Az elmúlt négy évben rendszereződött a Szabadka környéki dűlőutak rendezése, a munkálatok most is zajlanak, s ebben az évben a szabadkai Tejgyár is hozzájárult a költségek fedezéséhez. Továbbra is nehézkes azonban a jégvédelmi rendszer működése, hiszen az állam megszégyenítően alacsony bért fizet a jégelhárítóknak. A város környéki mezőgazdasági kérdésekről Osztrogonác Simonnal, a Városi Tanács mezőgazdasági kérdésekkel megbízott tagjával beszélgettünk.
MEZŐUTAK
Négy évvel ezelőtt programszerűen kezdte meg az önkormányzat a mezőutak rendezését, s bár eleinte döcögősen haladt a munka, mint azt Osztrogonác Simon hangsúlyozta, az elmúlt három évben jó eredményeket értek el.
Rendszereződött a dűlőutak rendezése (Fotó: Molnár Edvárd)
– Az állami földek bérbeadásából származó összeg felhalmozódott, s ezért tavaly és az azt megelőző évben is 80 millió dinárt tudtunk költeni ezeknek az utaknak a rendezésére. Az idén 23 millió dinár áll a rendelkezésünkre, s az előttünk álló években is 20 és 30 millió dinár közötti összeggel számolhatunk ezen a területen. A szabadkai Tejgyárral közösen két mezőutat is rendeztünk, ők 2 millió dinárral járultak hozzá a munkálatokhoz, így a termelőikhez most könnyebben el tudnak majd jutni rosszabb időjárási körülmények között is. Ezek a munkálatok Újzsedniken és Tavankúton folytak – ismertette Osztrogonác Simon. A prioritáslistát egyébként a helyi közösségek készítik el, a város ezek alapján mérlegel, mi az, amire egy évben jut pénz. Az idén ott folytatták, ahol tavaly abbahagyták, vagyis Palicson, továbbá Királyhalmán, Mérgesen, Tavankúton és Misityevón rendezik a dűlőutakat.
A már meglévő, rendezett utak javítására, karbantartására az idén 5 millió dinár jut. Ebből többek között a Kisradanovác és Nagyradanovác közötti Muskátli utcát javítják, ennek rendezésére ugyanis négy évvel ezelőtt az elsők között került sor.
– A mezőutak rendezésére még egy forrásból kapunk pénzt, ez pedig a kőolaj-kitermelésből származó járadék, hozzávetőleg 5 millió dinárról van szó, s ezt oda fektetjük vissza, ahol a gázkinyerés, illetve homokkitermelés folyik, vagyis elsősorban Kelebián, Makkhetesen, Hajdújáráson, Királyhalmán. Itt tulajdonképpen befejeződtek már a munkálatok, kivéve Hajdújárást, ahol az út egy szakasza védett területen megy keresztül, s a megfelelő engedélyek még kiadásra várnak, de belátható időn belül ez a munka is befejeződik – mondta a Városi Tanács illetékese.
MEZŐŐRSZOLGÁLAT ÉS ILLEGÁLIS FÖLDHASZNÁLAT
Osztrogonác Simon (Fotó: Molnár Edvárd)
Az előirányzott 23 mezőőr helyett egyelőre csak 10-et alkalmazott a mostantól illetékes Palics–Ludas Kommunális Közvállalat, munkájuk azonban már most, két hónap tevékenykedés után pozitívan értékelhető, hangsúlyozta Osztrogonác Simon.
– Az új mezőgazdasági törvény lehetővé teszi, hogy az állami földet, amelyet nem sikerült kiadni, azonban mindenféle jogalap nélkül valaki bevetette, s most termés lett rajta, a város learathatja. Most az önkormányzaton a sor, hogy ezt végre is hajtsa. A mezőőrszolgálat hatalmas segítséget nyújtott nekünk abban, hogy minden kataszteri községet bejárt, s jegyzőkönyvet készített a bérbe nem adott állami földek állapotáról. Eddig három kataszteri község adatait néztük át, Bajmok, Békova és Nagyfény földjeit, ahol a városnak egyébként is a legtöbb földje van, s ebből kiderült, hogy mindenféle jogalap nélkül több mint 100 hektárnyi földterületet vetettek be a gazdák. Főleg kukorica és napraforgó van ezeken a földeken. Biztos óriási meglepetést fog okozni ez a gazdáknak, de bízunk abban, hogy elrettentő példaként szolgál majd. A város le fogja aratni ezt a termést – mondta az illetékes.
JÉGVÉDELEM
Annak ellenére, hogy évek óta gondot okoz a jégvédelmi rendszer működtetése, az új törvény a gyakorlatban az idén még nem hozta meg a várt jobbítást ezen a téren. A jégelhárítók és a rendszer működtetése továbbra is a belügyminisztérium hatásköre, az alkalmazottak fizetését is ők biztosítják, az önkormányzat biztosítja viszont a rakétákat, és az állomások karbantartását is ők felügyelik.
– A fizetés enyhe túlzás ebben az esetben, hiszen 4000 dinárt irányoztak elő, s ez a mostani idényben sem változott. A jégvédelmi rendszer ezért Szabadkán, a 23 kilövőállomás helyett, csak 11 állomásból áll, ezeken a helyeken az ott élő gazdák fogtak össze, és biztosítanak havi 7-8 ezer dinárt, hogy egy továbbra is szerény összeg fejében, de legyen aki vállalja ezt a feladatot. Az idén szerencsére nem volt nagy jégkár, nyár elején esett egy kevés Mérgesen és Tavankúton, de nem jelentős mennyiségben. Habár az időjárásunk változékony volt, úgy látszik, a jégelhárítók megfelelően ellátták a feladatukat. Továbbra sincs tudomásom arról, hogy megszületett-e a kormányközi egyezmény Szerbia és Magyarország között, hogy összehangoltan végezzük a munkát, ami nekünk itt a határövezetben nagy könnyítés lenne – emlékeztetett Osztrogonác.
KONVERZIÓ
Az önkormányzat illetékes bizottsága elkészítette minden helyi közösség konverziós térképét, s ezek kifüggesztve az év végéig biztosan ott lesznek majd a helyi közösségek irodáiban. A polgárok leellenőrizhetik, hogy telkük egésze a nevükön szerepel-e a kataszterben, s ehhez nem kell a kataszterbe menniük. Mindent elintézhetnek a helyi közösségben, ott kitölthetik a formanyomtatványt, s háromszáz dináros illeték fejében végre rendezhetik vagyonukat.
– A kataszteri adatok szerint több ezer kérelem érkezett már. Ismét arra kérem a lakosságot, szánjanak időt arra, hogy megnézzék a térképeket, ellenőrizzék telkük állapotát, s amennyiben azok egésze nincs a nevükön, most írassák át. Használják ki a lehetőséget, hogy ezt megtehetik a helyi közösségben, mindenféle várakozás és bonyolultabb ügyintézés nélkül – hangsúlyozta az illetékes.
PÁLYÁZAT ÉS ÁLLAMI FÖLDEK BÉRBEADÁSA
(Fotó: Molnár Edvárd)
A Mezőgazdasági Fejlesztési Alap az idei költségvetésből még egy őszi pályázati kört ír majd ki. Osztrogonác Simon elmondta, ugyan a pénz rendelkezésre áll, azonban az új összetételű igazgatóbizottság még nem ült össze, ezért arról nem tud nyilatkozni, hogy a pályázat minek a támogatásáról szól majd.
Sor került az állami földek bérbeadásáról szóló szerződések aláírására, s mint ahogyan arra számítottak is az illetékesek, mintegy 3000 hektárnyi terület ismét kiadatlan maradt. Az illetékes tanácsos elmondta, ezek árverésre kerülnek, a tervek szerint szeptember közepén.
– Nagyobbrészt homokos területekről van szó, illetve kisebb parcellákról. Az illetékes bizottságok még nem alakultak meg, de mindenképp fontolóra kell vennünk, hogy azokat a területeket, amelyeket három éve nem sikerült kiadnunk, nulla dinár fejében, vagyis ingyen, vagy nagyon kedvező áron, hosszabb időszakra, de megpróbáljuk kiadni, hiszen a törvény ezt is lehetővé teszi – mondta Osztrogonác Simon.
