Többszörösen növekedett a rágcsálók száma a verbászi Mezőgazdasági Tanácsadási és Szakszolgálat által ellenőrzött területeken. Tamara Pavlica, a szakszolgálat agronómusa szerint a Verbász‒Kúla–Becse‒Szenttamás határban a korábbi évekhez képest olyannyira elszaporodott a mezei egerek száma, hogy immár nemcsak a szántóföldeken, hanem a gyümölcsösökben is hatalmas károkat okoznak. Minderről a verbászi határban és a cservenkai gyümölcsösökben járva is meggyőződhettünk.
− Minden gyümölcsösben nélkülözhetetlen a rágcsálók (egerek, hörcsögök, nyulak) elleni védekezés. Eddig is voltak károk, az utóbbi években azonban annyira elszaporodtak a rágcsálók, hogy a fiatal facsemetéket is megtámadják. A legnagyobb károkat a téli hónapokban jegyezzük, amikor a rágcsálók nem találnak elegendő táplálékot. Az általunk felügyelt területen a leggyakoribb kártevő a mezei pocok, amely a magvak mellett közvetlenül a talaj felszíne feletti kéregrágással, a lehullott gyümölccsel, valamint gyökérrel táplálkozik, egész évben aktív és rendkívül gyorsan szaporodik. Jelentős károkat okoz a csíkos egér, az erdei egér és a nyúl is, amelyek szintén megrágják a fiatal hajtások kérgét és gyökerét. Amikor a fiatal csemetét az egyik oldalon vagy a tőnél rágják meg, akkor még van remény arra, hogy kiheveri a kárt, ha a sérülés gyűrű alakú, és megrágják a gyökeret, a facsemete kiszárad – magyarázta a szakember.
A védekezésről szólva Tamara Pavlica kifejtette, a kártevők ellen leghatékonyabb a megelőző intézkedések alkalmazása, amelyek magába foglalják az összes menhely eltávolítását, ahol a rágcsálók megtelepedhetnek. Ügyelni kell arra is, hogy a fák metszését követően kivigyük az ágakat a gyümölcsösből. A mechanikus intézkedések alatt megfelelő vadászcsapdák kihelyezését értjük, a biológiai védekezést az ölyvek, a vércsék és az este vadászó baglyok mellett a rétisas jelenti, a kémiai védekezési intézkedések közé pedig a regisztrált rágcsálóirtó szerek alkalmazása tartozik. Utóbbiak leggyakrabban csalétek formájában kaphatók és a kémiai vegyület természetétől függően lehetnek szilárd, folyékony vagy por alakúak. Az antikoagulánsok mellett a termelők vidékünkön leggyakrabban a cink-foszfidot alkalmazzák.
− A rágcsálók visszaszorítása és számuk szabályozása maximális körültekintést és komolyságot igényel, mivel ezt szakszerűen és idejében kell végezni. A készítmények bármilyen szakszerűtlen alkalmazása hosszú távú következményekkel járhat mind az emberek, mind a határban élő többi vad számára – mondta végezetül az agronómus.
Nyitókép: Sok egérlyuk található a cservenkai almásban (Paraczky László felvétele)
