Háromszor-négyszer több új céget jegyeznek be a szabadkai cégjegyzékben, mint amennyinek a működése megszűnik. Az induló vállalkozások többségében a kereskedelem különböző válfajaival szándékoznak foglalkozni, termelőket nem találunk közöttük. A foglalkoztatási szolgálat, a tartományi gazdasági titkárság és az illetékes minisztérium pályázatait érdemes figyelemmel kísérni.
(Molnár Edvárd illusztrációja)
Az idei év első hat hónapja alatt az országos cégjegyzék szabadkai irodájában 36 vállalkozást jegyeztek be, ugyanakkor tíz cég kérte törlését a nyilvántartásból – derül ki a cégjegyzék által lapunknak eljuttatott adatokból. Az újonnan induló cégek közül 13 nagykereskedelmi tevékenységgel, hét közúti szállítással, hat vállalat gépkocsi- illetve könnyű motoros járművek kereskedelmével, további hat vállalkozás vendéglátó-ipari és éttermi tevékenységgel, négy pedig postai úton vagy interneten keresztül történő kereskedelemmel foglalkozik. A nyilvántartásból törölt tíz cég között három olyan van, amely nagykereskedelemmel, további három termeléssel, kettő mérnöki és tanácsadói tevékenységgel, kettő pedig gyümölcs- és zöldségfélék nagybani kereskedelmével foglalkozott.
Hasonló összetételű és a számokban is az ideihez közelítő adatokat kaptunk a 2015-ös év azonos időszakára vonatkozóan is. Tavaly a január–június időszakban negyven gazdasági társaságot jegyeztek be Szabadkán. Ezek közül 18 foglalkozik nagykereskedelmi tevékenységgel, nyolc gépkocsik és könnyű motoros járművek forgalmazásával, hat közlekedési kísérő tevékenységgel, négy gyümölcs- és zöldség-nagykereskedéssel, és további négy lakóépületek és egyéb objektumok építésével.
2015 első félévében 12 vállalatot töröltek a jegyzékből. Hat nagykereskedelmi cég volt köztük, kettő háztartási gépek nagykereskedelmével foglalkozott, kettő ügyviteli támogatási szolgáltatásokat nyújtott, további kettő pedig számviteli, könyvviteli, könyvvizsgálói ügyletekkel, valamint adótanácsadással foglalkozott.
Gazdasági mozgások tehát tapasztalhatóak, a szabadkaiak, ha nem is kiugróan nagymértékben, de még mindig vállalkoznak. Ennek nyilván gyenge pontja, hogy az újonnan induló cégek szinte kizárólag a kereskedés valamilyen fajtájával foglalkoznak, míg a termelői tevékenység, amely új értéket állít elő, nem jelenik meg a kezdő vállalkozások között.
(Molnár Edvárd illusztrációja)
Talán nem kapott túl nagy visszhangot a hír, miszerint a szerbiai kormány az idei évet, amelynek azért már majdnem a kétharmadán túl vagyunk, a vállalkozások évének titulálta. Minden bizonnyal szerepe lehet ebben az információhiányban annak is, hogy választási évben járunk, és az új kormány megalakulására még mindig várni kell. Pedig az év eleji bejelentések alapján a köztársasági gazdasági tárca nem kevés pénzt fordított erre a programra. Željko Sertić miniszter a részletek ismertetése alkalmával arról beszélt, a vállalkozások támogatására 16,06 milliárd dinárt biztosítottak, aminek az egynegyede vissza nem térítendő támogatás, 11 milliárd dinárból pedig hiteleket és garanciát hagynak jóvá. A miniszter nem kevesebb, mint 33 program beindítását jelentette be ekkor, amelyek között az induló vállalkozások támogatásától rövid és hosszú távú hiteleken keresztül felszerelések beszerzéséig találhatóak kiírások. Ezek a programok megtalálhatóak a www.godinapreduzetnistva.rs oldalon. A jóváhagyott projektumok listáját átböngészve zömében belgrádi és annál délebbi településekről beadott pályázatokat találunk, vajdaságiakat csak elvétve, aminek talán az lehet az oka, hogy sokan nem is tudnak ezekről a lehetőségekről, mindenesetre érdemes átnézni a pályázatokat.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak több pályázata is szokott lenni, amelyek az új foglalkoztatást ösztönzik. Így az új munkahelyek létesítéséhez folyósítandó szubvenciókat azoknak hagyják jóvá, akik a szolgálatnál regisztrált munkanélküli személyt alkalmaznának. Az egyszeri támogatás összege 150 000–250 000 dinárig terjed, attól függően, hogy melyik településen létesül a munkahely, viszont, amennyiben fogyatékkal élő személyek munkába állításáról van szó, ezek az összegek 180 ezertől 300 ezer dinárig terjednek. Ebben az utóbbi kategóriában az idei év első felében húsz szabadkai vállalat 33 személyt alkalmazott.
A szolgálat a munka nélkül maradtaknak is biztosít támogatást, önfoglalkoztatásra, amennyiben úgy döntenek, saját vállalkozást indítanának. Akik igénylik, azok egy vállalkozói képzésen is részt vehetnek, illetve pályázhatnak az önfoglalkoztatást segítő szubvencióra, amely 180 ezer dinár egyszeri kifizetését jelenti.
A vállalkozók éve program eredményeit majd annak lejárta után lesz érdemes nyomon követni, hogy pontosan mennyi vállalkozás tudott ilyen módon elindulni, megerősödni. Az sem mellékes, hogy a cégindításhoz nem csak a kezdőtőke szükséges, ahhoz, hogy a vállalkozások fenn tudjanak maradni, a jogszabályoknak is vállalkozóbarátnak kellene lenniük, a kisvállalkozásokat sújtó adóknak és egyéb járulékoknak pedig kisebbeknek.
