most jó alkalma lesz helyrehozni a megingott tekintélyét, hiszen a legutóbbi világbajnokságon jócskán leszerepelt Joachim Löw legénysége. Az egyik tévéállomás sportkommentátora arra mutatott rá, hogy a távozó szövetségi kapitány kapott egy utolsó alkalmat, hogy bebizonyítsa, nem véletlenül nyert világbajnoki címet, már-már megalázva például a sokszoros világbajnok brazilokat.
Ahogyan otthon, nálunk, Szerbiában, Vajdaságban lenni szokott, itt is folynak a találgatások: milyen helyezést ér majd el a német csapat az Eb-n? Sikerül-e továbbjutnia a halálcsoportból? Megszerezhetik-e az első helyet a csoportjukban? Manuel Neuer, a német válogatott és a Bayer München még mindig, lábtörés után is kiváló és megbízható kapusa szerint ha ma este Münchenben legyőzik a világbajnok Franciaországot, akkor nagy reményük van az Eb bajnoki címének megszerzésére. A hálóőr merész előrejelzését azzal magyarázta, hogy a francia csapat „belehízott” a világbajnoki sikerbe, és az utóbbi időben Mbappé meg Benzema is gyengén játszik a válogatottban.
Minden említésre méltó sajtószerv, tévé, rádió, újság foglalkozik tehát a világ legfontosabb mellékes dolgával, mérlegelnek, bírálnak, dicsérnek, elemeznek. Nekem azonban leginkább a nagy tekintélyű hetilapnak, a Die Zeitnak az egyik legutóbbi elemzése keltette fel a figyelmemet, ugyanis ez a nagy terjedelmű újság (nemcsak oldalszámában, hanem az oldal méreteiben is nagy – egy teljes ebédlőasztal kell „kiteregetéséhez”!) azt mérlegelte, hogy ki mindenki játszott valaha, és ki mindenki játszik ma a Nationalelfben. A lap sportkommentátora visszapillantott az eddig megtartott kontinensviadalokra, meg természetesen foglalkozott a most zajló Eb-vel, és itt találkoztam először egy számomra, focirajongó számára is teljesen új fogalommal, a „nemzetközi származású labdarúgó” megfogalmazással (németül: Spieler mit internationaler Herkunft). Nos, erről szeretnék beszámolni mai levelemben, remélve, hogy otthon is sok hazánkfia szurkol valamelyik német klubcsapatnak:
• Az 1992-ben megtartott Eb-n a németek 20 tagú csapatkerettel vettek részt, s a benevezettek mindegyike tősgyökeres német volt.
• A 1996-ban 22 tagú kerettel vettek részt, közöttük csak egy játékos volt „nemzetközi származású”, akinek török gyökerei voltak, de német állampolgársággal rendelkezett. Ennek a német csapatnak volt egy kereten kívüli, de bejelentett tartalék játékosa is, ő kelet-európai gyökerekkel rendelkezett.
• 2000-ben a németek 21 játékost neveztek be, közöttük egy török származású volt, és a kereten kívüli tartalék, egy kelet-európai származású focista.
• 2004-ben a német csapat 19 tagú játékoskeretet hirdetett, közülük csak egy nem volt „igazi”, hanem kelet-európai, viszont volt három nem kerettag benevezve „legrosszabb esetre”, e három játékos mindegyike ugyancsak kelet-európai kötődésű volt.
• 2008-ban a németek 17 tagú kerettel érkeztek az Eb-re. Közülük egy játékost Nyugat-Európából honosítottak, egy játékos pedig a Közép-Szahara egyik országából kapott német állampolgárságot. A kereten kívüli „nemzetközi” játékosok száma azonban már öt volt, ebből három kelet-európai, egy észak-afrikai és egy dél-amerikai.
• 2012-ben 21 német játékost köszöntött az Eb, ekkor a 21 benevezett játékosból már csak 16-an voltak „igazi” németek, öt játékos pedig: egy Nyugat-Európából, egy Észak-Afrikából, kettő török származású és egy Közép-Szaharából. Emellett a bővített keretben tartalékként még két kelet-európai származású játékos szerepelt.
• 2016-ban a német keret 22 játékosból állt, a kimutatások szerint 14 volt német származású, a többi 8 játékos pedig: kettő nyugat-európai, kettő török származású, kettő közép-szaharai, egy dél-amerikai és egy észak-afrikai volt, tartalékként pedig egy kelet-európai.
• Most, 2021-ben a német keretbe 26 játékos került Löw zászlaja alá. Közülük 19 „igazi” német, három kelet-európai, kettő török, kettő pedig közép-szaharai gyökerekkel rendelkezik.
Személy szerint nekem egy kissé zavaró, hogy egy ország válogatott játékosait bizonyos csoportokra osztják, hogy – bár mindegyikük egyenjogú német állampolgár – az említett hetilap ezt az elemzést egyáltalán elkészítette, és tudatta a többmilliós olvasótáborával.
Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy a német válogatott igazán erős, a kiválasztott játékosai valóban tehetségesek, és büszkén viselik a címeres mezt. Szerény ismereteim szerint esélyük is van az egyik dobogós hely megszerzésére, talán a bajnoki cím is elérhető a számukra.
Igen, Németország nem csupán az erős és kiváló gépkocsiiparáról, hanem a labdarúgóiról is híres, hiszen itt a foci a legnépszerűbb sport, és most már közönség előtt is játszhatnak ezek a büszke, bőrkergető gladiátorok. Sokunk örömére.
