A magyarkanizsai községhez tizenhárom település tartozik, mindegyik azonos figyelmet érdemel és igényel. Ezt tartja szem előtt a község polgármestere, Fejsztámer Róbert, aki évértékelőjében taglalta a 2018-ban elért eredményeket, ugyanakkor nem rejtette véka alá azokat a gondokat sem, amelyek nehezítették a jó felé való haladást a község életében.
– A tíz évre szóló fejlesztési stratégiánkban három fő irányvonal van feltüntetve: a vállalkozás-, a mezőgazdaság- és az idegenforgalom-fejlesztés. Mivel az ezt megelőző években nem jutott megfelelően kifejezésre az idegenforgalom fejlesztése sem a projekt-, sem az önkormányzati költségvetés szintjén, ezen szerettünk volna változtatni, és előremozdulást elérni. A vállalkozásfejlesztés és a gazdaságfejlesztés új irányt vett, a tartományi és a köztársasági támogatások mellé megérkeztek az anyaországiak is a Prosperitati Alapítványon keresztül, amelyek sokkal nagyobbak annál, mint amit egy önkormányzat tudna biztosítani. Így ez a vonal az elmúlt években annyira megerősödött, hogy muszáj mellé felhúznunk a harmadik stratégiai irányvonalunkat, az idegenforgalmat is. Ezért született meg nagyon sok EU-s pályázat idegenforgalmi célzattal, a legtöbbjük nyert is, így a költségvetésünk is próbál évről évre több pénzt biztosítani az idegenforgalomnak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez nem kizárólag gazdasági ág, hanem idegenforgalmi fejlesztésnek nevezzük a sportturizmust, a kulturális rendezvényeket, sőt ide tartoznak a fesztiválok és a települések saját programjai is. Sok olyan terület van, amely direkt módon arra próbálja sarkallni a különféle idegenforgalmi ágakat, hogy kicsit nagyobb tempóval, erőteljesebben tudjanak fejlődni.
Nyolc uniós projekt is folyamatban van a község területén. Ezek közül a legnagyobb horderejű a víztisztító létrehozása.
– Nyolc európai uniós pályázatot kezelünk pillanatnyilag. Vannak olyan EU-s pályázatok, amelyeket 2017-ben nyertünk, de többéves a kifutási idejük. Vannak olyanok, amelyeket civil szervezetek adnak át, viszont az önkormányzat saját forrásból biztosítja hozzá számukra a 15 százalékos önrészt, valamint az előfinanszírozást, ami azt jelenti, hogy először nekünk kell hazai forrásból kifizetni és megvalósítani a projektumot, majd az elszámolás után visszakapjuk az uniótól ezt a pénzt. A civil szervezetek erre pénzügyi szempontból képtelenek, nincs akkora forgótőkéjük, hogy meg tudjanak előlegezni egy több tízezer eurós projektet, itt jön képbe az önkormányzat. Stratégiai és beruházási szempontból a szennyvíztisztítót emelném ki, amelynek a közbeszerzési eljárása folyamatban van, és bízom benne, hogy még az év végéig vagy a következő év elejéig sikerül szerződést kötnünk a kivitelezővel, a 2019-es év folyamán tehát megépülhet a magyarkanizsai szennyvíztisztító. Ez majd 220 millió dináros projekttámogatást jelent, amit az önkormányzat EU-s segítség nélkül nem tudott volna megvalósítani. A másik terület az ifjúság és az idegenforgalom kombinációja: az európai projektek közel fele arról szól, hogy az ifjúság helyét és terét kialakítsuk, és integráljuk őket a közösségünkbe. Ez a szegmens főleg a Tisza-partra és az ahhoz közeli infrastruktúrára vonatkozik, és magában foglalja az ifjúsági szálláshelyek, sportpályák, szabadtéri bemutatóterem, mólók kialakítását. Igaz, hogy ezek a beruházások apró lépéseknek tűnnek, és globális tekintetben valóban azok, ám ha azt nézzük, hogy minden évben tudunk egy kicsit építeni rajtuk, egy kicsit hozzájuk tenni, akkor egy négy–hat éves periódus során ki tudunk alakítani egy olyan, idegenforgalmi szempontból is vonzó községet, amelyben végre-valahára valós idegenforgalom lesz a falusi, a vízi, az ifjúsági és a sportturizmus is. Ha minden igaz, két-három éven beül a wellnessturizmus is gyökeret ver itt Magyarkanizsán. Most azon dolgozunk, hogy a terveket időre elkészítsük, hogy 2019 második felében elkezdhessük a wellnessturizmushoz kapcsolódó beruházásainkat. Terveink között szerepel, hogy a Tisza-partot összekössük a Halász térrel és a városközponton keresztül a gyógyfürdővel, valamint az ott kiépülő központtal, hiszen erre az egységre utána már a kisebb idegenforgalmi elemek rá tudnak csatlakozni.
Orom, Ilonafalu, Kispiac, Adorján, Horgos, Oromhegyes, Magyarkanizsa, Velebit, Tóthfalu útjai javultak. Mennyibe került ez?
– A mintegy 780 milliós községi költségvetés jelentős részét erre fordítjuk. Minden évben 120 millió dinárt költünk az úthálózat felújításra és karbantartásra. A munkálatok nemcsak a fő gerincvonalakat érintik, hanem a kistelepüléseket is, tehát a 13 település összekötését és az azokon belüli úthálózat felújítását.
Ez csak egy a sok tevékenység közül.
– Természetesen foglalkoznunk kell megannyi más területtel is, ugyanakkor tudni kell, hogy a lehetőségeink korlátozottak. Egy év alatt 31 sikeres pályázatunk volt. A sikerességet ott kell mérni, hogy tudunk-e általánosságban minden területtel foglalkozni. Mindenkinek a saját területe a legfontosabb, és mindig lesz valami, amivel elégedetlen, mégis úgy gondolom, senki sem tud olyan területet mondani, amivel az elmúlt hónapokban egyáltalán ne foglalkoztunk volna. Ez főleg annak köszönhető, hogy az önkormányzatnak egészséges kommunikációja van az intézményeivel, a civil szférával is. Az elmúlt egy évben is úgy próbáltunk működni, hogy ne legyenek hatalmas szakadékok, ami mindennapi munkát igényel. A civil szervezetek működését támogató 11 millió dinárból idén 43 szervezet részesült, a művelődési projektumokat 2 millióval támogatjuk, de négy egyházközség is kapott pénzügyi segítséget felújítási, épületkarbantartási munkálatokra. A mezőgazdaságot illetően olyan projektekben próbálunk gondolkodni, amelyek nagyobb léptékűek, és háttérből segítik a termelőket, továbbá igyekszünk megőrizni azokat a kisebb támogatási formákat is, amelyek talán összegükben kicsik, viszont a termelőknek sokat jelentenek, mint amilyen például a kamattámogatás. 8 milliós támogatást kaptak a gazdák, a mezőgazdasági civil szervezeteknek pedig 2 milliót juttattunk. A földes utak karbantartása is folyamatos, és kiterjed Orom, Horgos, Kispiac területére, valamint érinti a Magyarkanizsa és Martonos közötti utakat is. Az öntöző- és lecsapolócsatornák tisztítása is megtörtént Martonoson, Oromhegyesen és Horgoson. Az önkormányzati gondolkodás minden egyes területen arra irányul, hogy megtaláljunk minél több külső forrást, amelyekkel kiegészíthetjük a sajátjainkat. 54 és fél millió dinárt költöttünk az oktatási intézmények épületeinek felújítására a zeneiskolában, a horgosi és a magyarkanizsai általános iskolában. A horgosi Napraforgó óvodában az ablakok és az ajtók cseréjére került sor, amihez a tartományi oktatási titkárságtól kaptunk segítséget, és a tartományi támogatásnak is köszönhetően az oromhegyesi iskolát is újra birtokba vehették a tanulók.
Egészségügy nélkül is nehezen lennénk meg.
– Nagyon örülök neki, hogy amellett, hogy még néhány éven keresztül mi törlesztjük az egészségház felhalmozott adósságát, fizetni tudjuk a mentőszolgálatot is, hiszen Magyarkanizsának csak kettő járna, ám mi még kettőt finanszírozunk. Azért fontos a folyamatos beruházás, fenntartás és adósságrendezés, hogy az egészségügyi ellátásban soha ne legyen fennakadás. Ezeken a beruházásokon keresztül az is látszik, hogy jól tud működni a VMSZ és a Haladó Párt közötti jelenlegi koalíció, hiszen együttműködés nélkül ezek a beruházások nem is valósulhattak volna meg. A költségvetési évet úgy fejeztük be, hogy a törvény szabta határokon belül maradtunk, és nem tolunk át a következő évre semmit, ráadásul mindezt úgy, hogy közben a kölcsöneinket is rendszeresen fizetjük.
