A Ferenc József Öntöző- és Hajózócsatorna tervezése Pietro Caramorra olasz mérnök nevéhez, megépítése pedig Türr István nevéhez fűződik. E műszaki létesítmény 1872 és 1875 között jött létre Kissztapár és Újvidék között 68 km hosszúságban, Veprőd (Kruščić), Torzsa (Savino Selo), Kölpény (Kulpin), Bácspetrőc (Bački Petrovac) és Piros (Rumenka) települések érintésével. Elsődleges célja a hajózás mellett a szántóföldek öntözése volt, bár utóbbi igazából sosem valósult meg, viszont kb. 400.000 holdat védett meg a talaj- és a feltörő vizektől. A mellette fekvő Péklapusztán állami támogatással rizstelepet létesítettek, ahol megpróbáltak bácskai rizst termeszteni, sikeresen.
Kissztapárról tudni kell, hogy a település a Bácskai-Nagy-csatorna építésében részt vett mérnökök, katonák és munkások bázisaként épült, a 2011-es népszámlálás szerint 25 lakosa volt. A korszak legértékesebb épületei a régi malom és zsilip 1802-ből, valamint a budapesti révkapitányság 1898-ban épült épülete. A valamikori zsilip felújítási munkálatai, azaz a zsilipkamra betonszerkezetének és a hidromechanikai berendezés, valamint a két vaskapuszárny javítása az elmúlt fél évben jó ütemben haladtak, a híd teljes rekonstrukciója is készül. A munkálatok eredményéről a Vajdaság Vizei Közvállalat küldöttsége és Kúla község képviselői a helyszínen járva győződtek meg.
(Fotó: Paraczky László)
Srđan Kružević, a Vajdaság Vizei Közvállalat igazgatója elmondta, a zsilip és az itteni épületek felújítása a folyami hálózat és turizmus szempontjából igen jelentős nem csupán Kúla, hanem az egész tartomány számára.
‒ Az itt található létesítmény az egyetlen, amely a Bácskai-Nagy-csatorna építésének idejéből maradt fenn. Az első komolyabb rekonstrukciós munkálatok mindenképpen figyelmet érdemelnek, mert a közvállalatot olyan létesítmény megőrzésével és karbantartásával bízták meg, amelynek történelmi és kulturális jelentősége is van. Mint látható, a híd és a zsilip teljes körű felújításán dolgozunk, ami új lehetőséget jelent majd a turistahajók és utasaik számára – fogalmazott Srđan Kružević.
Damjan Miljanić, Kúla polgámestere szerint a Vajdaság Vizei Közvállalat közötti jó együttműködés egy újabb beruházással folytatódott, amely a csatorna néhány évvel ezelőtt történt tisztítási folyamatát követően jelentőségét tekintve a második helyen áll.
‒ Ezek mellett számos kisebb munka vár ránk, többek között a bácskeresztúri terep rendezése. A másik, számomra különösen lényeges megállapodás megvalósítása már az idén megkezdődik, a Kúlától a Cservenka és Szivác irányába vezető út befejezéséről van szó, amely a megtisztított csatorna partján halad, és környezetvédelmi szempontból jelentős, hiszen az egykori legszennyezettebb folyó partjáról van szó – mondta Kúla polgármestere.
(Fotó: Paraczky László)
‒ A látogatás alkalmával szó volt arról, hogy ezen a részen senki sem szennyezi a csatornát, a víz tiszta és jó minőségű, mindez idegenforgalmi szempontból is jelentős lehet, hiszen adottak a feltételek. Távlati tervként felvetődött a diákok és turisták számára egy sétahajó beindításának lehetősége Kissztapártól Kúláig, ehhez Szivácon és Cservenkán is kikötő épül, és igazi látványosságnak számít majd – mondta lapunknak Valka Károly, Kúla község alpolgármestere.
Szavai szerint a munkálatok befejezésének végső határideje október 15-e, de a munka 90 százaléka már befejeződött. A beruházás értéke 97 millió dinár.
Valka Károly elmondta azt is, hogy a csatorna ásását megelőzően Ferenc József császár 1872. május 5-én a legenda szerint egy aranykapával tette meg az első kapavágást. Emlékül állították itt fel Pannónia szobrát, melyet Türr István mint fővállalkozó és a csatorna tervezője saját költségén emelt. A szobor, melynek mára csak a torzója maradt meg, eredeti állapotában 12 méter magas lehetett. A szobor feje és a karjai, valamint a pajzs a magyar címerrel 1919-ben eltűnt.
Az említett régi vízimalom és a révkapitányság épületének rekonstrukciója 2009-ben a Vajdaság Vizei Közvállalat támogatásával történt.
