Szabadkához 36 helyi közösség tartozik, ebből 16 a városon kívül, és 20 a városban található. Sorozatunkban a helyi közösségeinkben felmerülő problémákra és tervekre kívánjuk felhívni a figyelmet. A Szabadkától 16 kilométerre lévő Királyhalomnak 40 évvel ezelőtt körülbelül 3600 lakosa volt, ez mostanra megfeleződött.
A falu elsősorban önerőből, a helyiek összefogásával fejlődik, de az elmúlt években tiszta ivóvizet, aszfaltozott utakat kaptak, és a határátkelő is hozott változást a mindennapokba. Az iskolában gondot okoz, hogy egyre kevesebb a gyerek, de a művelődési egyesülettel karöltve folyamatosan dolgoznak a közösség egyben tartásán, a közösségépítésen.
A 19. század közepén kialakult Királyhalomnak 1971-ben még 3600 körül volt a lakosai száma. A legutóbbi népszámláláson nagyjából 1900-an voltak, mára ez az elvándorlás miatt tovább csökkent. Katona Róbert, a helyi közösség közgyűlésének az elnöke nagyjából 1600-ra becsüli a lakosok számát. A falu többé-kevésbé azonos gondokkal küzd, mint a legtöbb település. Több infrastrukturális beruházásra, munkahelyekre, perspektívára lenne szükség, ami itt tartaná az embereket, elsősorban a fiatalokat. Mint mondja, az a probléma, hogy többségében a fiatalok távoznak külföldre munkát vállalni, akik családalapítás előtt állnak, ami rányomja a bélyegét a mindennapokra.
– Ha azt nézzük, hogy évente 7-9 gyermek születik, temetésekből meg több mint harminc van, láthatjuk, hogy komoly problémák vannak, de főleg lesznek. Mert ha most ennyi gyerek születik, nekik 20 év múlva mennyi gyerekük lesz? – teszi fel a kérdést.
Mindenesetre, akik itt élnek, jól érzik magukat, Királyhalom egy jól működő, összetartó közösség, az emberek mindig mozgósíthatóak egy-egy jó ügy érdekében. Ha faluszépítési vagy más akciókat hirdetnek, 50 ember gond nélkül összejön.
A közösségépítés a helyieknek a vérében van. Amit máshol tanítanak, az itt magától értetődő – teszi hozzá Szűcs Anna, a helyi Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatónője.
ARZÉNMENTES IVÓVÍZ
A lakosok körében végzett felmérés alapján a leginkább az utcák aszfaltozása iránt mutatkozik igény. Katona Róbert elmondta, tavaly a központban a Rudi Čajavec utca kapott szilárd burkolatot. Ez az egyik legrosszabb állapotban lévő utca volt, mostanra az egyik legszebb lett.
A legfontosabb 2015-ös eredmény, hogy átadták a víztisztítót, aminek köszönhetően a falubeliek arzénmentes vizet ihatnak.
– A hetvenes évek elején, amikor a vízhálózat épült, még nem is gondoltak rá az illetékesek, hogy abban a rétegben, ahonnan az ivóvizet kapjuk, ilyen nagy mennyiségű arzén található. Az arzén aránya 200 mikrogramm körül volt, a megengedett érték pedig 10 mikrogramm, tehát hússzoros értékről beszéltünk. A víztisztító beüzemelésével ez az érték szinte kimutathatatlan, egy mikrogramm körül alakul – magyarázza Katona. Az ivóvíz-hálózattal azonban még akad tennivaló, mivel a háztartásoknak csak 33 százaléka van rácsatlakozva. Nagy szükség lenne a bővítésre, de erre egyelőre a Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalatból nem kaptak konkrét ígéretet. A falu vasúton túli felső részén egyáltalán nincs kiépítve a hálózat, noha egy viszonylag sűrűn lakott részről van szó, ez egy nagy beruházás lenne, és szükség is volna rá, de úgy néz ki, egyelőre nem valósul meg.
A határátkelő egy kiaknázatlan potenciál (Fotó: Molnár Edvárd)
A helyzetet némileg orvosolja, hogy az iskola előtt elhelyeztek egy nyilvános csapot, ahonnan vízhez juthatnak azok a háztartások, amelyeknek nincs hálózati vizük.
A közmunkaprogram keretében a falunak tavaly öt hónapon keresztül volt egy munkása, aki karbantartotta a zöldterületeket, gondozta a kisebb parkokat, ez nagy segítség volt.
Ami az utcák aszfaltozását illeti, a helyi közösség közgyűlésének elnöke elmondta, az utóbbi időszak tendenciája az volt, hogy kétévente számíthattak ilyen beruházásra. Ennek ellenére lát benne realitást, hogy esetleg idén is megvalósuljon valami, a falu központjában ugyanis két összekötő utcát, a Móra Ferenc és a Rigó utcát szeretnének kiaszfaltozni, ezek pedig rövidebb utcák.
2013 májusában nyílt meg a királyhalmi határátkelő. Katona Róbert szerint ez egy nagy lehetőség, amit ki kellene használni, hiszen az átkelő miatt a falun havi szinten mintegy 60 ezer ember halad át. Sajnos azonban eddig senki sem élt ezzel a lehetőséggel. Néhány falubeli az út szélén árulja terményeit, de például Hajdújárás központjától a határátkelőig egyetlen bolt se működik. Katona attól tart, hogyha a helyiek nem látnak ebben üzleti lehetőséget, majd más fogja ezt a lehetőséget kihasználni.
Hónapok óta nem jár a sínbusz, és egyelőre nem tudni, mikor indul újra, pedig igény lenne rá, mivel Királyhalomról sokan dolgoznak Szegeden, az ő napi ingázásukat ez megkönnyítené.
– Szó volt a forgalom újraindításáról, de az illetékesek szerint a menekültválság idején több százezer ember haladt át itt, akik annyira tönkretették a pályát, hogy az teljes felújítást igényel. Emlegetik mostanában a Szabadka–Szeged–Baja-vasútvonal felújítását. A falu létrejöttében, az 1800-as évek derekán hatalmas szerepe volt a vasútnak, szerintem ez most is egy lendületet hozna – mondja Katona. Mint hozzáteszi, látta a felújítási terveket, és ragaszkodott hozzá, hogy a teherforgalmat is vegyék figyelembe. Ez ugyanis lehetővé tenné a helyi gyümölcsnek az orosz piacra való szállítását is hűtőkocsikban.
A tavalyi év egyik nagy megpróbáltatása volt a menekültválság, ami komoly traumát okozott a helyieknek. A több százezer itt áthaladó menekült jelentős károkat okozott a gazdáknak, besátoroztak ugyanis a gyümölcsösökbe. Sokan a temetőben táboroztak, ezért a helyiek ki se mertek menni a sírokat gondozni. Feltörték a halottasházat, és egy gyilkosság is történt, de Katona reményei szerint ezen túl vagyunk.
A fiatalok nagy számban mennek külföldre munkát vállalni, illetve sokan dolgoznak Szabadkán. Nem jellemző, hogy az ifjú párok itt telepednének le. A faluban megtartó ereje a mezőgazdaságnak lehetne.
– A település déli részén kezd kialakulni egy ipari zóna, amilyen a környező településeken nincs. A felvásárlók hűtőházakat építenek, én úgy látom, a mezőgazdaságban nagy potenciál lehet, és reményeim szerint ez a zóna tovább bővül majd – mondja Katona.
A nyáron voltak olyan hírek, hogy a falu általános orvos nélkül maradhat, de egyelőre ez a probléma nem áll fenn. A korábbi orvos nyugdíjba vonulása után új orvos érkezett. Az ő szerződése egyelőre márciusig szól, de a helyi közösség első embere mindenképp harcolni fog azért, hogy továbbra is mindennapos orvosi rendelés legyen a faluban.
A FALUSI GYEREKEK ÉRTÉKESEK
A helyi Petőfi Sándor Általános Iskolának legnagyobb gondja a kevés gyerek. A felsős osztályok létszáma még 20 fölött van, de az alsós tagozatokon már csak 9–15 gyerek jut egy-egy osztályra.
– Egyelőre nem veszélyeztet bennünket a tagozat-összevonás, de ha ez a negatív tendencia folytatódik, és évente 2-3 gyerekünk lesz, az már gondokat okoz majd – mondja Szűcs Anna igazgatónő.
Ami még gondot okoz, hogy a Petőfi Sándor iskolához a királyhalmi mellett a hajdújárási és a noszai iskola tartozik. A fenntartásra az anyagiakat a diáklétszám alapján kapja az iskola, azt, hogy három objektumot kell ebből fenntartani, már nem veszik figyelembe a pénz elosztásakor.
– Ennek ellenére nincs okunk szégyenkezni, az épületek jó állapotban vannak. Szülői segítséggel korábban rendbe raktuk az épületet, így most már csak a karbantartásra kell figyelni. Nagyobb beruházás nincs tervben, sajnos a diáklétszám miatt az iskola bővítésére sincs szükség – részletezi Szűcs Anna. A tantermek jó állapotúak, van egy számítógépes terem, illetve minden teremben internet és kivetítő is. Az iskolának egy tágas, korszerű tornaterme van, amelyet a tanításon kívüli aktivitásokra is kihasználnak.
– Mindig is zavart, hogy a falusi iskolát, a falusi gyerekeket lenézték, azzal, hogy „na ha majd a városi iskolába kerültök, meglátjátok”. Én ez ellen mindig is küzdöttem, mert úgy gondolom, pont az ellenkezője jellemző. A falusi gyerekekben van egy érték, egyfajta tisztelettudás, amit az itteni közösségből visznek magukkal, és ez nem hátrány, hanem előny a későbbiekben – érvel az igazgatónő.
Mivel Királyhalom szinte teljesen magyar falu, ezért a helyi gyerekeknek egy hiányossága van, a szerb nyelvtudás. Ezt a tanterv sajnos nem biztosítja. A kilencvenes évek elejéig a helyi iskolának cserediák-programja volt a Jagodina melletti Rekovac általános iskolájával, ennek köszönhetően az itteni gyerekek megtanulták a szerb nyelvet. Ez az együttműködés a háború miatt megszakadt. Voltak kísérletek az újbóli beindításra, de sajnos a másik oldalon nincs meg erre a nyitottság, pedig innen akár 50 gyerek is érdekelt lenne a programban – mondja Szűcs Anna.
A falu közösségi életének egyik legfontosabb szereplője a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. Pécs Blanka 2013-ban vette át az egyesület irányítását, amelynek keretében a néptánccsoportokban, a kórusokban, a modern tánccsoportban, az irodalmi szakkörben és a hagyományőrző csoportban mintegy ötvenen tevékenykednek. A művelődési egyesület terveiről, eredményeiről a napokban bővebben írunk majd.
