A szabadkai Életjel idén ünnepli könyvkiadó tevékenységének ötvenedik évfordulóját. Az Irodalmi Élőújságból kinőtt kiadó eddig csaknem 180 kiadványt jelentetett meg, olyan könyveket, amelyek elsősorban Szabadkára és környékére, illetve az itt élő, innen származó alkotókra fókuszálnak – gondoljunk csak a Kosztolányi Dezső vagy Csáth Géza munkásságát bemutató, illetve népszerűsítő kiadványokra.
Az ötvenéves jubileum apropóján kerestük fel Dévavári Beszédes Valériát, az Életjel Könyvkiadó vezetőjét, aki 2007 óta irányítja a kiadót.
Az áttörést jelentő kötet és a legutóbbi kiadvány (Fotó: Gergely Árpád)
Beszélgetőpartnerünk elmondta, hogy az Életjel története több, mint ötven évre nyúlik vissza. Szabadkán 1955-ben jelent meg a Visszhang című folyóirat, amelyet már az első szám megjelenését követően betiltottak. Ugyanebben az időszakban indult el a máig megjelenő Rukovet című lap is, és a magyar értelmiségiek nem nyugodtak bele abba, hogy nekik nem engedélyezik a folyóirat alapítást, és 1958-ban útjára indították az Életjel Irodalmi Élőújságot. Ez egy nem szokványos irodalmi est volt, amire havonta egy alkalommal került sor, és hasonlóan épült fel, mint egy nyomtatott folyóirat. Tíz évvel később összegyűjtötték az Élőújságokon készült fényképeket, valamint a rendezvényről szóló beszámolókat és kritikákat kötetté rendszerezték, és ez lett az Életjel első kiadványa. Akkoriban az Életjel felelős szerkesztője Urbán János, szerkesztője pedig Dévavári Zoltán és Lévay Endre volt, és úgy döntöttek, hogy az Irodalmi Élőújságon elhangzott legjobb alkotásokat is megjelentetik – így indult útjára a kiadó Miniatűrök sorozata. Néhány évvel később az úgynevezett minikönyvek mellett elindultak a nagykönyvek is. Ennek első darabja Csépe Imre hátramaradt írásait tartalmazta, amit barátja, Urbán János gyűjtött össze, és a Mezei dolgok címet viselte.
– A kiadó a kezdetektől a szabadkai értékeket elsősorban irodalmi szempontok szerint próbálta összegyűjteni, és folyamatosan teret adott a szabadkai szerzők szépirodalmi munkáinak. Viszont szerencsére az Életjel nem maradt meg regionális kiadónak. Ezt bizonyítja az is, hogy a szerkesztői felismerték Kosztolányi és Csáth életművének jelentőségét. Dér Zoltán megírta Csáth Géza életrajzát, felavatták Csáth szobrát és egy nagy irodalmi estet is rendeztek. Később megjelent a Csáth korábban ismeretlen írásait tartalmazó kötet is, az Írások az élet jó és rossz dolgairól című kiadvány, ami áttörést jelentett a kiadó életében – mondta Beszédes Valéria. A kiadói tevékenység megkezdését követően több éven keresztül párhuzamosan foglalkoztak könyvkiadással és az Irodalmi Élőújság megszervezésével, azonban utóbbi később önállósult.
Dévavári Beszédes Valéria (Fotó: Gergely Árpád)
Az alapítás óta a kiadó minden évben átlagosan 4–5 kiadványt jelentetett meg. A Miniatűrök sorozatban eddig 55 kötet látott napvilágot. A kiadó vezetője elmondása szerint a 2018-as év végére a kiadványok száma eléri a 180-at. Dévavári Beszédes Valéria szavai szerint számos olyan kötetet sikerült megjelentetniük, amelyekre sokan hivatkoznak tudományos kutatásaik során, emellett pedig számos szépirodalmi kiadványt is kiadtak, amiből kiemelhetjük például Gulyás József összegyűjtött verseit, amelyet négy kötetben jelentettek meg. Az Életjel legújabb kiadványa, a kiadó 177. kötete Boja Patyi Sarolta A pipicslámpa fényénél című könyve, amelyben Mohol népmeséit, mondáit gyűjtötte össze, illetve Pap Ágota pszichológus Mi a gyerek? című kötete, amelynek bemutatójára kedden kerül sor a szabadkai Városházán. Az idei tervek között szerepel továbbá Bence Erika tanulmánykötete, valamint a Szabadka–Horgosi-homokvidék szőlőtermesztésének történetét bemutató kötet, amelynek szerzője Szlávics Károly. A tervek szerint jövőre jelenik meg a Csáth Géza édesapja emlékiratait tartalmazó kötet, Pekár Tibornak a Szabadkai Zeneiskola történetét feldolgozó kiadványa, illetve Magyar Lászlónak a szabadkai helynevekről készített összeállítása.
Dévavári Beszédes Valéria azt is elmondta lapunknak, hogy a kiadó 1990-ig csupán Szabadka anyagi támogatására számíthatott, azóta viszont tartományi, köztársasági pályázatokon is részt vehet, illetve magyarországi támogatásokra is számíthat. A kiadó jelenleg egy raktárhelyiséggel rendelkezik, viszont irodája nincs, hiszen annak fenntartási költségei meghaladják a lehetőségeit, ugyanis a pályázatokon elsősorban csak a kötetek kiadásának költségeit lehet igényelni.
Pap Ágota könyvbemutatója mellett a jövő héten, pénteken Gulyás József összegyűjtött verseit mutatják be, amely a kiadó ötvenedik jubileumának méltó megünneplését jelenti, decemberben pedig két népmesével foglalkozó kötet bemutatójára kerül sor a tanítóképző karon.
