A melencei (Melenci) Ruszanda Speciális Kórház és gyógyfürdő nemrég kikerült a Covid-kórházak rendszeréből és folytatja a megszokott tevékenységét. Az egyetlen bánáti fürdő vezetése bízik abban, hogy az idén sokan náluk használják majd ki a nyaralási utalványt. A kínálatukban továbbra is kimagasló helyen van a tó gyógyító iszapja, a peloid.
Egy leány a tóba ejtett gyűrűjének a keresése közben gyógyult itt meg, egy világtalan pedig – miután megmosdott benne – visszanyerte a látását. A helybeli plébános küldte annak idején a sarat és a tó vizét vizsgálatra Bécsbe, miután maga is meggyőződött a sár jótékony hatásáról. Ezek a tóval kapcsolatos legendák. Annyi viszont biztos, hogy a Császári Akadémia jóváhagyásával 1867-ben hivatalosan is megnyílt a Ruszanda gyógyfürdő. Napjainkig ez a kénszagú, kátrányszerű iszap, a peloid tette híressé a fürdőt.
Savica Mirčetić sárszedő elmondása szerint naponta öt-hatteknőnyi sarat szednek ki a tó medréből, ami a különféle pakolásokra szükséges, a hígabb sarat pedig a sárfürdő szükségletére szedik.
– Van elég sár. Ameddig csak ellátnak, a tó fenekén mindenütt sár van. Merőkanállal szedjük a csónakba, aztán felvisszük. Az egyedüli gond a nyári időszakban előforduló vízhiány. Olyankor néha traktorral húznak ki bennünket a tóból. A többi nem okoz gondot. Persze nem könnyű a munka, de nekem nem, mert megszoktam – mesélte a sárszedő.
A sárszedés nem könnyű munka (Kecskés István felvétele)
A peloid sok betegséget gyógyít. Segít a növekedési deformációk korrigálásában, gyógyítja a meddőséget is. A sarat különféle pakolások formájában hasznosítják.
– A sarat vegyi anyagok hozzáadása nélkül használjuk, egyedül csak bakteriológiai szempontból dolgozzuk fel, és felmelegítjük 37 Celsius-fokig, vagyis testhőmérsékletig. A sarat azóta használják, mióta a kórház létezik, vagyis majdnem másfél évszázada. A páciensek többsége éppen ez miatt a gyógyiszap miatt jön hozzánk. Mert az rendkívül hatékonynak és gyógyhatásúnak bizonyult. Sok betegség kezelésére alkalmas: a reumatikus állapotok kezelésére, a traumatikus sérülések és csonttörések, valamint egyes bőrbetegségek gyógyítására. Csak kivételes esetekben nem ajánlott a használata – hallottuk Gordana Popov gyógytornásztól.
A speciális kórházban 250-en dolgoznak, és 300 ággyal rendelkeznek. Ebből 180 ágyat az egészségügyi biztosító által beutalt betegek részére különítettek el, 120 fekvőhely pedig a kommerciális vendégeket várja. Jelenleg 170 ágy foglalt.
– A Ruszandának 150 éves hagyománya van számos betegség, többnyire fiziológiai és neurológiai problémák kezelésében. Emellett, mint minden fürdő, igyekszünk minél előbbre kerülni a wellness- és a spaprogramokban is. Van modern wellnessközpontunk, spaközpontunk, zárt medencénk. Ezek a szolgáltatások azok, amelyek ide csalogatják a vendégeket, hogy az emberek itthon nyaraljanak és kihasználva a nyaralási utalványukat segítsék a szerbiai gazdaságot és turizmust. Fontos hangsúlyozni, hogy 2020. november 16-ától 2021. január 22-éig a Covid-rendszer része voltunk. Intézményünk 120 ágyat bocsájtott a Covid–19 elleni küzdelem rendelkezésére. Ezzel kivettük a részünket a járvány elleni küzdelemben. Elmondhatjuk, hogy visszatértünk a régi kerékvágásba. Természetesen a válságstáb és a kormány járványügyi szabályainak a betartásával dolgozunk. Február 1-jén megnyitottuk az orvosi rendelőnket, január 25-étől pedig fogadjuk a fekvőbetegeket, akik a Köztársasági Egészségügyi Alap beutalásával érkeznek. Mivel január óta rövid idő telt el, még tart a rendszer teljes visszaállítása – nyilatkozott Vladimir Eremić, a Ruszanda Speciális Kórház pénzügyi felelőse.
Évente mintegy tízezren fordulnak meg a fürdőben. Egyesek gyógykezeltetésre járnak, mások hosszabbított hétvégékre, megelőzési célból érkeznek.
A fürdő bejárata (Kecskés István felvétele)
Legtöbben a közeli Nagybecskerekről járnak ide, de érkeznek páciensek Pancsováról, Újvidékről, Versecről is. Elsősorban Bánátból, valamint Bácskából és Belgrádból, ritkábban Szerbia központi településeiről.
A Ruszanda tavat és környékét természetvédelmi területté nyilvánították. A szikes-sós talaj és víz egyedi növény- és állatvilág élőhelye. A vízben nincsen hal, mégis mintegy kétszáz madárfaj kedvenc helye. Mint szikes élőhely ritkaságszámba megy. Az emberi beavatkozás és az éghajlati változások miatt csökkennek az ilyen területek.
A Ruszanda-tóról azt mondják, hogy egy megmaradt csepp a Pannon-tengerből. A vize, a sótartalma és alkalikus összetétele miatt hasonlít a tengervízhez. A nyári időszakban néha teljesen kiszárad. Voltak elképzelések, hogy majd a tó vizét kutakból pótolják. Aztán mindezt (szerencsére) mégis a természetre bízták. Mert a tó a múltban is néha kiszáradt. Olykor a medrében lóversenyeket tartottak. A szőlőskertek tulajdonosai persze ilyenkor elégedetlenkedtek a környéket ellepő savas por miatt. Aztán jött egy nagy eső és minden helyreállt. A tó iszapja pedig – immár másfél évszázadon keresztül – gyógyítja a betegeket.
