szabadkai kezdeményező bizottságának sajtótájékoztatóján.
Đorđija Petrić-Savić, a szabadkai kezdeményező bizottság vezetője elmondta, Stefanović arra törekedett, hogy a DP ismerje be elkövetett hibáit, úgy, hogy közben ne csökkentse elért eredményeit. A DP egykori alelnöke szerint egyesek személyes meggazdagodása, a korrupció, a munkanélküliség növekedése, az igazságügy elhibázott reformja, a rossz magánosítás, valamint a néptől való elidegenedés azok a hibák, amelyekkel a pártnak szembesülnie kellett volna.
Stefanović azt kívánta elérni, hogy a DP kérjen bocsánatot Szerbia polgáraitól, elsősorban saját szavazóitól, illetve, hogy azok a párt tisztségviselők, akik hozzájárultak ennek a helyzetnek a kialakulásához, vonuljanak vissza a vezető tisztségekről. Stefanović új programot is felkínált a pártnak, amelyben a szociális igazságosság állama, az egyenlőség és szolidaritás mellett tört lándzsát, emellett a neoliberális kapitalista modell elutasítását és a nagytőke favorizálásának megszüntetését szorgalmazza.
Ezen törekvések epilógusa azonban nem a Demokrata Párt belső reformja lett, hanem Stefanović leváltása a párt frakcióvezetői tisztségéről a köztársasági parlamentben. Ezt követően ő és a párt egy része kilépett a DP-ből, a Stefanović által kidolgozott program mentén pedig Szerbia több városában megalakultak a Szerbiai Baloldal nevű mozgalom kezdeményező bizottságai.
– Szerbia ma súlyos nyomorral, munkanélküliséggel és szegénységgel küzd, az országban kifejezésre jutnak a szociális egyenlőtlenségek. Szabadkának a kilencvenes évek elejéig nullás szintű munkanélkülisége volt, ma ebből a városból évről évre több ezer fiatal és iskolázott polgár vándorol ki, mert a város semmilyen jövőt nem nyújt – értékelte Petrić-Savić. Mint mondta, a Szerbiai Baloldal mozgalom a munkanélküliekkel kíván törődni, a középosztállyal, a tanítókkal és tanárokkal, mérnökökkel, orvosokkal, munkásokkal és parasztokkal, a fiatalokkal és nyugdíjasokkal, a szegényekkel és jogfosztottakkal, a rossz tranzíció áldozataival.
Azt szeretnék, ha az állam és a város is a polgárok és szükségleteik felé fordulna, a szociális juttatások növelésével. Azért kívánnak küzdeni, hogy azokat, akiknek több van, jobban megadóztassák, illetve az oktatás és a kultúra, az egészségügy és a mezőgazdaság fejlesztéséért és az újraiparosításért.
