Bácskossuthfalván, az Ady Endre Művelődési Központ székházában szervezték meg a vajdasági kisgyermekes családok körében is nagy népszerűségnek örvendő, 2021 ősze óta Magyar Örökség díjas Ringató foglalkozások évadnyitó találkozóját, amelyet megtisztelt jelenlétével Gróh Ilona, a három évtizeddel ezelőtt született módszer megálmodója, és munkatársai, illetve a vajdasági foglalkozások vezetői, támogatói is jelen voltak.
De Negri Ibolya az MNT nevében köszönti a Ringató foglalkozás zászlóvivőit (Fotó: Kazinczy Paszterkó Diana)
Vajdaságban öt foglalkozásvezető az idén már 29 helyszínen tart zenés, énekes, hangszeres játékokat a tömbben és a szórványban a 0–3 éves korosztály és szüleik számára a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával.
Mielőtt a kisgyermekek és szüleik megérkeztek volna, De Negri Ibolya, az MNT Végrehajtó Bizottságának a tagja köszöntötte a program képviselőit, háláját fejezte ki mindazoknak, akik fáradoznak a kicsinyek és rajtuk keresztül a családok, kisközösségek zenei neveléséért, fejlesztéséért.
– Vajdaságban öten végezték el azt a képzést, amely feljogosította őket, hogy vezessék a foglalkozásokat. Ez a csodálatos program nemcsak a jövő nemzedékének a nevelését szolgálja, hanem a teljes közösségünk összekovácsolásának a záloga is, hiszen a programok vezetőit rendszeresen hívják közösségi találkozókra. Nagy örömmel tapasztaltuk a korábbi időszakban, hogy az eredetileg meghirdetett helyszíneken kívül időközben több település is jelezte felénk, hogy szeretnék, ha a lakhelyükön is lenne Ringató a kicsinyek részére. Így ezt a Magyar Nemzeti Tanács igyekezett figyelembe venni, és művelődési házakban vagy más közösségi terekben helyet találva meghonosítani a heti, kétheti rendszerességgel megszervezett összejöveteleket – mondta De Negri Ibolya, aki örömét fejezte ki, hogy a Ringató program töretlen népszerűségnek örvend Vajdaság-szerte, a gyermekek élvezik a foglalkozásokat szüleikkel, nagyszüleikkel együtt.
A bácskossuthfalvi foglalkozás résztvevői Hardi Klemm Katalin vezetésével, háttérben a Ringató foglalkozások vajdasági és magyarországi zászlóvivői (Fotó: Kazinczy Paszterkó Diana)
Gróh Ilona elárulta, hogy a foglalkozás alapja 1991-ben Szekszárdon indult el útjára, ahol énektanárként összejött az anyukákkal, kisgyermekekkel azzal a szándékkal, hogy magyar népdalokat, mondókákat, ölbéli dalocskákat, simogatókat, mondókákat tanuljanak, közben énekeljenek, muzsikáljanak. Hatalmas hálával tölti el, hogy az egykor szórakozásnak indult kezdeményezés mára ilyen széles körű művelődési-fejlesztési programmá, illetve a határon túli régióban nemzeti identitásunk megtartásának egyik zálogává vált Kárpát-medence-szerte.
– Természetesen három évtizeddel ezelőtt még csak nem is sejtettem, hogy ilyen széles körű pályát jár majd be a Ringató foglalkozás, szeretettel tettem a dolgom, és nagyon fontosnak éreztem tanulmányaim alapján, illetve Kodály Zoltán intelmeinek köszönhetően is a kisgyermekek minél korábbi zenei nevelését. Meghatottsággal szembesülök azzal is, hogy a Kárpát-medence határon túli részeiben egyik közösségmegtartó tényező a Ringató foglalkozás, hiszen nyelvünkkel, kultúránkkal tartjuk meg a magyarságunkat is, és alakul ki a legkisebb gyermekben is a kulturális identitás. Ettől függetlenül mindenekelőtt az érzelmi fejlődést befolyásolják, fejlesztik a Ringató foglalkozások. Nem célunk a direkt fejlesztés, csak inkább körbevesszük a legérzékenyebb, legfogékonyabb korosztályt kellemes ingerekkel, és a fejlődés megtörténik a nélkül is, hogy bármit is gyakoroltatnánk velük. Hiszen észrevétlenül fejlődik a gondolkodás, az összpontosítás, a figyelem – tette hozzá Gróh Ilona, aki arra is kitért, hogy folyamatosan szaporodik a létszáma a foglalkozások vezetőinek, egyre több tanítványa van. Jelenleg 155 kolléganőt tart nyilván, akik terjesztik ezt a módszert szerte a Kárpát-medencében, sőt még azon túl is, mintegy 400 települést bevonva a programba.
Kazinczy Paszterkó Diana felvétele
Gróh Ilona háláját fejezte ki végül valamennyi kolléganőjének és a Magyar Nemzeti Tanácsnak, hogy segítik és terjesztik a Ringató módszert ezen a vidéken is. Hogy mekkora jelentőségük van a magyar identitás megtartásában és népszerűsítésében a Ringató foglalkozásoknak, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy Újvidéken és Temerinben több szülő is a magyar nyelvű bölcsődei-óvodai oktatást választotta a Ringató foglalkozásokat megismerve és megszeretve – nyilatkozta Hanák Rigó Ildikó.
– Négy évvel ezelőtt volt alkalmam elsajátítani a módszert, és ugyan a járványhelyzet kicsit visszafogta a lendületet, de azelőtt és azután is töretlennek bizonyult, különösen azóta, hogy három éve a Magyar Nemzeti Tanács is felkarolta a programot. Hatalmas jelentőségű az, hogy már az egészen kis gyermekeknek magyar nyelven énekelünk, népdalokat hallanak, ezt bizonyítja az a temerini és újvidéki statisztika is, hogy több gyermeket is magyar tannyelvű bölcsődei-óvodai csoportba íratnak, és a későbbi iskoláztatásukra is kihatással lesz. Meggyőződésem, hogy ez a Ringatónak köszönhető. Tudok olyan példát is mondani, hogy vegyes házasságba született kisgyermekek magyarul nem tudó szülője is elkíséri a foglalkozásokra a csemetét, természetesen a szülő nem tud megszólalni, de a gyermek érti-érzi, illetve élvezi a foglalkozások ritmusát, és a szülők is szembesülnek ezzel – tette hozzá Hanák Rigó Ildikó.
