Miután égetett agyagból készült több mint hétezer éves edényeket ástak ki tavaly a Törökbecse közelében lévő Borgyoson, a Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium támogatásával, valamint az önkormányzat közreműködésével az idén is folytatódnak a régészeti feltárások.
Augusztus óta egy késő neolitkori ház kiásásán dolgoznak a szakemberek.
Szerbiában először folynak ásatások sztarcsevói településen geomágneses felvételek segítségével, ennek köszönhetően sokkal precízebb és gyorsabb munkát lehet végezni. Így sikerült kideríteni azt is, hogy a településnek összesen hét kapuja volt. A régészek most elsősorban ezek közül a kapuk közül az egyikre helyezik a fő hangsúlyt. Tijana Pešterac, az újvidéki Vajdasági Múzeum archeológusa elmondta, hogy az eddigi ismereteik szerint korábban csupán a romániai Újváron sikerült régészeti kutatást végezni egy neolit kori kapun. Pešterac beszámolója szerint a késő neolit idejéből, a Tisza menti és a Vinča-kultúrából származó kerámiák és kőszerszámok mellett számos állati csontmaradványra is leltek. Ez arra utal, hogy ezen a településen fejlett volt az állattenyésztés.
A borgyosi ásatások során a legértékesebb leletekre a megfigyelőkapu részét képező egyik árok kutatása során bukkantak, a szakemberek itt 22 teljesen ép edényt találtak. Ez ritka kincsnek számít, tekintettel arra, hogy megművelt földterületről van szó, ahonnan általában csak darabokban kerülnek felszínre a tárgyak. A most felszínre hozott edényekről laboratóriumi elemzések fogják kimutatni azt, hogy milyen célt szolgáltak.
A borgyosi ásatások 2014 tavaszán kezdődtek meg. A Vajdasági Múzeum szakembereinek a kieli Christian Albrechts Egyetem kutatói nyújtanak segítséget ebben a munkában. Ennek az együttműködésnek köszönhetően sikerült Borgyoson kiásni a Tisza menti kultúrából származó házat, valamint a borgyosi lelőhely tágabb körzetében található Precskát, amely egy a korai neolitikumhoz tartozó Körös–Sztarcsevo-kultúra idejéből származó, 8000 éves település.
