Az egyik legrégebbi szabadkai kulturális intézmény, a Szabadkai Városi Könyvtár 2018-as tevékenységét a nehézségek ellenére a pozitív irányba tett lépések jellemezték. Erről számolt be lapunknak az intézmény igazgatója, Dragan Rokvić, aki emellett beszélt a könyvtár 2019-re vonatkozó terveiről, és az intézmény működésébe is beavatott bennünket.
A könyvtár felhasználóinak száma 6000 és 8000 között mozog (Fotó: Gergely Árpád)
– A korábbi évekhez hasonlóan 2018 is igen mozgalmas volt a könyvtár működését tekintve. Folytattuk az intézményünk rekonstrukcióját és revitalizációját. Ez nem új keletű kezdeményezés, 2015 óta folyamatosan haladunk a megvalósítása felé. Ezen időszak alatt az épületeink felszereltségét tekintve számos beruházást sikerült megvalósítanunk. Példának okáért, új tűzvédelmi rendszert alakítottunk ki, videómegfigyelő-rendszert szereltünk fel, emellett egy olyan liftet is kialakítottunk, amelyet a mozgássérült olvasóink is használhatnak, így számukra is elérhetővé vált az olvasótermünk, és ugyanígy a testi fogyatékkal élők számára kialakítottunk egy toalettet is. Stratégiai szempontból különösen fontosnak tartjuk, hogy a város és a régió olvasói számára egy modern európai könyvtárat tudjunk kialakítani. A legnagyobb előrelépést az jelentette, hogy sikerült befejeznünk az új olvasóterem kialakításának első fázisát. Ezen beruházásunkat a Magyar Nemzeti Tanácson keresztül a Bethlen Gábor Alap, illetve a magyar állam finanszírozta. A támogatás összege 19 millió dinárt tesz ki. 2019-ben várjuk az új olvasóterem munkálatainak befejezését. Egy ilyen impozáns épülettel, korszerű informatikai berendezésekkel megteremtődnek a tárgyi feltételei annak, hogy az intézményünk igazi 21. századi intézmény legyen. Egy modern olvasóteremhez modern könyvtárosokra van szükség. Az infrastruktúra fejlesztésével párhuzamosan 2019-ben új munkaerő bevonzásán is dolgoznunk kell. Olyan fiatal munkatársakra lesz szükségünk, akik rendelkeznek a megfelelő szellemi energiával és tudással, hogy a könyvtárunkat átvezessék a 21. századba, hogy intézményünket egyenrangúan kezelhessék az olyan elismert és jó könyvtárakkal, mint például a szegedi Somogyi Könyvtár, vagy a budapesti Szabó Ervin Könyvtár – fogalmazott Rokvić.
Dragan Rokvić: A 2018-as év történelmi jelentőségű volt, számos problémával és nehézséggel, de lehetővé tette, hogy optimistán és ambíciókkal telve tekintsünk a 2019-es évre (Fotó: Benedek Miklós)
Az igazgató szavai szerint tavaly többször is volt példa arra, hogy a könyvtár egy építkezési területre hasonlított, és ezáltal ideiglenesen nehezített munkakörülmények között voltak kénytelenek tevékenykedni. Ez nyomot hagyott a rendezvényeik számán és az aktivitásaikon is. Korábban évente több száz rendezvényt szerveztek, viszont ezt tavaly kénytelenek voltak csökkenteni, és körülbelül hatvan irodalmi rendezvénnyel és különböző kiállítással zárták az évet.
– Sikerült a fiókintézményeinkben is bizonyos fejlesztéseket eszközölnünk. Ebből a szempontból kiemelném a palicsi könyvtárat, ahol felújítottuk a pincét, renováltuk az épületet, és bizonyos aktivitásainkat nyáron és az ősz folyamán Palicsra helyeztük ki a közönség nagy örömére – mondta Rokvić.
A könyvtár felhasználóinak száma állandónak mondható, 6000 és 8000 között mozog. Az intézmény állománya csaknem 410 000 tételből áll, 340 000 könyvből és 67 000 periodikából. Dragan Rokvić elmondta, hogy hagyományosan három forrásból tudnak könyveket beszerezni. Egyrészt különböző támogatásokon keresztül, a Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium segítségével, a Magyar Nemzeti Tanácson keresztül magyar állami támogatással, illetve az elmúlt időszakban a horvát állam is számottevő eszközöket fordít arra, hogy támogassa a határon túliak kulturális életét. A második forrást a könyvtár saját eszközei teszik ki, ez csaknem félmillió dinárt jelent évente, míg a harmadik nagy csoportot a polgárok donációi jelentik.
– A könyvekkel kapcsolatban fizikai problémánk is van, ugyanis a pincétől a padlásig tele van az épületünk, és nincs hova raknunk az új könyveket. Éppen ezért 2019 folyamán tárolóhelyiséget is biztosítanunk kell, szükség van egy teljes revízióra és leltárra, hogy a törzsanyag egy részét tartalék tárolóba helyezzük el.
Az intézmény állománya csaknem 410 000 tételből áll (Fotó: Benedek Miklós)
Az igazgatót kérdeztük a könyvtár munkaideje megváltozásának okairól is. Válaszában Rokvić kifejtette, hogy a munkaerőpiacon érvényben lévő korlátozások nagy kihívást jelentenek számukra. A szabadkai Városi Könyvtárnak tíz évvel ezelőtt 56, sőt egy időben 58 dolgozója volt. Ma ez a szám 30. Vagyis 45 százalékos csökkenést tapasztalhatunk. Rokvić elmondása szerint az elmúlt időszakban törekedtek arra, hogy ne kelljen bezárniuk egyetlen fiókkönyvtárukat se, és a munkaidőt is szerették volna megtartani, vagyis hogy munkanapokon egész nap, 7-től 20 óráig az olvasók rendelkezésére álljanak. Azonban a munkaerő csökkenésével bizonyos tevékenységeknek is csökkenniük kell. A felhasználókkal való foglalkozás mellett számos feladatuk van, amit végre kell hajtaniuk.
– Törvényi kötelezettségünk, hogy elkészítsük a könyvek revízióját, amire az elmúlt 18 évben nem került sor a fiókintézményeinkben. A munkatársaink egy része az elkövetkező időszakban a fiókintézetekben fog tevékenykedni, ahol a könyvek revízióját végzik. Ennek befejeztét követően pedig a kis könyvtári leltárt kell elvégeznünk, majd ezt követi a felkészülés az új részleg megnyitására, vagyis a könyvtári állomány egy részének áthelyezésére, hogy lehetővé tegyük a régi és az új épületrész közötti kapcsolatot – mondta az igazgató.
