Kelebián mintegy 8-10 helyen termelik, illetve termelték ki a homokot. Vannak olyan telkek, ahol bár évekkel ezelőtt történt a homokkitermelés, illetve a kialakult gödröket benőtte a fű, még most is látni a nyomát. Több jelenleg működő homokkitermelésről ugyan a telek tulajdonosai fel tudnak mutatni valamiféle minisztériumi jóváhagyást, de a lakók gyanakodnak azok eredetisége kapcsán, illetve mint arra a kelebiai helyi közösség közgyűlésének elnöke, Antal István rámutatott, többen nem is az engedélynek megfelelőn járnak el. Nem is csoda, hogy minden kitermelést fenntartással néznek és fogadnak a lakók.
Egy hete Kelebián éppen a magyar határ mentén található telekről is megkezdték elszállítani a homokot. A munkálatokat a szabadkai Vojput útépítő vállalat végzi. Mint az Slobodan Stojilkovićtól, a vállalat építési vezetőjétől megtudtuk, a telket a Vojput a szabadkai Tejgyártól vásárolta meg. Mielőtt a talaj felső rétegének eltávolításába kezdtek, különböző vizsgálatokat végeztek el, illetve a terület rekultivációját fázisokban fogják elvégezni. A terméketlen felső réteget nem adják el, hanem a saját építkezéseiknél használják majd fel, mégpedig az M22-es úton, a Szabadka–Nagyfény szakaszon.
– Az eddigi tervek szerint a terület rekultivációját végezzük. A humuszt félretesszük, a terület terméketlen részét eltávolítjuk, majd termékeny talajt teszünk a helyére. A Vojput már jelezte szándékát, hogy esetleg ezen a helyen egy legális homokbányát építsünk ki a várossal közösen, de a várostól ezidáig még nem érkezett visszajelzés – magyarázta Slobodan Stojilković, majd folytatta: – Az a halom ott a termékeny réteg. Ezzel töltjük majd fel a területet, visszahelyezzük a humuszt, ahogy azt a tanulmány tartalmazza – mondta. Rámutatott, a terület rekultivációjában már van tapasztalatuk, hiszen nem oly régen Hajdújáráson és Királyhalmán is végeztek ilyen munkálatokat.
– A kelebiai lakókkal nagyon jó a kapcsolatunk. Az utakat karbantartjuk, naponta 10 alkalommal egyengetjük, illetve locsoljuk. A teherautókat lefedjük ponyvával, így nem szórjuk szét a homokot – mondta az építkezés vezetője. Mintegy 12 köbméter homokot, vagyis 15 tonna terhet szállítanak a teherautók, kevesebbet, mint amennyit ezek a teherautók elbírnak.
Fázisokban végzik majd a harminc hektárnyi terület rekultivációját
Dusnoki Rózsa, a Határ utcában lakik, ahol a teherautók eljárnak a homokkal. Elmondta, hogy valóban nagyon jó az együttműködésük a munkásokkal, hiszen karbantartják az utat. A teherautók sofőrjei közül néhányan nem tartják magukat a sebességkorlátozáshoz.
– A teherautók dübörgése biztos okoz egy kis bajt, főként azoknak, akiknek vert falú a háza. Ha hosszabb ideig folynak a munkálatok, márpedig azt mondta az építkezés vezetője, hogy 3-4 évig eltart majd, nagyon nagy gondok merülnek majd fel a vályog és a vert falú házaknál. Ilyen ház pedig van 5 vagy 6 az utcában. Közlekedni még tudunk, de a rezgés zavar, illetve bosszantó, hogy néhány sofőr nagyon gyorsan hajt. Ebből akkor lesz gond, amikor a gyerekek megindulnak az iskolába, ugyanis nincs gyalogút – mondta Dusnoki Rózsa. Elmondása szerint 15 kisiskolás van a környéken.
Antal István, a kelebiai helyi közösség közgyűlésének elnöke elmondta, hogy bár a szabadkai önkormányzat már két éve azt tervezi, hogy egy központi homokbányát nyit Tavankúton, ez még nem történt meg.
– Addig, amíg nem lesz egy nyilvános homokbánya, és a rendőrség nem tud a homok származásáról papírt kérni, addig ez egy jó üzlet lesz mindenkinek. Sajnos többen nem tudnak felmutatni engedélyt, tegnap is láttam egy minisztérium jóváhagyást, ahol valójában nem is látszott a minisztérium pecsétje. A mai világban, amikor fejlett az elektronika, számítógépen bárki kinyomtathat ilyen papírt. A Hársfa utcában például olyan tanulmányt mutattak fel, amelyen ki van mutatva, hogy hány napos és hány esős idő van ezen a vidéken. Ez viszont szerintem nem fontos a homok kitermeléséhez – mondta Antal István, majd hozzáfűzte: – Az igazság az, hogy a lakókat főként az irritálja, hogy ezekkel a nagy teherautókkal tönkreteszik az utakat, illetve nagyon zajosan végzik a munkálatokat, ugyanakkor pedig ebből sem az államnak, sem a városnak és a helyi közösségnek sincs haszna. Miért nem lehet úgy végezni a munkát, hogy mindenkinek legyen belőle haszna, ne csupán ezek a huncut üzletemberek járjanak jól a homok kitermeléséből – vetette fel.
A helyiek tartanak a homokkitermeléstől, ugyanis már vannak olyan területek Kelebián, ahol a kitermelés után csak a gödör maradt meg. Így csökkent a talajvíz szintje is, vagyis a kutakat is mélyebbre kell fúrni a gödrök miatt. Ezeken a területen alakulnak ki az illegális hulladéklerakatok.
– Úgy tűnik, hogy ez a határ mentén történő homokkitermelés a legkárosabb a környezetre, és reméljük, hogy minden úgy is marad, ahogy megbeszéltük – fűzte hozzá a közgyűlés elnöke.
