Mindenki felelős a saját szemetéért

Sok kritika éri az utóbbi időben Szabadka köztisztaságát, főleg a szemétre panaszkodnak sokan, mert a városban több olyan kritikus pont is van, ahol naponta többször összegyűlik a különféle hulladék. Közterületeken, parkokban és más zöldterületen is sűrűn lá tni zacskókat, papírdarabokat, dobozokat, amiket a szél, a kóbor állatok vagy a guberálók hordanak szét. A régi bútor, az építkezési törmelék, az akkumulátorok, az autógumik, a fémtárgyak, az elektronikus hulladékok begyűjtésére és tárolására külön jogszabályozás van. Ennek ellenére szinte hetente dobnak ki a lakosok kredenceket, kanapékat, matracokat, televíziókat és más használati tárgyakat a konténerek mellé, holott ennek eltávolításáért a közvállalat ingyenes tavaszi és őszi akciókat szervez a város több pontján.

Azt gondolhatjuk, hogy a szabadkai Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalat ember- vagy járműhiánnyal küzd, és ez az oka a rendetlenségnek, de Slobodan Milošev, a Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalat igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta, annak ellenére, hogy a vállalatnak nehézségei vannak, elegendő alkalmazottal rendelkezik a feladatok elvégzéséhez.

– A szemétszállítók a város központjában és a Tejpiac körüli részen minden reggel elszállítják a szemetet, a Sugárút többi részén kedden, pénteken és vasárnap dolgoznak, a Harcosok Sorakozója telepen pedig szintén hetente háromszor, hétfőn, csütörtökön és szombaton szállítják el a szemetet. A lakosok számára mintegy 28 000 kukát osztott ki a közvállalat 2008 óta, Bajmokon közel 2600-at, Kelebián pedig körülbelül 560-at. A város központjában 109 konténer van, a tömbházak körüli nyílt területen 850, az épületeken belül pedig 250. A közvállalat 22 szemétszállító járművel rendelkezik – ismertette az igazgató.

A tömbházakban élő lakosság nagy hányada arra panaszkodik, hogy nincs mindegyik lakóépületnek saját konténere, ezért több háztömb ugyanazt a konténert használja. Különösen igaz ez a Tejpiachoz közeli 6 konténerre a Mayer fivérek utcában, amiket naponta több száz lakás szemete terhel, így szinte mindig roskadásig tele vannak. Azt a szemetet, amely nem fér a konténerbe, a konténer mellé dobálják. Ugyanerre a helyre hordja a szemetét több olyan vállalkozó is, amelynek székhelye több kilométerre van ettől a ponttól. A környező kisboltok is ezeket töltik és a piaci árusok is gyakran használják őket, annak ellenére, hogy a piacnak saját konténerei vannak erre a célra. A Tejpiac árusai kérdéseinkre azt felelték, nincs elegendő szemétlerakójuk, ezért használják a lakótömbökét. Az állapotot tetézi a lakosok nemtörődömsége is, akik nem csukják le a kukák tetejét, emiatt szeles időben a környező füves terület tele van szeméttel. Hasonló helyzetben van a Harcosok Sorakozója lakótelep, a Kertváros és más városrész is.

A városi rendelet szerint minden jogi és természetes személynek rendelkeznie kell valamilyen típusszemetessel, amelyet a befektetőnek vagy a tulajdonosnak kell biztosítania az épület tervezésekor. A témával kapcsolatban felkerestünk több tervezőirodát is, ahol megtudtuk, hogy a legtöbb lakótömb tervrajzában előirányoztak konténereknek fenntartott helyet, a kivitelezéskor azonban sok helyen nem gyakorlat ezeknek a kialakítása. Amennyiben valamelyik lakótömbnek vagy üzlethelyiségnek nincs erre előirányzott területe, akkor a szemeteseket az Útfenntartó, Várostervezési és Lakásüzemeltetési Közvállalat tervei alapján kell elhelyezni és elfogadtatni a városi tanáccsal.

– Általános gond, hogy az épületeket építtető befektetők nem irányoztak elő elegendő konténert a lakóépületekben. A szabályok szerint 15 lakásra egy konténernek kellene jutnia, de a gyakorlatban nincs így. Probléma az is, hogy egyes épületeknek nincs sajátja, így többen ugyanazokat használják. Egyes épületek saját szeméttároló raktárral rendelkeznek, a lakosok azonban néhol ezeket klubhelyiségekké, szépségszalonokká vagy rekreációs térré alakították át, a konténereket pedig az utcára tolták. A túltelített tárolók tetejét sokszor nem csukják le, ha pedig csukottal találkoznak, akkor nem veszik a fáradtságot, hogy kinyissák. Emiatt félig vagy teljesen üresen maradnak, mellettük pedig halmozódik a szemét. A kereskedők is tömegesen a lakosok szemétlerakóit használják. A vállalkozóknak saját kukákat kellene tartaniuk, de a legtöbb esetben a lakosságét használják. Elég konténer van a város területén, de ha a vállalkozók ugyanoda dobják a szemetet, ahova csak a lakosoknak kellene, akkor nagyon gyorsan megtelnek. Sajnos nagy részük még csak el sem sétál ezekig a konténerekig, hanem zárás után az üzlethelyiség elé, az utcára helyezi ki a szemetet zacskókban vagy kartondobozokban, ami szabálytalan – magyarázta Slobodan Milošev.

A városközpontban lévő Rudics, Strossmayer, Dimitrij Tucović, Matko Vuković utcákban a kereskedések szinte mindegyike este, munkaidő után, az üzletek bejárata elé vagy a lakosságnak fenntartott kovácsoltvas kukákhoz rakja szemetét. Az említett utcákban a vállalkozók egy része azt állítja, nem hallott a rendeletről, ők eddig is a kis fekete rácsos kukákat használták, és ezután is így tesznek. Felkeresésükkor sokan tagadták, hogy tőlük származnak az utcára hajított dobozok és a szomszédaikra mutogattak, azonban pontosan kideríthető, melyik kereskedésből ered a hulladék, mert a kartondobozokon lévő postázási címkén szerepel a vállalkozás neve és a feladási dátum. Más boltokban arra hivatkoztak, hogy nem tudják hova elhelyezni kukáikat, ezért dobják ki az utcára a felgyülemlett szemetet, és elmondták, azért tesznek így, mert amit kipakolnak, azt úgyis elviszi a szemetes.

A városi rendeletben az áll, hogy ha a befektető, azaz a jogi személy nem tesz eleget kötelezettségének, a kommunális felügyelőség 100 000 dinárral büntetheti meg, a jogi személy felelős személyét 10 000 dinárral és ugyancsak ennyivel a vállalkozót is. Ha nem a rendeltetésnek megfelelő helyre, azaz a lakosság konténereit használják a kereskedők, akkor a felügyelőség 5000 dinárral büntetheti a természetes személyt a helyszínen, 10 000 dinárral a jogi személy felelős személyét és a vállalkozót, valamint 20 000 dinárral a jogi személyt. Arra a kérdésünkre, hogy milyen gyakran járja körül és ellenőrzi a vállalkozókat, a kommunális felügyelőségtől a következő választ kaptuk:

„A kommunális felügyelőség és a kommunális rendőrség feladataik keretében rendszeresen járják a terepet és figyelmeztetik a természetes és jogi személyeket a hulladékkezelési kötelezettségeikről és jogaikról, szükség esetén pedig büntetőintézkedéseket foganatosítanak” – olvasható az illetékesektől kapott válaszban.

– Tudni kell, hogy a vállalat takarítószolgálata esténként dolgozik a város területén, a szemétszállítók pedig a reggeli órákban, és a két szolgálatnak nem ugyanaz a munkaköre. A kereskedők többsége nem akkor viszi ki a szemetet, amikor járművünk az adott útvonalon dolgozik, hanem zárás után. Az esti órákban dolgozó takarítószolgálat feladata, hogy felsöpörjön, a nyári időszakban pedig felmosson. A köztisztasági közvállalat esténként is kénytelen elszállítani a hulladékot, de csak azért, mert másképp nem tudná elvégezni takarítószolgálati feladatát – részletezte Slobodan Milošev.