A sörgyár ma is a város egyik jelképe (Fotó: Kecskés István)
Miközben a csődeljárás alatt álló nagybecskereki sörgyárat (ZIP) ötödszörre sem sikerült eladni, addig a civil egyesületek és a polgárok próbálják megmenteni a város első ipari létesítményét. Ennek apropója, hogy az idén lesz 270 éve annak, hogy megkezdődött a sörgyártás a Béga menti városban, ugyanakkor Nagybecskereken a 30. Sörnapok vendéglátó-ipari rendezvényre készülnek.
A nagybecskereki Zrenjaninsko volim egyesület kezdeményezésére akció kezdődött a sörgyár és a hozzá tartozó épületegység megmentését az utókornak. Támogató aláírásgyűjtést szerveztek, nyilvános vitákat tartanak, a városközpontban pedig különböző akciókkal próbálják megnyerni a város közvéleményét.
A berendezés java része még megvan
A kezdeményezők elképzelése szerint nem reális a sörgyártás teljes, korábbi mértékű visszaállítása, de a mostanában divatos minisörgyár beindítása megvalósítható elképzelés. Erre Európa sok országában van példa bőven. Annál is inkább, mert a közbeszédben elhangzottak ellenére a gyár berendezése nagyjából megmaradt, (még) nem húzták szét a hitelezők.
Ugyanakkor a kezdeményezők szerint az épület többi részét – amelyben nem folyna termelés – konzerválni lehetne és egyfajta ipari múzeummá alakítani. De egyéb művelődéstörténeti tartalommal is feltölthetnék. Ilyen módon az épület autentikus küllemét meg lehet őrizni, és nem okozna gondot a létesítmény fenntartása.
A nagybecskereki sörgyárban 1745-től 2006-ig megszakítás nélkül folyt a termelés. Három évvel korábban magánosították, amikor Momčilo Rajić 912 ezer euróért vásárolta meg vagyonuk 51,04 százalékát. Azonban 2006 elején leálltak a termeléssel, ennek következtében munka nélkül maradt 250 dolgozó. A nagybecskereki önkormányzat (mint az egyik hitelező) kezdeményezte a csődeljárás elindítását, hogy elkerüljék a vállalat automatikus törlését a jegyzékből. A korábbi önkormányzati hatalom egy időben azt fontolgatta, hogy megvásárolja a létesítményt és újraindítja a termelést, de ebből nem lett semmi.
