Tűz és szemét a szabadkai erdőkben

Az idén a szabadkai erdőkben már négy esetben ütött ki tűz, mindannyiszor emberi mulasztás miatt. A gyors közbelépésnek köszönhetően a tűz nem okozott nagy kárt, csupán az aljnövényzet égett le, de a tetteseket nem sikerült lefülelni. Az ügyeletes erdészek és csőszök hiába figyelmeztetik a kirándulókat a tűzveszélyre, a polgárok továbbra is elővigyázatlanok, és évente akár tíz tűzeset is előfordul. A felelősség szinte minden esetben az embereké.

Az új erdészeti törvény szerint csak az arra kijelölt helyeket látogathatják a polgárok táborozás, tűzgyújtás céljából. A szabadkai erdőkben azonban ilyen kijelölt rész nincsen, ami azt jelenti, hogy az erdő egész területén tilos táborozni, és szigorúan tilos a tűzgyújtás is. Bár ilyen helyeket ki lehetne jelölni, ehhez külön engedély lenne szükséges a Vajdasági Erdőgazdaságtól, és mivel a szabadkai erdők teljes területe természetvédelmi terület, a Természetvédelmi Intézettől is, ugyanakkor nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy megfelelő táborhelyeket alakítsanak ki, tudtuk meg Garaji Norberttől, a Vajdasági Erdőgazdaság szabadkai igazgatóságának természetvédelmi referensétől. A Tőzeg és a Majdán ugyan ismert kirándulóhelynek számít, viszont a törvénybe foglalt előírásoknak nem felelnek meg. A Vajdasági Erdőgazdaság szabadkai igazgatósága ennek ellenére a május elsejei ünnepek előtt minden évben közleményt ad ki az erdőben majálisozók figyelmeztetésére, hogy az erdő melyik részén tartózkodhatnak és gyújthatnak tüzet.

Kovács Ferenc, az igazgatóság tűzvédelmi referense elmondta, hogy a csikériai Nyugtalan rónaság és a Tőzeg az a két hely, ahol az ünnep alatt a kirándulók tüzet gyújthatnak, de csak az arra kijelölt és előkészített helyen, a tervek szerint jövőre pedig Majdán is már ilyen terület lesz.

– Az egész erdőben tilos a tűzgyújtás, csak a május elsejei ünnepekre engedélyezzük néhány helyen, az erdészeink pedig járják az erdőt és mindenki adatait felírják, aki tüzet rak. Ha tűz üt ki, továbbítjuk a rendőrségnek, hogy kik táboroztak azon a helyen, és ezzel összefüggésben kik okozhatták a tüzet. Persze egészen őszig jönnek kirándulók az erdőbe, de hiába figyelmeztetjük őket, a legtöbbjük nem hajlandó az együttműködésre. Az idén már négy esetben ütött ki tűz, de szerencsére nem keletkezett nagyobb kár. Az április közepén kiütött tűz oka egy eldobott cigarettacsikk volt, majd volt egy tűzeset április 30-án a Tőzegnél, május elsején pedig kettő is: az egyik a Radanováci erdőben, a másik az Etnokampnál.

Ha valaki saját felelősségére és a tilalom ellenére mégis tüzet rak, tegyen meg bizonyos óvintézkedéseket. A tűz körül legalább három méteres körzetben távolítsa el az aljnövényzetet, csakis fiatal lombhullató erdőrészeknél gyújtson tüzet, míg tűlevelű erdőben és nagyobb tisztáson, ahol száraz a fű, ez szigorúan tilos, hiszen itt fokozottabb a tűzveszély. Mielőtt elhagynánk az erdőt, okvetlenül locsoljuk le vízzel a parazsat, és húzzunk rá homokot. Ezeket az óvintézkedéseket minden tűzgyújtáskor meg kell tenni, hiszen a homokos talaj miatt igen száraz erdőről van szó, sokfelé elszáradt fű borítja a talajt, és az idén a nyárfa késői virágzása is a tűz szétterjedését segítette.

Garaji Norbert elmondta, hogy a mintegy 4700 hektáros területen négy erdőcsősz felügyeli az erdő bizonyos területeit, két ember pedig állandó ügyeletben van és járőrözik, két ciszterna is készenlétben áll és szükség szerint mozgósítanak másokat is. Minden évben a nagyobb erdőtüzek megakadályozására bizonyos részeken, mintegy tizennégy kilométeres hosszúságban tűzvédelmi sávot alakítanak ki, ahol az aljnövényzetet eltávolítják, azonban a szabadkai erdőkben nem csak a tűzveszély jelent problémát, hanem a szemét is.– Települések, házak közelében, és ahová az emberek bejárnak, ott rengeteg a szemét, elsősorban talán Kelebián. Ahol viszont nincs ember, nincs szemét sem. Igazi megoldás nincs, hiszen az, hogy összeszedjük más szemetét, még nem orvosolja a problémát. Ha egy szemétdombot felszámolunk, lesz helyette két újabb. A május elsejei ünnepek során sok szemét marad a kirándulók után, azt eltakarítjuk, évente van két nagy szemétgyűjtő akciónk is, egyébként viszont az embereink folyamatosan tisztítják az erdőt.

A szabadkai igazgatóság feladatai közé tartozik a fásítás, az erdősítés is. A faiskolájukban évente negyvenezer feketefenyőt, hetvenezer akácot és ötezer fehér nyárfacsemetét nevelnek. A fenyőt itt ültetik el, az akác- és a nyárfa egy része viszont más gazdaságokhoz kerül. Tavaly ősszel tizenötezer 2-3 éves földlabdás feketefenyő-facsemetét ültettek el, az idén tavasszal pedig további tizenötezer feketefenyőt és ezer akácfát. Tavaly az erdő egyes területein erdőkitermelés folyt, így a természetes megújulás által tíz hektár fehér nyárfa és húsz hektár akácos fog ismét erdővé válni.