Szabadka egyik fő turisztikai látványosságának számít a Palicsi Állatkert, amelyet az ide látogató turisták is előszeretettel tekintenek meg, emellett a környékbeli családoknak is közkedvelt kirándulóhelye. A nagyszámú egzotikus állatot is tartó állatkert koncepciója folyamatosan változik, újabb és újabb állatfajok kerülnek ide, a legújabb lakók István és Robi, a két tapír, és egy fiatal perzsa párduc. Az állatok jólétéért felelős Óvári Krisztián biológussal tettünk egy nyári sétát az intézményben.
A maci a narancsot várja (Fotó: Molnár Edvárd)
Az állatkert egy nagy, élő szervezet, amely folyamatosan változik, fejlődik – meséli házigazdánk, hozzátéve, az elmúlt ötéves időszak munkájának eredményei immár láthatóak.
– A ragadozók életkörülményein kellett javítani, így a medve tágasabb helyre került, új, nagyobb kifutót kaptak az oroszlánok, illetve a tigrisek is, így most már külön költözhettek az oroszlánoktól, és 40 év után ismét van hiénánk – mondja Óvári.
A kétéves nőstény párduc nagyon félénk, előlünk is elbújt (Fotó: Molnár Edvárd)
– Sokan szóvá tették, hogy nincs jegesmedve. Így van, nincs, és nem is lesz, mégpedig azért nem, mert koncepciónk szerint az állatok jólétét kell szem előtt tartani. Istentől való vétek +40 Celsius-fokon tartani egy olyan állatot, amely az Északi-sarkon él, képes 130 kilométert leúszni a jeges tengervízben, és kimenni egy jégtáblára -30 Celsius-fokos hőmérsékletben száradni. Az állattartásban első helyen a humanitás szerepel, tehát nem kell minden állatot idehozni, csak azokat, amelyekre lehetőség van – magyarázza a szakember.
A Palicsi Állatkertben most erőfeszítések folynak, hogy csatlakozhassanak az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségéhez (EAZA).
Ebből az intézménynek több haszna is lenne. Egyrészt a megszerzett tudás cseréje, a tanácsadás az EAZA tagságába tartó állatkertek között, és ami a legfontosabb, az állatok beszerzése.
István, a tapír az állatkert új sztárja, imádja, ha kényeztetik (Fotó: Molnár Edvárd)
– A jövőben olyan állatokat szeretnénk tartani, amelyek a fajfenntartási program részei. Így érkezett nemrégiben Hannoverből a perzsa párduc, egy félénk, kétéves nőstény, amely szaporodóképes. Számára keressük a hímet, ugyanis a program engedélyezi a szaporítást – mondja Óvári. Az állatkertnek nincs 70 ezer eurója zsiráfot venni, amely pedig a védjegye, mint ahogy a párduchoz se tudtak volna hozzájutni, de például egy kakadu darabja is 15 ezer euróba kerül. A két másik új lakó az állatkertben István és Robi, a két tapír, az előbbi a szegedi, az utóbbi pedig a zágrábi állatkertből érkezett. Ha egy nőstény állatot is kapnak, akkor a tapírokat is lehet szaporítani, teszi hozzá Óvári.
Óvári Krisztián: Az állatok jóléte elsődleges szempont (Fotó: Molnár Edvárd)
Az állatkertben az állatok elhelyezése, a megfelelő körülmények a legfontosabbak. Mint a biológus mondja, nem elég az, hogy egy-egy állatnak, mondjuk, egy focipálya méretű területet biztosítanak, fontos a növényzet is, amelyet a ketrecekbe beültetnek.
– A miénk egy kis állatkert, nincs sok pénzünk, viszont az állatok nem tudnak várni. A látogató jön, megy, de az állatok itt élnek, nekik megfelelő feltételek kellenek. Ennek kialakítására törekszik az állatkert 30 dolgozója, közülük 10 ápoló, ők szívvel-lélekkel végzik a dolgukat – mondja Óvári, aki elárulja, céljuk, hogy további attraktív, érdekes fajok képviselőit költöztessék ide.
Az intézménynek korábban évi 100–120 ezer látogatója volt, az elmúlt öt évben ezt feltornázták 160 ezerre, illetve a távlati cél a 200–250 ezres látogatószám, ennyit a kapacitásaik elbírnak. A látogatók számára kedveltek a hétvégi látványetetések, ez sokakat vonz ide. Emellett a ketrecek melletti táblákat is fokozatosan lecserélik. Az új táblákon több kép van, illetve háromnyelvű – magyar, horvát és szerb – szöveg. A jövőben szeretnének QR kódokat is elhelyezni, amely segítségével a látogatók okostelefonjukkal további információkhoz juthatnak az állatokkal kapcsolatban.
Az állatkert szimbóluma, a zsiráf (Fotó: Molnár Edvárd)
– Vannak, akik maratonként élik meg az állatkertet, és szinte lefutják a 2,7 kilométeres távot. Akit viszont érdekelnek a részletek, többet szeretne megtudni, annak az állatkerti látogatás egy 2,5 vagy 3 órás program lehet – mondja.
Az állatkert lépésről lépésre építi ki új koncepcióját. A bejáratnál az ázsiai állatok csoportosulnak, a dél-amerikaiak az őzeknél láthatóak, míg a központi rész az afrikai fajoké.
– Folyamatban van egy kis Dél-Amerika kiépítése, amely a tapírházzal már működni is fog. Emellett a déli részt, ahol az őzek vannak, elkezdtük zöldebbé tenni. A szürkemarhákat és a bivalyokat átvette a Palics–Ludas Közvállalat, és átkerültek a tó mellé, ami szerintem helyes, ott a helyük, hogy legeljenek és szabályozzák a nádast. Igyekszünk az itt lévő fajokat olyanokra cserélni, amelyeknek szükségük van elhelyezésre. Sok állatfaj azért került a kihalás szélére, mert nincs élőhelye, őket az állatkertek menthetik meg, ez a mi célunk is – meséli Óvári. Az afrikai és a dél-amerikai gyűjtemény mellé szeretnének észak-amerikait is kialakítani, ez azonban túlságosan költséges.
Csendélet patagóniai nyulakkal (Fotó: Molnár Edvárd)
Látogatásunk idején nem volt nagy meleg, de egy párnapos kánikulán vagyunk túl. Mint Óvári meséli, az afrikai állatok jól viselik a meleget, de a hideget is, hiszen a kontinens sivatagi részén éjszaka nagy hidegek vannak.
– Az utasítás szerint például az antilopok esetében -10 Celsius-fokig nem kell fűtés, csak ha 48 órán túl is elhúzódik a hideg. Mi ezt nem így csináljuk, úgyhogy az 5–10 fokos hőmérsékletet mindig biztosítjuk az állatoknál. Árnyékoló hálókat is elhelyeztünk, a locsolók is üzemelnek, van olyan állat, amelynél a légkondicionáló berendezést is bekapcsoljuk, és hát kapnak nyalókát, fagyasztott dolgokat is – részletezte a biológus.
A teknősöknek melegük van, igyekeznek hűvösebb helyre húzódni (Fotó: Molnár Edvárd)
A palicsi állatkert nagyságrendekkel kisebb összegből gazdálkodik, mint a nagy állatkertek. Így a budapesti állatkert 32 millió eurót fektet egy új kifutóba, ami Európa legnagyobb zárt trópusi háza lesz, míg a wroclavi állatkertben 62 millió euróból épül egy Afrika-ház, de más városokban is van rá példa, hogy több millió eurót fektetnek be az állatkertekbe, mert vonzza a turistákat.
– Azt szoktam mondani, hogy ami külföldön euró, az itt dinár. A szurikátakifutónk 2,5 millió dinárba került, ugyanerre Budapesten 2,5 millió eurót fordítottak. Egy erős hétvégén nekünk volt 80 ezer dináros bevételünk, ugyanakkor a magyar főváros állatkertje 80 ezer eurós bevételt valósított meg – érzékelteti az arányokat Óvári. Mint mondja, ők sokszor saját erőből, szinte a semmiből végeznek fejlesztéseket, ennek ellenére a Palicsi Állatkert nem vall szégyent, egy olyan intézmény, amelyre sokan kíváncsiak, és amelyet érdemes meglátogatni.
