Bajtai Ferenc, nyugdíjas:
– Egy nyugdíjból élünk ketten, de megvan mindenünk, amire szükségünk van, mindent ami kell, be tudunk szerezni. Nem is kell messzire mennünk hozzá. Csak az a baj, hogy nagyon sok az olyan roma, amelyik lop. Bejárnak az iskolaudvarba, és ott vannak egész éjjel. Nevetgélnek, kiabálnak. A fűtőház mellett tanyáznak.
Kingyi Junturije, munkanélküli:
– Nagyon nehéz az élet, nincs munkahely, így nagyon nehéz előteremteni a mindennapi kenyeret. Egyedülálló anya vagyok, négy gyermekemmel szociális segélyből élünk. A szomszédokkal segítjük egymást. Elváltam a férjemtől, így öten próbálunk boldogulni. Az egyik gyerekem most indult iskolába.
Sövény Ilona, nyugdíjas:
– Nagyon szeretnénk, ha a gyógyszertárat és a postát is megnyitnák nálunk. Errefelé főleg idősek laknak, és egészen ki kell menniük a főútra. Ott van a posta és a gyógyszertár is. De egyébként ugyanolyan az élet itt is, mint máshol. Próbálunk boldogulni. A 23 éves fiam munkanélküli, napszámba jár, hogy megéljünk.
Stipić Zorica, nyugdíjas:
– Gyógyszertárra meg gyermekorvosra lenne szükségünk. A helyi járulékból egy szép egészségházat építettünk ki, és csak általános orvosi ellátás van. Ez egy nagy helyi közösség, miért ne lehetne egy játszóteret is kiépíteni? Nagymama vagyok, jó lenne, ha az unokáimat elvihetném valahova játszani.
