A szép emlékű egykori szabadkai nagyvállalatok helyett jelenleg a kisbajmoki ipari övezet az a hely, amely gazdasági tekintetben a legdinamikusabban fejlődik. Az itt működő többnyire német és olasz gyárak mintegy háromezer embernek biztosítanak megélhetést, a munkafeltételek normálisak. A város most írt ki közbeszerzési felhívást egy újabb gyárcsarnok felépítésére.
Egy 2100 négyzetméter alapterületű gyártócsarnokot épít az önkormányzat a kisbajmoki ipari övezetben. A beruházásra a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság által jóváhagyott pénzből kerül sor, a város pénteken írta ki a közbeszerzési eljárást. Ebből kiderül, hogy egy ügyviteli termelési csarnok épül majd fel, ahol gépelemeket és elektrogépészeti elemeket állítanak majd össze. A parcella alapterülete, ahol a csarnok áll majd, 6000 négyzetméteres, a közbeszerzés becsült értéke pedig áfa nélkül valamivel több mint 138 millió dinár. A nagyberuházási igazgatóság erre a célra valamivel több mint 158 millió dinárt folyósított Szabadkának, a helyi és gazdaságfejlesztési projektumok támogatására kiírt pályázat keretében.
Mint Nebojša Malenković, a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság igazgatója a minap a városban járva elmondta, az igazgatóság idei pályázatain Szabadka volt a legsikeresebb pályázó, mivel 15 szabadkai pályázatot bíráltak el pozitívan, több mint félmillió dinár értékben. Ráadásul az igazgatóság elve az, hogy amennyiben megtakarításokat sikerül elérni, az így megmaradt pénzt ugyanott fektetik be újra. Maglai Jenő polgármester arról számolt be, hogy az eddigi közbeszerzéseket sikeresen bonyolították le, és összességében 20-30 százalékkal olcsóbban valósultak meg a beruházások a tervezettől.
A szóban forgó gyárcsarnokot az Ipari és Technológiai Parkok Közvállalat részére építik, a kisbajmoki ipari övezetben, amely az elmúlt években a város gazdasági értelemben legdinamikusabban fejlődő része, komoly külföldi beruházók gyárai találhatók itt, és számos munkahelyet biztosítanak szabadkaiaknak és környékbelieknek. A város még nyilvánvalóan messze van attól a termelési szinttől, amit a volt jugoszláv időszakban az olyan nagyvállalatok biztosítottak, mint a Zorka, a Sever, a November 29-e vagy pedig a Partizan kerékpárgyár, de a kisbajmoki övezetben történő beruházások jó irányba mutatnak.
A kisbajmoki övezetben működő gyárak fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy Aleksandar Vučić kormányfő többször is tett itt látogatást, legutóbb szeptember elején, amikor a Swarovski kristályékszereket gyártó cég gyárcsarnokának ünnepélyes megnyitóján vett részt.
A kisbajmoki övezetben működő cégek „patrónusa” az Ipari és Technológiai Parkok Közvállalat, amely több mint 200 hektárnyi terület felett rendelkezik, amely a kisbajmoki lokáció mellett magában foglalja az egykori Petar Drapšin kaszárnyát, Nagyradanovácon 123 hektárt, a Halasi úton lévő kaszárnyát, valamint az egykori Rasadnikot.
A kisbajmoki övezeten belül működik a Vámszabad Övezet is, amely jellegénél fogva egyfajta „területen kívüliséget” élvez, itt a vámszerveknek is van kihelyezett irodája. A vámszabad rendszer keretében működik az övezet legrégebbi beruházója a Siemens, de itt dolgozik a Norma Group, az Amatek Dunkermotoren és a Continental Contitech. Az ő szomszédságukban működik, a vámszabad zónán kívül a Calzedonia és a Swarovski.
Az Ipari és Technológiai Parkok Közvállalat szakmai segítséget is biztosít a beruházóknak, tekintettel, hogy kapcsolatban áll a városi szolgálatokkal, a közvállalatokkal, a kommunális vállalatokkal, így a beruházók számára gyorsított ütemben biztosítják a szükséges információkat.
A Siemens van jelen a legrégebb óta Szabadkán, szerbiai leányvállalata a tíz legnagyobb szerbiai exportőr közé sorolható, Európa minden negyedik szélerő-generátora Szabadkán készül. A vállalat 30 000 négyzetméteren, három csarnokban termel.
A német érdekeltségű Norma Group gépkocsialkatrészek gyártásával foglalkozik, 2011 júliusa óta termel 13 000 négyzetméteren a kisbajmoki zónában. A Dunkermotoren mikromotorokat gyárt, 2012 októbere óta van jelen Kisbajmokban. A német Continental Contitech 2012 novemberében nyitotta meg gyárcsarnokát, ez a vállalat is a gépkocsiipar területén ténykedik.
A Swarovski a világ egyik vezető minőségi kristályüveg ékszereket gyártó cége, amely szeptember elején nyitotta meg új gyárcsarnokát, ahol jelenleg 380 embert alkalmaznak, de a bejelentések szerint ezt egy éven belül még 170-nel bővítik. Az olasz Calzedonia 2013 novemberében kezdett működni a kisbajmoki övezetben, ahol gyermek-, női és férfizoknikat, fürdőruhát, alsóneműt gyártanak.
Milan Popović, az Önálló Szakszervezeti Szövetség szabadkai elnöke korábban lapunknak az itt működő vállalatokról azt mondta, ezekben a vállalatokban mindenhol rendszeresek a bérek. Néhány gyárban szakszervezet is működik, itt a munkafeltételek is jók, hűtés, fűtés van, tisztaság is, és rendszeresen fizetnek. A külföldiek betartják a törvényeket, de nem fognak a kötelezőnél sokkal többet fizetni.
