Továbbra is bizonytalan az Agroseme Panonija és a hozzá tartozó Agrolab vállalat dolgozóinak sorsa. Tegnap óta egészségbiztosítással sem rendelkeznek, a gyár területére pedig nem léphetnek be. A csődbe jutott gyár vagyonát megvásárló osztrák tulajdonos korábban segítséget ígért, de a homályos és állandóan elodázott ígéretektől tovább nem sikerült jutni. A munkások egészsége megromlott, helyzetük kilátástalan, és nem is látják a megoldást.
A dolgozók még a munkakönyvükért sem mehetnek be vállalatba (Fotó: Molnár Edvárd)
Az Önálló Szakszervezeti Szövetség és a városi jogvédő tegnap tartott egy találkozót a gyár 47 dolgozójával, akik továbbra sem tudják, mi lesz velük.
Az elmúlt időszakban az Agroseme Panonija helyzetéről többször is írtunk. Röviden összefoglalva, a helyzet a következő: a többszöri tulajdonosváltás után a vállalat vagyonát az osztrák Johan Karall üzletember Advance seed nevű vállalata vásárolta meg április elsején. Az új tulajdonos akkor és azóta is több ízben ígéretet tett arra, hogy az Agroseme dolgozóinak jelentős részét átveszi, a termelést pedig ismételten beindítja, erre azonban nem került sor. Az Advance seed vállalat mindössze 18 embert vett át a csődben lévő gyárból, a többiek státusa pedig a mai napig rendezetlen. Ők október elsején kezdtek tiltakozásba emiatt, és az elmaradt béreik és járulékaik kifizetését, valamint státusuk rendezését követelték. Válaszként október 5-e óta be se léphetnek a gyár területére.
Azóta több alkalommal is voltak megbeszélések, különféle összetételekben, de érdemi előrelépés nem történt. Milan Popović, az Önálló Szakszervezeti Szövetség szabadkai elnöke elmondta, mindent megtettek, hogy legyen valamilyen megoldás, a köztársasági és a tartományi kormánnyal is kapcsolatba léptek, de nem sikerült az osztrák tulajdonossal találkozniuk, aki a vállalat részvényeinek 70 százalékát birtokolja.
– Két hete várunk erre a találkozóra, Karall a héten nem tartózkodik Szerbiában, így most a munkásokkal beszélgetünk, áttekintjük, hogyan tovább. A munkások gyakorlatilag egészségbiztosítás nélkül vannak, hónapok óta nem kapják béreiket – mondja Popović. Ráadásul nem tudnak bejelentkezni a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásába sem, mert munkakönyveik a vállalat páncélszekrényében vannak.
Áprilisi szabadkai látogatása alkalmával Aleksandar Vučić kormányfő a sajtó jelenlétében elmondta, egy sikeres magánosításról van szó, az új gazda szándéka pedig, hogy jelentősen növelje a vállalat kivitelét és az itteni termelést is.
– Ha valamit fel kell avatni, ha jól mennek a dolgok, akkor itt tolong mindenki, de ha probléma van, akkor csak mi, a szakszervezet és a jogvédő vagyunk itt – mondja Popović.
Ami az Agroseme Panonija tulajdonjogi struktúráját illeti, az is áttekinthetetlen. A privatizációt követően a többségi tulajdonos az újvidéki Agrocoop lett, az azonban csődbe jutott. Ezt követően a részvények más cégekre szálltak át, azok szintén csődbe jutottak, így jelenleg nem is lehet pontosan meghatározni, hogy kik a tulajdonosok.
– A csődbe jutott vállalatok csődgondnokainak kellene itt megjelenniük és letisztázni, kinek mennyi tulajdonrésze van. Annyit lehet tudni, hogy a többségi tulajdonos az Advace seed, egyik gyárcsarnok tulajdonosa a tartomány, egy másiké pedig a letéteket biztosító ügynökség, a gépeket pedig az Adóigazgatóság írta össze. Az igazgató a vállalat irányító szerveit sem alakította meg – magyarázza a szövevényes helyzetet a szakszervezeti vezető.
Zlatko Marosiuk ombudsman ehhez hozzátette, hogy a vállalatnak hatalmas adósságai vannak, csak a kifizetetlen járulékok jogcímén több százezer dinárral tartozik. Ezért aztán a bírósági végrehajtásnak sincs értelme, hiszen nincs vagyon, amelyen az érvényesíthető lenne.
Az ombudsman feltette a kérdést, egyáltalán hogyan tilthatja meg valaki a munkásoknak, hogy bemenjenek a gyár területére, de azt sem érti, ki hagyta jóvá, hogy használják a tartomány tulajdonában lévő gyárcsarnokot és az adóhivatal által lefoglalt gépeket. Szerinte számos törvénytelenség tapasztalható a vállalatban.
Marosiuk a vállalat vezetőségével október közepén folytatott megbeszélésekről elmondta, azok kellemes légkörben kezdődtek, a cégvezetőség elmondta, hogy jelen helyzetben nem tud segíteni a munkásoknak, úgyhogy végül veszekedésbe torkollott az egész. A jogvédő szerint Karell javaslatának két lényeges pontja volt: a dolgozók várjanak 2016 augusztusáig, amikor segít nekik, feltéve, hogy nyereséges lesz az ügyvitele, miközben 4-5 hónapja sem fizetésük, sem biztosításuk nincs. Azzal pedig, hogy munkakönyveik a vállalat páncélszekrényében vannak, ők ég és föld között vannak, ugyanis ebben a helyzetben a foglalkoztatási szolgálaton keresztül új munkahelyet sem kereshetnek.
Marosiuk arra is felhívta a figyelmet, hogy az Agroseme Panonija megvásárlása tulajdonképpen nem is privatizációs eljárás volt, Johann Karell vállalata egy, az adósságok miatt végrehajtás alatt lévő gyár vagyonát vásárolta meg, ezért neki semmilyen törvényes kötelezettsége nincs a munkások felé. A jogvédő szerint igazából most minden azon áll, hogy a tulajdonos emberileg akar-e segíteni. A jelen helyzetet ugyanis megoldhatja többféle módon, így például, a menedzsment határozhat arról, hogy a dolgozókat munkaerő-felesleggé minősíti, de azt is megteheti, hogy csődhelyzetet okoz.
Popović abban lát megoldási lehetőséget, hogy az új tulajdonos érdekelt a vállalat megmaradt vagyonának, így a tartomány tulajdonát képező gyárcsarnoknak a megvásárlásában is. Miroslav Vasin tartományi kormányfő-helyettes szintén azon az állásponton van, mint a szakszervezet, hogy ezt megteheti, de akkor a dolgozók helyzetét is rendezni kell.
Ana Pavluković, a vállalatban működő szakszervezet elnöke elmondta, a tegnapi naptól az Agroseme Panonija 47 és a hozzá tartozó Agrolab 4 dolgozójának nincs rendezett munkajogi státusa. A dolgozók öt hónapja nem kaptak fizetést, munkaéveik után a járulékok rendezetlenek a 2011-es, 2012-es, 2014-es és az idei évre.
– A munkások egészsége megromlott, helyzetük kilátástalan, úgy érzik, segítség nélkül maradtak, ezért ismételten arra kérjük az illetékes intézményeket, a köztársasági kormányt és a minisztériumokat, a tartományi kormányt, az önkormányzatot és mindenki mást, segítsenek helyzetünk rendezésében – mondta.
A szakszervezet és az ombudsman mindenképpen kitartanak a munkások mellett, elmennek a végsőkig is, jogi és minden egyéb segítséget megadnak nekik, de igazából kevés esély van rá, hogy akár követeléseik egy részét is megkapják.
