Munkanapokon egy alkalommal jutnak meleg ételhez vagy élelmiszercsomaghoz a leghátrányosabb helyzetben élők a szabadkai népkonyhán. Tavaly összesen 1100-an kaptak efféle segítséget a Vöröskereszttől, idén ez a szám 1200-ra növekedett, melyből 226-an kiskorúak.
Miodrag Varo, a Vöröskereszt szabadkai szervezetének szakmunkatársa lapunknak azt nyilatkozta, hogy tavaly összesen 26 000 ételadagot és 130 000 vekni kenyeret osztott ki a szabadkai szervezet a népkonyhaprogram keretében, idén viszont ennél többre lenne szükség.
– Összesen ezer adag meleg ételt készítünk naponta, és kétszáz ételcsomagot osztunk szét havonta a rászorulóknak Szabadkán és környékén. Úgy tűnik, hogy az év elején történt létszámemelkedésre készített adagmennyiség nem elegendő. Többre lenne szükség, különösen a téli időszakban, amikor a rászorulók száma mindig emelkedni szokott. Legalább pár száz adaggal többet kellene előállítanunk, és remélem, hogy erre lehetőségünk adódik majd a támogatók segítségével – mondta Varo.
A főzéshez szükséges, törvényes előírásoknak megfelelő eszközökkel berendezett konyhában már a hajnali órákban megkezdődik a főzés. Az étel körülbelül 10 órára el is készül, amit az ételszállító délután kettő és fél három között juttat el az elosztóhelyekig, és mintegy 200 kilométert tesz meg nap mint nap, amíg bejárja mind a 33 helyi közösség ételosztó pontját. A fejenkénti ételadag fél liter főtt ételt és fél vekni kenyeret tartalmaz. A népkonyhán a Vöröskereszt hat alkalmazottja és 34 önkéntes dolgozik, akik általában maguk is felhasználói a programnak. Az önkéntesek mind idősebb emberek, akik az elosztóhelyeken megvárják az ételszállítót, és az elosztásban segédkeznek.
Ételadományra csak a Szociális Központ nyilvántartásában szereplő lakosok jogosultak, amit annak szakmunkatársai állítanak össze, majd engedélyezik azt. A Vöröskereszt szabadkai szervezetének dolgozói folyamatos egyeztetéseket tartanak a központtal a jegyzék módosításáról.
(Gergely Árpád archív felvétele)
– A központ beleegyezése nélkül senki nem kerülhet fel, illetve le erről a listáról. Javaslatokat adhatunk a nyilvántartás módosítására az alapján, hogy melyik felhasználó nem jelenik meg többet ételért, esetleg megváltozott az anyagi helyzete vagy külföldre költözött. Ezt a listát minden hónapban elbírálásra küldjük a központnak és a városi közigazgatásnak. A nyár folyamán közel 80-an kérték a feliratkozásukat erre a jegyzékre, de véleményem szerint még 500–600 rászoruló lehet, de ehhez nagyobb befektetésekre lenne szükség – véli a szakmunkatárs.
A legtöbb rászoruló a Zorka helyi közösségben van, ott jelenleg 111-en járnak a népkonyhára, a Peščara helyi közösségben 107-en, Bajmokon pedig 104-en állnak sorba ételért.
– Általában a városközponthoz közeli helyi közösségekben több hátrányos helyzetű él, a periférián és a környező falvakban pedig kevesebben. Korábban ez fordítva volt. A csomagokat a távolabbi helyi közösségekbe, falukba szállítjuk, míg a főtt ételt a központhoz közelebbi helyekre juttatjuk el. A csomagokat a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának szabványainak és normatíváinak megfelelően állítjuk össze, kiszámolva a táp- és kalóriaértéket. A csomag konzervételeket tartalmaz, valamint rizst, tésztát, olajat, cukrot és sót, tehát minden olyan alapanyagot, amiből egy hónapra elegendő főtt ételt lehet készíteni egy főre – nyilatkozta Varo.
A város ebben az évben mintegy 31 millió dinárral támogatta a népkonyhaprogramot és a Szerbiai Vöröskereszt ugyanilyen értékű adományt juttat el erre a célra a városi szervezetnek, aminek más donátorai is vannak.
– A városi támogatás a kommunális költségeket, az üzemanyagot, a konyhai eszközök, a járművek és az elosztóhelyek karbantartását, az élelmiszerek és az alkalmazottak egészségügyi kivizsgálását, fizetését és az ételmennyiség egy részét fedezi. A Szerbiai Vöröskereszt pedig tízféle alapélelmiszert adományoz szervezetünknek. Ezenkívül a Fidelinka kenyérgyár különféle pékáruval segíti a munkánkat, a Kolbászfesztivál Egyesület pedig évente 50–100 kilogramm kolbászt ajándékoz. A magánadományozók közül a legnagyobb adományt a szabadkai zöldségtermelőktől kapjuk alapanyagok formájában – mondta Varo. Hozzátette, hogy sokan más módon segítenek, például a tárolásban vagy a szállításban, ha nagyobb mennyiségű alapanyag érkezik.
A szervezet szakembere szerint a népkonyhának egy olyan irodára lenne szüksége, ahol a potenciális nélkülözők bejelentkezhetnek, és ahol a felvételhez szükséges papírmunkát elvégezhetik.
– A legnagyobb probléma az, amikor valaki betér az utcáról az elosztóhelyre, és azt mondja, hogy éhes. Ez a Vöröskereszt általános problémája, de szorosan összefügg a népkonyhaprogrammal. Erre a legnehezebb reagálni. Missziónk, hogy ebben az esetben feltaláljuk magunkat, és hogy valamilyen módon segítséget nyújtsunk. Sokszor nem kérdőjelezzük meg, hogy valóban rászoruló-e az adott személy, mert úgy gondoljuk, hogy aki már megtette azt a lépést, hogy a Vöröskereszthez fordul, akkor neki ez az utolsó esélye a segítségre. Ilyenkor valamilyen tartalékra lenne szükség, például konzervekre. Ezekben az esetekben nagy segítség lenne a számunkra, ha a lakosságból mindenki legalább 1-2 konzervvel vagy tésztacsomaggal támogatná az éhes szájakat – nyilatkozta a szakmunkatárs, és kiemelte, hogy a listán kívülieknek a Szociális Központban, a papírmunka és a helyhiány miatt, néha tíz napot is várniuk kell arra, hogy a nyilvántartásba kerüljenek és jogszerűen kaphassanak ételt.
A népkonyha felhasználóinak más módon is segítséget tudnak nyújtani, de ez legtöbbször a támogatóktól, és azok igényeitől függ.
– Idén volt egy adományozónk, aki a népkonyha szolgáltatását igénybe vevő iskoláskorú gyermekek részére iskolai felszerelést adományozott. Lehetőségeinkhez mérten minden évben nyaralni küldjük ezeket a gyerekeket. Az ünnepek alatt is dolgozunk, ha pedig úgy alakul, hogy ez valamiért nem sikerül, akkor azt tartós élelmiszerrel próbáljuk pótolni – magyarázta az illetékes, és elárulta, hogy a közelgő karácsonyi és újévi ünnepek alkalmából megpróbálnak a megszokottnál valamivel többet nyújtani és kedveskedni a kiskorúaknak.
