Huszonhárom esztendő munkájának, lelkesedésének koronája

Huszonhárom évvel ezelőtt, 2001-ben a bánáti Erzsébetlakon kezdte meg anyanyelvápoló munkáját a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete. A Suliszínház megálmodója és főszervezője Nagy Margit és Takarics Róbert volt. Az anyanyelvápolás idővel mozgalommá nőtte ki magát. A bekapcsolódó helységek száma és diák tagjainak létszáma egyre nőtt, sőt hamarosan fesztiváljelleget öltve már nemcsak az anyanyelvápolókat mozgósította, hanem más vajdasági iskolák diákszínjátszóit is ott, ahol eleve magyar nyelven, illetve a gyerekek anyanyelvén folyt a tanítás.

Közben volt járvány, elvándorlás és egykézés. A csoportok gyermek tagjainak létszáma hol gyarapodott, hol apadt. Más diákszínjátszó csoportok is alakultak, ami csak dicsérendő. Az anyanyelvápolókkal való foglalkozás azonban továbbra is szükségesnek és maradandónak bizonyult. Sőt. Volt, ahol szinte az utolsó szalmaszálat jelentette.

Az idén az immár XXIII. Vajdasági Suliszínház Fesztivál három elődöntőt tarthatott: Muzslyán a bánáti anyanyelvápolókét, Csonoplyán a bácskaiakét, Kispiacon pedig a gyermekszínjátszókét. Az idén négyszáznegyven (440) résztvevővel.

Az idei évadot lezáró gálaműsort június 14-én a muzslyai színházteremben rendezték meg, zsúfolásig telt nézőtérrel. Hat csoport lépett fel, 98 résztvevővel. A szervezők – Lukács Gabriella, a VMPE elnök asszonya – és a zsűri: Takarics Róbert főszervező, író, Kávai Bózsó Ildikó kispiaci magyartanárnő és Jódal Rózsa írónő abban egyeztek meg, hogy az idei gálaműsor nem versenyszellemű lesz, hanem szemle. A résztvevők nem egymással vetélkedve, hanem „csupán” egymás és a szülők, rokonok örömére játszanak majd.

A csonoplyai anyanyelvápolók Krizsán Valéria felkészítésében Janikovszky Éva Kire ütött ez a gyerek? című, színpadra alkalmazott szövegével a kiskamaszok keserveit szellemes, de megértő gúnyolódással, a felnőttek álságos, hol becsmérlő, kioktató, hol a közben elért sikerek láttán melldöngető dicsekvésével kísérve ábrázolták, frenetikus sikert aratva. A főszereplő, önmagát gitárral és énekszóval kísérő Gardil Roland brillírozott.

A horgosi Kárász Karolina Általános Iskola hetedikesei és nyolcadikosai Harmath Hajnalka mesteri felkészítésében a Kőmíves Kelemenné míves, mély értelmű erdélyi balladát mutatták be nagy fantáziára valló, sokoldalú, látványos koreográfiával, mélyen átélt szerepjátékkal és élvezetes, gyönyörű nyelvezettel. Az ürményházi anyanyelvápolók Móricz Elvira felkészítésében Az éhes farkas című mesejelenetet mutatták be humoros, korszerűen inkább csak jelzett díszletben és szellemes jelmezekben. Piroska walkmennel kelt útra, a malacokat csak a fülük, a kiskecskéket göndör, hegyes szarvacskákkal ékes üstökük árulta el, a „farkaséhes” Farkas viszont elismerő nevetgélést csalt ki szőrös „lábszárvédőjével” és furcsa, „becsapós” maszkjával. A muzslyai Szervó Mihály Általános Iskola diákjai két jelenettel is vidították a közönséget. Tóth-Lendvai Heléna felkészítésében A három kismalac humoros, játékos, jó összjátékra valló kalandjaival és Lukács Gabriella felkészítésében A Csizmás Kandúr ezer ötlettől vibráló történetével, amelyben a kackiás, ravasz észkombájn, magát Kacor Királynak nevező macsesz mindent: gazdagságot, egy fatornyos igazi várat, sőt koronás, hermelinpalástos férjet is szerez gazdasszonyának, a szegény, de talpraesett, a jég hátán is megélő, ugyancsak felvágott nyelvű molnárlánynak. A vendégként fellépő csantavéri színjátszó csoport, amely az idén ugyancsak először játszott együtt, mégis megszerezte korosztálya idei vetélkedőjén az aranyminősítést, Vukelity Csilla felkészítésében Nógrádi Gábor Nevelési alapszabályok című művét – ezeket az alapszabályokat alaposan tollhegyre tűző és nevetésre ingerlőn megkérdőjelezve – „bulizta” végig.

A zsűri – a megbeszélés szerint – ezúttal nem hirdetett legkiválóbbakat, de azért könyvvel, oklevéllel jutalmazta a valamiben kitűnőket. Örömmel állapította meg, hogy az évek folyamán szerzett gyakorlásnak és foglalkoztatásnak köszönhetően valamennyien szebben, kifejezőbben beszélnek, és felszabadultabban, sok „szakmabeli” újdonságot is felmutatva játszanak. Hat diákot is megjutalmaztak kifejező, szép beszédéért, átélt játékáért: a csantavéri Gardil Rolandot, Horgosról hármat is: a Kőmíves Kelement, a címszereplő Kőmíves Kelemennét és a gyermeküket alakító Horváth Bernadettet, Folberth Juliannát és Kovács Gyólai Szofiát, a muzslyai Szervó Mihály Iskola Csizmás Kandúrt bemutató csoportjából kettőt is: Molnár Ritát (monárlány) és Pakai Andrét mint a minden hájjal megkent Csizmás Kandúrt. Ötletes jelmezeikért jutalmazták az ürményháziakat és a muzslyaiak Csizmás Kandúrt alakító csoportját, díszletükért ugyancsak az ürményháziakat, összjátékukért a csantavérieket és a muzslyaiknak A három kismalacot bemutató csoportját, bravúros rendezéséért és kifejező, egyedi hangvételű koreográfiájáért pedig a horgosi Harmath Hajnalkát. Valamennyi résztvevő az idén is a Balatonon nyaralhat.