A trianoni gyásznapon 16:30-kor megszólaltak a Szent Kereszt Felmagasztalása templom harangjai, 19 órától pedig a szenttamásiak közös szentmisével keretében tartottak megemlekézést. A misét Zsúnyi Tibor atya mutatta be, akinek az emlékezésről megfogalmazott gondolatait felemelő érzés volt végighallgatni, sokáig ott csengtek mindenki fülében. A szentmisét követően a jelenlévők a templom mögötti telekre mentek, ahol több, vidékről érkezett megemlékezővel közösen idézték fel a trianoni eseményeket.
A leendő Magyar Ház telkén a jelenlévőket először Németh Dezső, a Gion Nándor Kulturális Központ elnöke köszöntötte. Hangsúlyozta, a helyi és a környező településekről érkező magyarság immár másodszor emlékeztek meg a nemzeti gyásznapról.
− Szenttamáson ismét meggyújtották az Összetartozás Tüzét, melynek lángjának és fényének összefonódása, ha jelképesen is, de kifejezi összetartozásunkat, az egységes magyar nemzethez való tartozást. Nem változtathatjuk meg a 101 évvel ezelőtti igazságtalanságot, viszont emelt fővel tovább visszük a tűz üzenetét: még megvagyunk, és leszünk is, itt, szülőföldünkön – nyilatkozta Németh Dezső. Hozzátette, nagyon reméli, hogy jövőre már az itt épülő közösségi ház árnyékában emlékezhetünk Trianonra.
Botka Csaba, a Vajdasági Magyar Ifjúsági Központ elnöke felszólalásában emlékeztette a jelenlévőket, hogy a viharokkal és a kihívásokkal teli magyar történelem legigazságtalanabb és legmagalázóbb eseményérekre.
− A gyásznap, ami immár 101 éve feldolgozhatatlan tényként ott él több generációhoz tartozó nemzettársunk lelkében. A mélységes és méltánytalan békediktátum után az országhatáron kívül rekedt magyarságnak számos kihívással kellett szembenéznie. Történelmünket illetően külön kiemelendők azok a borzalmak és igazságtalanságok, amelyekkel a vajdasági magyarságnak szembe kellett néznie a második világháborút befejező végtelenül igazságtalan, bírósági eljáráshoz és védelemhez való jog biztosítása nélkül lefolytatott döntések ezreivel, amikor is csupán egy, akár közvetlen tanú fél mondata is elég volt ahhoz, hogy valakit azonnal háborús bűnösnek nyilvánítsanak, majd elkobozzák teljes vagyonát. A kilencvenes évek sötét foltjai ismét erősen megviselték közösségünket, és sok nemzettársunk kényszerült elhagyni az országot. Összegezve a fentieket elmondhatjuk, hogy nemzeti közösségünk az elmúlt 101 év során rengeteg kihíváson és megpróbáltatáson esett át – hagsúlyozta Botka Csaba. Kiemelte, el kell gondolkodnunk azon, hogy mit tettünk, és mi mindent tehetünk annak érdekében, hogy erős nemzeti közösségként sokáig fennmaradjunk településeinken. Erre emlékeztet bennünket az Összetartozás Tüze, és szerinte a határon túli magyarságnak ez a legerősebb bástyája.
Gaál Berecz Brigitta, a megemlékezés főszervezője felszólalásában emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy bátor szülők ma azok, akik itthon magyar szóra tanítják gyermekeiket.
− Hol van a magyarok Istene? − hangzik el megannyiszor a kérdés főleg olyankor, amikor bajban vagyunk. Itt van velünk! Tudom, hogy itt van, mert 101 év elteltével mi itt vagyunk, itt maradtunk Bácska gyönyörű szívében, családunkkal, gyermekeinkkel, és bízom benne, hogy Isten segedelmével még sokáig itt leszünk – nyilatkozta.
Az alkalmi szavalatokat követően a jelenlévők közösen elszavalták a Szózatot, majd 20:21-kor meggyújtották a tüzet. Amíg a tűz égett, felcsendült a Himnusz. Nemzeti imánkat követően percekig szinte senki sem mozdult, találkoztak gondolataink, hiszen a trianoni emléktűz, ha csak rövid időre is, de lélekben újra összefűzte mind a 15 millió magyart. Jó tudni, hogy a határok nem osztják meg a nemzetet, hogy összetartozunk.