Január elején lépett hatályba az új mezőgazdasági törvény, ami lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok learassák az illegálisan bevetett állami földeket. A régi törvény szerint annak volt joga learatni, aki bevetette, függetlenül attól, hogy törvényesen vagy törvénytelenül tette-e ezt. Osztrogonác Simon, Szabadka mezőgazdasággal megbízott tanácstagja azt mondja, a munkát hamarosan befejezik, eddig nem akartak a nyilvánosság elé állni, hogy ne adjanak lehetőséget azoknak, akik bevetették, hogy előttük arassák le a termést.
(Fotó: Molnár Edvárd)
– A városi képviselő-testület július vége felé hozta meg a határozatot a törvénytelenül bevetett földek learatásáról, sajnos a búza learatásáról emiatt lekéstünk, pedig tudomásunk volt mintegy 40 hektárnyi illegálisan bevetett földről, de nem voltak meg a törvényes keretek, hogy azokat learassuk. Miután learatták, a felügyelőségen jelentettük, s ez most rendőrségi ügy. A döntéshozatal után azonnal nekiláttunk egy öttagú bizottság megalakításának, gyorsított eljárással elkezdtünk dolgozni, s a mezőőrök óriási segítségünkre voltak. A bizottság összeírta az összes állami földet, amelyeket nem licitáltak ki, a mezőőrök pedig körbejárták a területeket és jegyzőkönyvet készítettek. Ez alapján kultúrák szerint felosztottuk, majd a napraforgóval kezdtük, mert annak aratására augusztus vége felé került sor – magyarázta Osztrogonác Simon.
Összesen 34 hektár napraforgót azonosítottak be, a bizottság gyorsan talált is egy kivitelezőt, aki hajlandó volt ezt a munkát elvégezni.
(Fotó: Molnár Edvárd)
– Egy hónappal ezelőtt arattuk le az első parcella napraforgót, Palics, Újváros és Békova kataszteri községekben, s összesen le is arattuk mind a 34 hektárt. A rendőrség és felügyelőség kíséretében történt minden aratás. Konfliktus nem volt, érdeklődők jöttek, de senki nem vállalta magára, hogy ő vetette volna be a földet, feltételezhetően annak köszönhetően, hogy megtettük az intézkedéseket. A napraforgót eladtuk, kifizettük a költségeket, a fennmaradó pénzt pedig ugyanúgy osztottuk el, mint a licitáláskor, vagyis a földek bérbeadásakor: 40 százalék a városnak, 30-30 százalék pedig a tartománynak és a köztársaságnak jár.
A város aztán nekikezdett a kukorica betakarításának, s ez a munka az esős időjárás miatt még most is zajlik.
Osztrogonác Simon (Fotó: Molnár Edvárd)
– Nagyon sok kicsi parcellát találtunk, a legnagyobb egy 4,5 hektáros parcella volt Békován. Arattunk Györgyénben, Bajmokon, Tavankúton, Alsóváros és Óváros kataszteri községekben, még egy kataszteri község van, ahol nem fejeztük be a munkát, mintegy öt hektárnyi kukorica vár még arra, hogy learassuk, amint az időjárás megengedi. Összesen 15 hektáron volt törvénytelenül bevetett kukorica, s ezek, hangsúlyozom ismét, kicsi, fél-egy hold nagyságú parcellák voltak. Igyekeztünk minden kataszteri községben megjelenni, elsősorban azért, hogy figyelmeztessük a gazdákat, így fognak járni a jövőben mindazok, akik illegálisan vetik be az állami földeket. Azt hiszem, hogy meglett a kellő visszhang, mert igen sokan kérdezősködnek.
Osztrogonác Simon azt mondja, egyáltalán nem volt kellemes dolog végigcsinálni ezt a munkát, de végső ideje volt elvégezni. A termelőknek be kell látniuk, hogy nem ér annyit, hogy kockáztassanak, a szántás-vetés sok pénzbe kerül, s végül a város fogja learatni. Azoknak, akik a kisebb parcellákra vetettek, főleg a szomszédos földek tulajdonosai, volt rá lehetőségük, hogy május elsejéig „feljelentsék önmagukat” és fizessék a szerbiai átlagot, ami 197 euró hektáronként, de Szabadka város területén nem tette meg ezt senki.
