Lista a potenciális környezetszennyezőkről

A környezetvédelmi törvény keretében ugyan még 2011-ben elkészült a környezetszennyező forrásokról szóló regiszter elkészítésének szabályzata, Szabadkán az első ilyen adatbázist azonban csak tavaly készítették el. Az idén elkészült regiszterben 54 vállalat szerepel, összesen viszont 163 cég, illetve családi gazdaság lett volna köteles kitölteni a szükséges űrlapokat. Az adatbázis célja a megelőzés, semmiképp sem a milliós büntetések kirovása, hangsúlyozta lapunknak Žika Reh, a gazdasági és környezetvédelmi titkárság vezetője.

– A regiszter a potenciális szennyezőket jegyzi, a célja pedig, hogy legyen egy átfogó képünk arról, melyek azok a vállalatok, amelyek a város szintjén olyan termeléssel foglalkoznak, amelyek potenciális veszélyforrások lehetnek akár a levegő, a víz, a föld szennyezése szempontjából – magyarázta Žika Reh, majd hozzátette, a törvény alapján létezik egy nemzeti regiszter, amelyet a Környezetvédelmi Ügynökség kezel, és egy helyi, amelyet a helyi önkormányzatok állítanak össze. Az, hogy melyik vállalat melyik regiszterhez tartozik, elsősorban a kapacitásától függ: a nagyobbakat a nemzeti jegyzi, a kisebbeket a helyi.

A titkárság vezetője azt mondja, országos szinten még mindig elég kevés önkormányzatnak van regisztere, s ha van is, abban igen kevés vállalat szerepel. Ezért Szabadka a csaknem hatvan szubjektumról szóló regiszterével jó munkát végzett. Igaz ugyan, hogy a bejegyzett vállalatok alapján a titkárság 163 potenciális szennyezőt kért fel az űrlapok kitöltésére, s ezek harmada tett csak eleget a kötelezettségének. Žika Reh szerint azért sem könnyű a munka, mert több vállalat is folytat termelést Szabadkán, azonban nem ide vannak bejegyezve, s innentől kezdve nincs is helyük a szabadkai regiszterben, amennyiben viszont szennyeznek, azt a szabadkaiak érzik.

– Szabadkán első osztályú a levegő minősége, vagyis ebből a szempontból nagyobb szennyezésről nincs szó. Az emberek, amikor környezetszennyezésről beszélünk, elsősorban a levegő minőségére gondolnak. A városban legfeljebb a közlekedés okoz rosszabb minőségű levegőt, azonban erre is csak bizonyos frekventált helyeken van példa. A vizeinkkel viszont gond van. Azért is nagy probléma ez a városnak, mert nekünk csak állóvizeink vannak. Ha valaki beleengedi a szennyvizét a Palicsi-tóba, akkor az itt marad nekünk, nem viszi tovább valami nagy folyó. Azonban abban a különlegesen jó helyzetben vagyunk a többi szerbiai városhoz képest, hogy nekünk van egy modern szennyvíztisztító-berendezésünk. Azért is fontos ez a regiszter, hogy tisztában legyünk azzal, hol köt ki a termelővállalatok szennyvize, beleengedik-e azt a városi rendszerbe, van-e saját tisztítóberendezésük, vagy esetleg más helyre viszik el – magyarázta a titkárság vezetője.

A környezetszennyezők katasztere, ahogyan azt a népnyelv használja, egy szabályzat alapján készül, amely öt űrlap kitöltését irányozza elő, s amely tartalmazza a vállalat helyét, részletesen leírja mivel foglalkozik, illetve, hogy milyen anyagokat bocsát ki a termelés folyamán a levegőbe, vízbe, földbe, s hogy hogyan kezeli a hulladékát. Ezeket az űrlapokat, illetve a szükséges adatokat a szubjektum maga tölti ki, a szabályzat pedig lehetővé teszi, hogy azokat az adatokat, amelyeknél nem végeztek mérést, csupán egy becsült érték alapján határozzák meg. A vállalatok mindig az előző évre kell, hogy átadják a kitöltött űrlapokat, vagyis a 2015-ös évre visszamenőleg 2016. március 31-ig voltak kötelesek kitölteni azokat. A potenciális környezetszennyezőket levélben értesítette a szakszolgálat, s ebben az évben már a nagyobb mezőgazdasági termelőket és állattenyésztő farmokat is bekapcsolták a regiszterbe.

– A helyi önkormányzatnak azért van nehezebb dolga, mert több kicsi potenciális szennyező van, s mert más a metodológiája az adatbázis létrehozásának. A nemzeti regiszter elektronikusan kitölthető, a helyit viszont kézzel kell kitölteni, mi azokat később bevisszük a rendszerbe, s ez nehezíti a munkát.

Žika Reh azt is hozzátette, a helyi regiszter célja, hogy adatbázist hozzon létre, amely aztán segít a közös nevező megtalálásában, vagyis nem a büntetés a célja, míg a nemzeti inkább ezt a gazdasági vonalat képviseli.

– Nekünk nem az a célunk, hogy büntetéseket rójunk ki, hiszen soha nem tudunk akkora büntetést megfizettetni, mint amekkora környezetvédelmi kár okozható. A cél az, hogy hosszútávon csökkentsük, illetve megszüntessük a szennyezést, azzal, hogy folyamatosan emlékeztetjük és kötelezzük a gyártókat az előírások betartására, ennek van valódi értelme – mondta Reh.

A szakember szerint nagy előrelépés az, hogy elkészült a regiszter, még ha nem is teljes. Megkezdték a vállalatok rangsorolását, az alapján, hogy jegyeztek-e náluk bármilyen határérték-túllépést, vagyis fennáll-e környezetszennyezés az esetükben, a másik csoportba azok tartoznak, akik nem lépték túl ezeket az értékeket, de a termelés milyensége miatt fennállhat a jövőben ez a veszély. A harmadik csoportba azok a szubjektumok tartoznak, ahol nem végeztek méréseket, de tudni, hogy tevékenységük nem jelent veszélyt, a negyedik csoportba pedig azokat rangsoroljuk, akikről adatok bizonyítják, hogy nem lépik át a határértéket, s tevékenységük veszélytelen.

– Az, hogy valaki szerepel a regiszterben, nem jelenti azt, hogy valamiféle feketelistán szerepel. Csupán annyit, hogy figyelemmel kísérjük, hogy termeléssel foglalkozik, és hogy kezeli a kibocsátott anyagokat, hulladékot, amely a termelésből származik – magyarázta Reh.

A regiszterben szereplők listája megtekinthető a város honlapján, a subotica.rs címen környezetvédelem alatt, de kérdésünkre a titkárság vezetője elmondta, a regiszter minden adata megtekinthető az osztályon, hiszen a környezetvédelemmel kapcsolatos minden adatnak nyilvánosnak kell lennie. Annak, hogy nincs a teljes adatbázis az interneten, csupán technikai okai vannak. Amennyiben valaki betekintést szeretne nyerni ezekbe az adatokba, azt csupán kérvényeznie kell, s ezt lehetővé teszik a számára.