Közfelháborodást váltott ki, hogy a szabadkai Barátok templomából áthelyezték az egyetlen magyar anyanyelvű szerzetes papot, és a helyébe egy horvátországi fiatal papot helyeztek, aki viszont gyengén beszéli a nyelvünket.
– Most már öt éve szervezem a hangversenysorozatokat a székesegyházban és a ferences templomban. A ferencesek és a székesegyház között évtizedek óta egy íratlan megállapodás él, hogy amikor az egyik templomban horvátul miséznek, akkor a másikban magyarul, és fordítva. Természetesen a ferences templomnak és Szabadkának is nagyon fontos szerepet vállat a magyar pasztorációban. Kis szeminarista korom óta ide jártam, nekem itt volt a lelki vezetőm, a gyóntatóm, akihez személyesen jártam, de a későbbiekben mint a székesegyház karnagya is nagyon jó kapcsolatot tudtunk kiépíteni. Kicsit meglepődtem és egy picit tartottam ettől a váltástól. Amit viszont nem tudok elfogadni, és a jelen esetben fáj, hogy nincs magyarul tudó szerzetes a kolostorban. Igaz, ez nem a mostani guardián Bošnjak Ivan atya hibája, hanem a horvátországi ferences rend tartományfőnökének a döntése, akinek úgy látszik, nem szívügye a szabadkai magyar hívek sorsa. Egy akkora egyetemi város mint Szabadka, ami a vajdasági magyarság igen fontos központja is, többet érdemel, és ezt a horvát rendtartomány is tudomásul veheti, akkor is, ha nem magyar rendtartományról van szó. Addig nem kellett volna leváltani a házfőnököt, amíg az új atyák meg nem tanulnak magyarul. Zoltán atya a szerzetességi engedelmesség jegyében tudomásul vette áthelyezését, és zokszó nélkül elment. Többen mondták, hogy Eszéken is vannak magyarok, és jól meg fogja állni a helyét, de én nem az eszéki, hanem a szabadkai magyar hívekért aggódom. Nem tartom ideális megoldásnak, ami a ferences rendházban született. Nem az a feladatom, hogy a horvát rendtartományon belüli problémákat vizsgáljam, csupán csak egy tényre szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez egy rendkívül rossz megoldás volt a szabadkai magyar hívők szempontjából – mondta el véleményét magánemberként Paskó Csaba, a szabadkai székesegyház karnagya.
–Nem kell félniük a híveknek, minden úgy fog folytatódni, ahogy eddig volt. Van magyar nyelvű mise, gyóntatás és imaliturgia. Igaz, még csak töröm a magyar nyelvet, de minden erőmmel igyekszem megtanulni. Reményeim szerint két év múlva már folyékonyan, gond nélkül fogok beszélni magyarul, addig is a hívek szíves türelmét szeretném kérni – nyilatkozta magyarul lapunknak Bošnjak Ivan, a szabadkai Barátok templomának ferences rendi új házfőnöke.
–Dukai Zoltán atyát a rendi törvényeknek megfelelően áthelyezték. A hivatásunkban ez az egyik legnehezebb és legszomorúbb pillanat, mert mindenkit, akit megszerettünk, el kell hagynunk. Ez a törvény még a szerzetesrend megalakulásánál született meg – fűzte hozzá Ivan atya. A koldulórendet Assisi Szent Ferenc alapította meg 1209-ben. Akkoriban még csak helyhez kötött szerzetes rendek voltak, akik az emberektől távol, kolostorokban élték le életüket. Assisi Szent Ferenc felismerve az akkori világ szükségletét, lemondott minden világi kötöttségétől, vagyonáról, és durva csuhában, mezítláb vándorolva prédikált.
– Ezért vagyunk kénytelenek ma is lemondani világi kötöttségeinktől, ami egyben a helyhez kötöttséget és az emberekhez való kötöttséget is jelenti. Azt, hogy ki hova kerül, nem tudjuk befolyásolni, mivel arról a horvátországi provincia káptalanja dönt, ugyanis Vajdaság hozzá tartozik. A horvátországi Szent Cirillről és Metódról elnevezett provinciában mindössze 4 magyar testvér van, közülük egy testvér még egyetemi hallgató, Dr. Harmath Károly atya Újvidéken van, Solti Maksimilián atya itt van Szabadkán, de sajnos beteg, és Dukai Zoltán atyát nemrég helyezték át Eszékre. Az a baj, hogy nagyon kevesen jelentkeznek a szerzetesrendünkbe, kevés testvérünk van. A magyarországi provinciából sem tudunk segítséget kérni, mivel ők is igen kevesen vannak. Szerettem volna Magyarországon tanulni, hogy jobban megtanuljam a nyelvet, de sajnos nem volt rá még lehetőségem. Bárhova helyeznek el minket a világban, kötelező megtanulnunk a nyelvüket – magyarázta az újlaki származású szerzetes.
