A legújabb kereskedelmi törvény piaci tevékenységéről szóló része szerint a piacok tulajdonosai csak azokkal alakíthatnak ki bérlői viszonyt, akik termelői igazolvánnyal rendelkeznek. A viszonteladók ugyanis kénytelenek magánvállalkozást bejegyeztetni, hogy árulhassanak piacon. Augusztus első napjaiban Szabadkán már minden bérlő igazolta státuszát, tudtuk meg Bodrogi Bélától, a Szabadkai Piacok Kommunális Közvállalat igazgatójától.
– A közvállalat az előző évekhez hasonlóan, már az idei évre szóló szerződések megkötésekor felkérte a standok bérlőit, hogy a bérleti szerződés meghosszabbítása érdekében mutassák be a megfelelő bizonylatokat, amelyek igazolják bejegyzett termelőről van szó. Mindezt a gazda földtulajdonáról szóló végzéssel, ha bérelt mezőgazdasági földterületen gazdálkodnak, akkor a községi bíróságon hitelesített bérleti szerződéssel, vagy a kataszteri adóról szóló végzés fénymásolatával, de a termelői igazolvány felmutatásával is megteheti – világosított fel minket Bodrogi Béla. A jelenlegi törvény alapján azok a termelők, akik bizonyítják, bejegyzett gazdasággal rendelkeznek, nincs szükségük adómemóriás pénztárgépre, és nem kötelesek kiadni számlát az eladott áru után. A viszonteladók azonban kötelesek magánvállalkozást nyitni, így adót kell fizetniük az államnak az árú után, és számlát is kell adniuk a vásárlóknak.
– Ezzel könnyen követni tudjuk majd az árú mozgását, és kiszűrhetjük az úgynevezett szürkegazdaságokat, ugyanis így egyes viszonteladók magas árréssel árusítják az őstermelőktől korábban, és áron alul megvásárolt terméket. Ennek a megakadályozása érdekében kérjük és kértük az előző években is az igazolásokat. Abban az esetben, ha a viszonteladók is hasonló okmányokkal jelentkeznek be, a közvállalat kénytelen elfogadni őket, mivel nem áll módunkban ellenőrizni hitelességüket, mindezt az illetékes hivatalok teszik majd meg. Biztos itt is vannak, akik feltalálják magukat, de úgy gondolom, hogy nagy számban le tudjuk és le tudtuk szűrni az ilyen visszaéléseket is – mondta az igazgató. Az igazolások bemutatásának határideje április volt, amit a közvállalat kétszer hosszabbított meg, utolsó lehetőségként pedig a július 24-én megjelenő közlönyükben augusztust hónapot jelölték ki. Aki a megjelölt határidő lejártáig nem tett volna eleget kötelességének, azzal a Szabadkai Piacok Közvállalat a továbbiakban nem kötött volna bérleti szerződést. Az igazgató tudomása szerint, Szabadka az egyetlen város, ahol mindenki eleget tett a törvényben előírtaknak, a többi szerbiai városnak ez legfeljebb csak 70–80 százalékban sikerül. Az előírás nem befolyásolta a kibérelt eladópultok számát, kicsi ingadozás legfeljebb csak idényenként érzékelhető. A szerbiai piacgazdálkodások közül a szabadkai piac kihasználtsági hatásfoka a legmagasabb és még az újonnan megnyílt szupermarketek sem tudták megingatni helyzetéből. Mindez annak az eredménye, hogy bérlőkkel közösen, idejében felvették a versenyt a bevásárlóközpontokkal. Odafigyelnek az árú kínálatára és minőségére is. A szabadkai Állategészségügyi Intézet három éve ellenőrzi a piacon megjelenő termékeket, aminek az eredményeit rendszeresen közzétették.
– Pozitív diszkriminációval próbáljuk segíteni azokat az eladókat, akik a mintavétel után pozitív eredményeket kapnak. Eladó egységeik felett egy színes zászlócska jelzi, hogy a terméke megfelelt az előírásoknak. Ezekkel a minőségtanúsító zászlócska segítségével kívánunk segíteni a vevőknek abban, hogy hol vásárolhatnak nagyobb biztonságban. Én akkor leszek a legboldogabb, ha az egész piac ki lesz zászlózva – közölte Bodrogi Béla. A megkérdezett termelők a tejpiacon vegyesen fogadták az újításokat. Volt aki örült neki, mondván így nem lopják meg őket, volt aki feleslegesnek tartotta a megjelöléseket. Bár kételkednek a pozitív változásokban, bizakodnak abban, hogy könnyebbre fordul soruk.
– Így se jó, úgy se jó! Problémát jelent számunkra az is, ha a viszonteladók kiszorulnának a piacról, mert ha a termelőnek otthon kell dolgoznia, akkor egy eladó munkást kell felfogadnunk, akit természetesen ki kell fizetnünk a kevéske bevételünkből. Ha pedig a termelő eljön a piacra, ki fog otthon dolgozni – tette fel a kérdést Bijacs Katalin, termelő.
