A kelebiai helyi közösség vezetősége annak érdekében, hogy információkat szerezzen, illetve tájékoztatni tudja a polgárokat az egyre népszerűbb és egyre nagyobb gondot okozó homokkitermelésről, kapcsolatba lépett a köztársasági környezetvédelmi, valamint a mezőgazdasági felügyelőséggel, s ezeknek a szakemberei tegnap ellátogattak Kelebiára.
Itt jártak a Palics–Ludas Közvállalat képviselő is. A helyi közösség vezetősége a média képviselőit is meghívta, ők azonban – a felügyelők kérésére – nem vehettek részt a megbeszélésen.
A környezetvédelmi felügyelő kiemelte, mivel a homokkitermelés ügyének kivizsgálása most folyik, így nem tud pontos tájékoztatást adni a sajtó képviselőinek, de nem is jogosult erre, mivel a minisztérium jóváhagyása szükséges hozzá.
Antal Istvántól, a kelebiai helyi közösség közgyűlésének elnökétől megtudtuk, a tegnapi gyűlést a helyi lakosok kezdeményezésére hívták össze. Mint rámutatott, a köztársasági környezetvédelmi felügyelő jelenlétére azért volt szükség, hogy felmérjék, a homokkitermelés milyen hatást gyakorol a környezetre. Azt is kiemelte, sajnos nem tudni, hogy a homok kitermelése melyik minisztérium hatáskörébe tartozik, így a felügyelők sem tehetnek konkrét lépéseket. A helyi közösség közgyűlése elnökének véleménye szerint viszont egyértelmű, hogy a homok bányakincs, így az energiaügyi minisztériumnak kellene ezzel foglalkozni. Egyelőre több helyen is folyik engedély nélkül a kitermelés, amiből sem az országnak, sem a városnak, de a helyi közösségnek sem származik haszna.
– Évek óta tonna számra hordják el Kelebiáról a homokot – emelte ki Antal István. A mezőgazdasági minisztérium még 2009 elején adott ki határozatot egyes területek rekultivációjára. – Ezek a határozatok azonban meghatározott időre szólnak, vagyis a homok eltávolítása is határidőhöz van kötve – mondta.
A legnagyobb gondot jelenleg a zaj és a teherautók okozzák a lakosoknak, illetve, hogy azok az utcák, ahol ezek a több tonnás teherautók elhaladnak, járhatatlanná válnak.
– Valamikor büszkék voltunk arra, hogy Kelebián a nagy esők után sem volt soha sár, hiszen a homok hamar elnyelte a vizet. Most viszont a teherautók teljesen megsemmisítették a talaj felső rétegét, így most már ezekben az utcákban is megáll a víz – magyarázta. Sajnos egyre több helyen teljesen tönkremennek a gyümölcsösök, mivel a homokkitermelés után maradt gödrök elszívják a talajvizet. Ezzel viszont nemcsak a gyümölcsfák száradnak ki, hanem a telek értéke is csökken.
Antal Istvántól megtudtuk továbbá, hogy a tanácskozás után a vendégeikkel körüljárták a területet, megnézték a régi és az új homokbányákat is. A mezőgazdasági és a környezetvédelmi felügyelő jelentést készít majd a látogatásról, s ezt eljuttatják az illetékesekhez.
Arról pedig, hogy környezetvédelmi területről van-e szó, a szakemberek a következőket mondták: kétféle területre visel gondot a Palics–Ludas Közvállalat, a védő- és a védett területre. Kelebián a homokkitermelés a védőövezetben folyik.
Hogy ez mit jelent, és hogy a védőövezetben lehet-e végezni rekultivációt vagy sem, valamint engedélyezve van-e a homok kitermelése, nem sikerült megtudnunk, a Palics–Ludas Közvállalatban ugyanis lapzártánkig nem sikerült elérnünk az illetékest.
