2024. július 19., péntek

"A csődeljárás csődje"

Az egyetlen megoldás arra, hogy a Zorka munkásai megkaphassák járandóságuk egy részét, hogy az önkormányzat lemond az őt illető pénz egy részéről

A Zorka volt alkalmazottai a legutóbbi tüntetésük óta létrehoztak egy öttagú képviselőcsoportot, amely 646, volt munkás elmaradt 20–24 munkabérének megfizettetését tűzte ki célul. A munkások a legnagyobb segítséget a szabadkai önkormányzattól várják, bár számítanak a kormány támogatására is.

Milan Popović, az Önálló Szakszervezet szabadkai ágazatának elnöke rámutatott, úgy tűnik, az egyetlen megoldás arra, hogy a munkások megkaphassák járandóságuk egy részét, hogy az önkormányzat lemond az őt illető pénz egy részéről.

– Megoldás lehet, hogy a város elkülönít egy bizonyos összeget, amit szétoszt a Zorka munkásai között. Jogi megoldást kell erre találni. A városvezetők, vagyis Saša Vučinić polgármester és Maglai Jenő, a képviselő-testület elnöke részéről is mutatkozott segítő szándék, már csak a képviselők döntésére várunk – mondta Popović, majd hozzátette, annyiban különbözik a Zorka esete a többi csődbe jutott vállalattól, hogy itt a város az egyik fő hitelező, vagyis a többi gyár esetében a város érdekei kisebbek voltak.

Olajos Nagy Miklós, a volt alkalmazottak képviselő-bizottságának tagja elmondta, hogy a tüntetés után beszéltek az egyik csődbiztossal. Kiderült, a csődeljárás nagyon a végén jár, így a munkások most már nem tudnak, vagy legalábbis nagyon kis mértékben tudnak hatni a folyamatokra.

– Mindenkinek tudnia kell, hogy a munkások közül senki nem fogja azt az összeget megkapni, ami a kézhez kapott bírósági döntésben áll. Ugyanis, ha rászámoljuk még a késedelmi kamatot, fejenként 200 ezer dinárról van szó, ezt biztosan nem fogják kifizetni – emelte ki Olajos Nagy Miklós, majd hozzátette, hogy ők most azokat a módozatokat keresik, amelyek mégis lehetővé teszik, hogy ezek az emberek, valamint az elhunyt 30–40 munkás örökösei is kapjanak valamit. Követelésüket kérvénybe foglalták, amit eljuttattak a polgármesternek, a képviselő-testület elnökének, illetve a képviselőknek. De mint arra rámutatott, a kormányhoz is kérvénnyel fognak fordulni.

Elmondta, hogy a Zorka ebben az állapotában is egymillió dinár adót és járulékot fizet, vagyis hasznot hoz a város számára, így jogot formálnak arra, hogy a városi önkormányzat segítséget nyújtson a Zorka munkásainak.

– Elégedetlenek vagyunk azzal, hogy a Zorkát ilyen sok idő elteltével sem tudták eladni. Ez az állapot csak növelte az adósságokat. És elégedetlenek vagyunk azzal is, hogy a Zorka tulajdonát elherdálták, ahelyett, hogy a csődbiztosok megőrizték volna a gyár tulajdonát, ami a feladatuk. Ez a csődeljárás csődje – mondta Olajos Nagy. Hozzátette, a Zorka egyes csarnokait a mai napig is lehet használni, nem szennyezik a környezetet, vagyis nem egy holt beruházásról van szó, amennyiben eladják a gyárat.

A volt alkalmazottaktól megtudtuk, hogy az érdeklő Victoria Group még mindig nem tudta megvenni a gyárat, ugyanis a három egészből álló vegyi üzem főhitelezői bizottságainak a jóváhagyására várnak. Olajos Nagy Miklós elmondta, hogy a Zorka Klotild, a Zorka Klotild 1904 Trade hitelezői jóváhagyták az eladást, ám a DP Zorka HI főhitelezői még nem hoztak erről döntést.

Megtudtuk továbbá, hogy a volt zorkások annyira elkeseredettek, hogy amennyiben kérésük süket fülekre talál, radikálisabb lépésekre is hajlandóak. Hogy ez pontosan mit jelent, nem akarták elárulni.

Milan Popović rámutatott, nagyon rossz a szerbiai csődeljárási rendszer. Az elmúlt néhány évben már a harmadik törvény szerint folytatják le a csődeljárásokat, azok mégis évekig elhúzódnak. Ezzel szemben a fejlettebb országokban arra törekednek, hogy az eljárást minél hamarabb lefolytassák, hogy a gyárat eladják és folytatódjon a gyártás.

A Zorka esetében a csődeljárás 6 éve húzódik már, az adósság csak gyülemlik, a gyár pedig megy tönkre. Szerinte a vállalat megmentésén kell dolgozni, nem szabad megengedni, hogy csődeljárás alá kerüljön, mert minden szabadkai vállalat, amely csődeljárás alá került, rosszul járt.

– Ez azért van, mert a csődeljárás elindításakor sokszor egyes hitelezők csak fiktív hitelezők, így a vezetőség szándékosan löki a vállalatot a csődbe – mutatott rá a szakszervezet elnöke.