Senki nem hallgat meg minket – panaszkodnak a Prežihov Voranc és a Lopudi utca lakói. A baj viszont nagy. Hiszen több száz, homokkal megrakott teherautó fordul meg utcájukban naponta, jó esetben csak reggel 6-tól este 6-ig.
Van, amikor reggel 5 után megindulnak a teherautók és fél hétig meg sem állnak. Vasárnap sem. Elkeseredésüket csak a több tonnás teherautók megállításával, útzárlattal tudják kifejezni. Segítséget várnak, valakitől, a polgármestertől, a környezetvédelmi minisztertől. Persze kitől mástól várnának segítséget gondjaikra, ha nem attól az embertől, aki a várost és minden polgár érdekét képviseli, vagy attól a személytől, aki városunk szülöttje. Különösen akkor, ha olyan ásványi nyersanyag kitermeléséről van szó, ami meghatározó jellegű vidékünkre. A homoktól különleges és érdekes ez a vidék. És kifejezetten akkor, amikor a miniszter Szabadkára látogat. Hát nem lehet akkor is az emberek elé állni, amikor problémát kell megoldani, hanem csak akkor, amikor örömteli hírt kell közölni?
Már 20 (!) éve várunk az autóútra. De, hogy éppen csak ilyen módon, csak ezen az úton haladhatnak el a teherautók, senki nem gondolta. Hát nincs egy nyári út? Vagy nem lehet létrehozni egyet ideiglenesen? Mint ahogy azt külföldön csinálják. A munkálatokat végző munkásoktól tudom, hogy több ezer tonna homokra van szükségük, hogy gördülékenyen haladjon a munka. Több ezer tonnára!!! Vagyis rövid számítás után rájöhetünk, hogy ezen a két utcán naponta, ha minden teherautó 30-40 tonna homokot szállít, legalább 100–200 teherautó megfordul, de sokkal több halad el a 12 tonna teherre tervezett úton, dübörgésükkel megrongálva az utcában a házakat. Nem is csoda, hogy emberek elkeseredésükben találgatásokba kezdtek, ki és miért termeli ki a homokot, illetve mennyit keres ezen. Egyesek szerint naponta 30 ezer eurót tesz valaki zsebre a homokeladásából. Sokan még számítást is végeztek: ha egy tonna homok 500 dinár (5 euró) és naponta csak ezer tonna homokra van szükség, 5000 eurónyi homokot szállítanak el. Tehát úgy tűnik, helyesek a feltételezések, mert több ezer tonna homokra van szükség egy munkanapon. No, de ha csak a feltételezett összeg felét lehet megkeresni, hát nem jut arra néhány dinár, hogy az utat karban tartsák, rendszeresen locsolják, hogy ne fulladozzanak a porban az utca lakói? Vagy nem tudnak tisztelt politikusaink egy kis időt szakítani arra, hogy legalább meghallgassák a lakókat, és megpróbáljanak megoldást találni erre az áldatlan helyzetre, ami még hónapokig eltart majd?!
