A Prosperitati Alapítvány pályázatai már igazolták, hogy a vajdasági magyar vállalkozók kis segítséggel csodákra képesek. Erre a szemléletváltásra van szükség Szabadka gazdasága esetében is, mondja Újhelyi Ákos, a Városi Tanács gazdaságfejlesztési kérdésekkel megbízott tagja. Vállalkozói kamattámogatás, vissza nem térítendő hitelek, régi mesterségek utcája szerepelnek a tervek között, mondta el lapunknak a nemrégiben hivatalba lépett tanácsos.
Újhelyi Ákos: Szeretnénk fékezni az elvándorlást (Fotó: Ótos András)
– Szeretnék egy kis visszapillantást tenni. 2013-ban, a palicsi Szent István-napi ünnepségünkön meghirdettük, hogy kidolgozzuk gazdasági és területfejlesztési stratégiánkat, amelynek célja az volt, hogy talpra állítsuk a vajdasági magyar gazdaságot. Lehet úgy is fogalmazni, hogy közösségi szintre emeltük a gazdaság kérdését, ugyanis elhatároztuk a stratégia megírásakor, hogy nem az akkor aktuális részkérdések kidolgozásával keressük a megoldásokat, hanem új irányba indulunk el. Megírtuk a stratégiát, elkészült az akcióterv, létrehoztuk a Prosperitati Alapítványt, majd pályázatokat írtunk ki a vállalkozók részére. A szabadkai helyzet ennek a lecsapódása kell, hogy legyen, mert itt is hasonló szemléletváltásra van szükség. Amikor az ember egy ilyen tisztségre lép, a helyzet feltérképezésével kezdi. A vállalkozókkal folytatott megbeszélések után elmondható, hogy a szabadkai gazdálkodókban is megvan a kreativitás és a vállalkozói kedv, csak arra várnak, hogy levegőhöz jussanak. A VMSZ-nek és a magyar kormánynak köszönhetően már bebizonyosodott, hogy kis segítséggel a vállalkozók csodákra képesek, ezt szeretnénk itt is elérni, hogy a vállalkozások megmaradjanak, és segítsük újak beindulását. Ezzel csökkenteni, illetve lehetőség szerint visszafordítani szeretnénk a jelenleg zajló elvándorlás mértékét.
Mik a tapasztalatok, benyomások a szabadkai gazdasági helyzet feltérképezése alapján, milyen helyzetben van az itteni gazdaság?
A kisbajmoki vámszabad övezetben 4000 ember dolgozik (Fotó: Molnár Edvárd)
– Van egy kisbajmoki vámszabad övezetünk, ahol több mint négyezer ember dolgozik. Ezzel kapcsolatban kiemelt célunk olyan beruházók behívása, akik nem bérmunkásokat alkalmaznak, hanem olyan tevékenységeket és termelést indítanak be, amely magas hozzáadott értékű termékeket állít elő. Van itt nagyon jó minőségű munkaerő, mi azt szeretnénk, hogy ők munkához is jussanak. Másrészt, szeretnénk az üzleti inkubátorházat is kiköltöztetni a vámszabad övezetbe. Az önkormányzat beruházásaként folyamatban van egy 2000 négyzetméteres csarnok kiépítése, 150 millió dinár értékben, ezt szeretnénk még az idén befejezni, itt kaphat helyet az inkubátorház. Ősztől egy kamattámogatási rendszert is szeretnénk beindítani, illetve jövőre a költségvetési lehetőségektől függően útnak indítani egy vissza nem térítendő támogatási rendszert. Azután, mivel a városközpontban magasak az adóterhek, ezért szeretnénk egy régi mesterségek utcáját kialakítani, ahol ezek az illetékek alacsonyabbak lennének. Erre a Gombkötő vagy a Petőfi Sándor utca a legalkalmasabb. Szeretnénk a Szabadkai Körzeti Gazdasági Kamarával, a Lányi Ernő egyesülettel és más kisiparosokkal is elmélyíteni a kapcsolatot, hogy ők is hozzátegyék tapasztalataikat, illetve segítsük a munkájukat.
Az elmondottak alapján nagyobb odafigyelés várható a kisvállalkozásokra, és hát valahol a Prosperitati Alapítvány is erről szól. Elindult az egykori Zorka területén egy beruházás az előző hatalom idején, ahol a kisvállalkozók kapnának helyet, ezzel kapcsolatban mi a helyzet?
– A koalíciós partnerrel egyelőre nem döntöttünk arról, milyen irányba visszük tovább ezt a projektumot.
A napokban a polgármester két alkalommal is a palicsi idegenforgalom fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Melyek még a fontos beruházások?
A palicsi turizmus fejlesztésére a város 60 millió dinárt kért a nagyberuházási igazgatóságtól (Fotó: Molnár Edvárd)
– A napokban állítottuk össze a prioritási listát, amelyre a palicsi beruházásokon kívül más fejlesztések is felkerültek. A Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság felé 60 millió dináros kérelmünk van a palicsi turizmus fejlesztésével kapcsolatban. Ki kell emelni a többi tervet is, így a Népszínház építésének hetedik fázisára 540 millió dinárt kértünk, azután a listán szerepel még különböző utak kiépítése, amelyek az ipari parkok elérhetősége szempontjából fontosak, valamint a falusi infrastruktúra fejlesztése, vízhálózat, aszfaltozás, kerékpárutak, művelődési otthonok is felkerültek. Ezeket a beruházásokat lehetőség szerint tartományi finanszírozásból szeretnénk megvalósítani, mert a költségvetés eléggé szűkös. Reményeim szerint őszre megszületik a döntés.
Ebben az évben az előző hatalomtól örökölt költségvetésből kell dolgozni, ez mekkora mozgásteret biztosít a gazdasági szféra területén?
– Elsősorban a már említett kamattámogatási programot szeretnénk ebből elindítani, ennek a részleteit még be kell fejezni. Mindenképp fel szeretnénk venni a kapcsolatot a vállalkozókkal, hogy lássuk, ők miben gondolkodnak, és az ő igényeiket beépíteni a jövő évi büdzsébe.
Az utóbbi időben a kamara, a szakszervezet és a foglalkoztatási szolgálat is arra figyelmeztet, hogy az elvándorlás miatt immár munkaerőhiány fenyeget. Hogyan kezelhető ez?
A Gombkötő utcában kaphat helyet a régi mesterségek utcája (Fotó: Molnár Edvárd)
– Elsősorban szeretnénk egy asztalhoz ültetni a vállalkozókat és az iskolák képviselőit. Erre korábban is volt példa. Igyekszünk például átképzési programokkal elősegíteni, hogy olyan versenyképes végzettséget kapjanak a diákok, amellyel el tudnak helyezkedni a gyárakban.
Ezzel a kérdéssel, vagyis az elvándorlással közvetlenül összefügg a bérezés kérdése is. Nyilván az önkormányzat nem tud hatással lenni a magánvállalatokban dolgozók bérezésére, de milyen lehetőségek vannak?
– Tény, hogy a kisbajmoki ipari övezetben négyezren dolgoznak, tehát aki teheti, az itt próbál boldogulni. Mi a bérpolitikára nem tudunk hatni, ezt olyan módon tudjuk befolyásolni, ha olyan beruházóknak biztosítunk területet, akik nem bérmunkásokat hanem magasan szakképzett munkásokat alkalmaznak, akiknek nagyobb bérezés is jár. Nyilván lefelé nem tudunk versenyezni Kínával és a távol-keleti országokkal, ezért olyan gazdasági környezetet kell teremteni, ahová azok jönnek, akik magas hozzáadott értékű termékeket gyártanak majd.
Maglai Jenő volt polgármester a Mozgalom a polgári Szabadkáért lista sajtótájékoztatóján bírálta a Városi Tanács egyes tagjainak kompetenciáját, köztük a gazdasági tanácsosét is. Ezt hogyan kommentálja?
– Erről az a véleményem, hogy elhamarkodott kijelentésről van szó, amelyet a kinevezésemtől számított ötödik napon tett meg, nem várt meg egy bizonyos időt, ami után értékelni lehetett volna a munkánkat. Azt gondolom, Maglai Jenő kijelentése nincs köszönőviszonyban a valósággal, ugyanis részt vettem a gazdasági és térségfejlesztési stratégiát kidolgozó csapat munkájában, amely elérte, hogy a magyar kormány 50 milliárd forintot biztosítson ennek alapján gazdaságfejlesztésre. Másrészt, azt gondolom, hogy nekünk nem a volt polgármester kijelentéseivel kell foglalkoznunk, mert akkor nem marad időnk a közösségi problémák megoldására.
