Szabadkához 36 helyi közösség tartozik, ebből 16 a városon kívül és 20 a városban található. Sorozatunkban a helyi közösségeinkben felmerülő problémákra és tervekre kívánjuk felhívni a figyelmet. A Palics és Szabadka között elterülő Nagyradanovácnak 2400 lakosa van, sok fiatal elment, de folyamatosan költöznek ide az emberek, mert a városhoz közel van, a telkek és ingatlanok ára viszont kedvező.
Közmunkával készült a buszmegálló a helyi közösség épülete előtt (Fotó: Molnár Edvárd)
A település infrastruktúrája fokozatosan fejlődik. Az elmúlt időszakban évente egy-két utca kapott szilárd útburkolatot, illetve néhány utcát zúzott kővel szórtak be. A faluban a vízvezeték-hálózat kiépítettsége magas fokú, a lakot terület háromnegyedét öleli fel – meséli Kókai Zoltán, a helyi közösség tagja. Mint mondja, sokan nem kapcsolódnak rá, aminek az oka részben, hogy fúrt kutakból jutnak vízhez, részben a legalizáció, de jelentős mértékben a pénztelenség is. A hálózatra történő rákapcsolódás 34-35 ezer dinárba kerül, és korábban egyéves lefizetésre lehetett ezt megoldani, de sokan nem tudtak havi szinten ennyi pénzt félretenni. A helyi közösség vezetősége egy olyan javaslattal kereste meg a Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalatot, hogy hagyják jóvá a 24 havi lefizetést. Harminc háztartás aláírását vitték magukkal, amelyek jelezték, hogy ilyen feltételek mellett rákapcsolódnának a hálózatra. Mint Kókai meséli, mondták a közvállalat igazgatónőjének, hogy ez mintegy egymillió dinár bevételt jelentene, ha jóváhagynák, és végül nemcsak a nagyradanováciak előtt nyílt ilyen lehetőség, hanem a város többi részén élő fogyasztók is élhettek vele. Ráadásul, miután az akció beindult, további helybeli háztartások kapcsolódtak rá a hálózatra.
A művelődési otthonon van mit felújítani (Fotó: Molnár Edvárd)
Ami fontos prioritás a faluban, az a szennyvízhálózat kiépítése lenne. Mint Kókai Zoltán elmondta, kész tervdokumentációval és építési engedéllyel rendelkeznek a fővezetékre vonatkozóan, 5 kilométeres hosszúságra. A vezeték Kisradanovác irányából, az egykori laktanyák mögött halad majd el. Egy kisebb szakasz már elkészült, és várhatóan a laktanyáig hamarosan egy újabb részt kiépítenek az ott tervezett ipari park szükségletei miatt, ezért a helyi közösségben reménykednek, hogy az építkezés elkezdődik.
Kókai szerint jelen helyzetben, amikor a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóságnak sincs elég pénze, miután a köztársaság a Vajdaságot megillető hét százalék helyett csupán két százalékot biztosított, és a város költségvetése is szűkös, kisebb csoda lenne, ha az idén elkezdődnének a munkálatok, de bíznak abban, hogy 1-2 éven belül megvalósul ez a beruházás.
A faluban óvoda működik, iskola viszont nincs, ami a közösségi életre, a művelődésre is rányomja a bélyegét. Korábban két helyen is volt iskola, összevont alsós tagozat működött a helyi közösség mostani épületében, valamint a művelődési otthonnal szemben, az erdő alatt, de ez megszűnt. A nagyradanováci gyerekek Palicsra járnak iskolába, korábban gyalog és kerékpárral tudtak oda eljutni, jelenleg azonban iskolabusz szállítja őket, amelynek költségeit az önkormányzat fedezi. Mint meséli, a demokrata városi hatalom idején ezt meg akarták szüntetni, de akkor a szülők összefogtak, és sikerült ezt megakadályozni.
A Makkhetes felé vezető utat zúzott kővel kellene felszórni (Fotó: Molnár Edvárd)
Az óvodában szerb és magyar tagozat is van, hozzávetőleg 20-20 gyerekkel.
Ami a lakosság nemzetiségi összetételét illeti, nagyjából az itt élők felét teszik ki a magyarok, mintegy 25-30 százalék bunyevác, illetve vannak szerbek és más nemzetiségűek. Kókai elmondta, az utóbbi időben ez az arány a magyarok kárára mozdul el, ami elsősorban választások idején látszik, amikor olyan pártok is szavazatokat kapnak, amelyek korábban labdába se tudtak rúgni.
A falu négy éve használja újra a művelődési otthont, ekkor kezdték el annak felújítását – meséli Soós János, a helyi közösség tanácsának elnöke. Az épület majdnem három évtizeden át más funkciót töltött be, asztalosműhelyként funkcionált. A helyi közösség a kilencvenes években a pénzhiány miatt kényszerült erre a lépésre, a bérleti díjból fedezték a titkárnő bérét. Az épületet bemeszelték, és akkor bálokat kezdtek ott szervezni, az elmúlt két, két és fél évben már kultúrműsorok is vannak.
– Az ősz folyamán sikerült kicserélni az ablakokat és a külső ajtókat, amelyek nagyon rossz állapotban voltak, be se lehetett csukni őket rendesen – meséli Soós.
Kókai Zoltán elmondta, az épület a hatvanas években épült, akkor még gazdag művelődési élet folyt itt, dolgozott itt egy hölgy, akit Komédiás Bözsi néniként ismert mindenki, ő szervezte a művelődési eseményeket.
A városépítési igazgatóság honlapján olvasható, hogy az idén az otthon külső hőszigetelésére 860 ezer dinárt fordítanak, ezzel az épület is teljesen más külső kinézetet kaphat.
Befejezéséhez közeledik a helybeli templom építése is, már csak a tető hiányzik. Mint Kókai meséli, Leiszt József palicsi plébános segített nekik ebben sokat. Ő a hetvenes években már kijárta a püspökségnél, hogy az addig részben Szabadkához, részben Palicshoz tartozó falu hitközségét egyesítsék. A templom építéséhez szükséges telket egy helyi polgár ajándékozta, a telek ideális helyen van, nagyjából a falu közepén. Sokan összefogtak, volt, aki pénzt, volt, aki építőanyagot adományozott, a plébános jelentős mennyiségű pénzt biztosított osztrák és német forrásokból. A helyiek remélik, hogy rövid időn belül tetőt is kap a templomuk. Addig is, két-három éve az alagsorban minden vasárnap szolgáltatnak misét.
A templomnak már csak a tetője hiányzik (Fotó: Molnár Edvárd)
A helyi egészségházban heti három alkalommal egy váltásban rendel orvos. Ennek oka, hogy a helyiek sokáig részben Palicsra, részben pedig a városba, az Elektrovojvodinánál lévő rendelőbe jártak, és sokan nem hozták át egészségügyi kartonjaikat. A nagyradanováci rendelőben csak mintegy 600 karton van, ahhoz pedig, hogy egy állandó orvost kapjanak egész hétre, 1400 páciensnek kellene lennie, meséli Soós.
Ami az idei évi terveket illeti, fontos lenne a falut Makkhetessel összekötő Peščara utcát rendbe hozni. Itt 1500 méternyi út tartozik Nagyradanováchoz, 2500 méter pedig Makkheteshez és a két helyi közösség összefogással igyekszik elérni, hogy az utat szórják le zúzott kővel. Ebben az utcában gazdák élnek, többek között tejtermelők is, akikhez a tejgyár teherautója nem tudott kimenni átvenni a tejet a rossz útviszonyok miatt. A másik ilyen utca a Muskátli, amely korábban már le lett egyszer szórva zúzott kővel, de a tehergépkocsik, munkagépek tönkretették, ezért fel kellene újítani.
A helyi közösség épülete előtt adományokból, közmunkával épült fel egy buszmegálló, ahol nem áznak meg a buszra várók. Itt régebb óta állt egy emléktábla, amely a második világháború áldozatainak állít emléket, de ezt belepte a gaz, méltatlan helyen állt, ezért áthelyezték a helyi közösség épületének falára.
A falu napját június 15-én ünneplik, ilyenkor főzőversenyt, művelődési műsort tartanak, a gyerekeknek légvár, csúszda biztosít szórakozást, emellett sportnap és élőzene is van ilyenkor. A faluban évről évre nagy látogatottságnak örvendett a Tanyaszínház vendégszereplése. A szabadkaiak is ide látogattak ki ilyenkor előszeretettel, volt olyan év, amikor kétezer ember is összejött. Ez a hagyomány politikai döntés nyomán megszakadt, de a helyiek remélik, hogy sikerül visszaállítani.
