Az érdeklődés nagy, szinte naponta érkeznek kérvények családoktól az önkormányzathoz, hogy segítséghez folyamodjanak és megoldhassák lakásproblémájukat. A lehetőségek viszont korlátozottak. Az önkormányzat rendelkezik ugyan szociális lakásokkal, ám azokban vagy laknak már, vagy tatarozásra szorulnak. A városnak viszont ezekre a munkálatokra jelenleg nincs pénze.
A szociális védelemmel foglalkozó törvény kritériumok mentén határozza meg, hogy kik kaphatnak szociális lakást, emelte ki Szénási Oszkár, a Városi Tanács szociális védelemmel megbízott tagja. Rámutatott, hogy mindenekelőtt figyelembe veszik a kérvényezők vagyoni helyzetét, havi jövedelmét, egészségi állapotát. Elsőbbséget élveznek a nagycsaládosok.
– Ami kifejezetten a fiatalokat érinti, a szociális lakások kiosztásánál elsőbbséget élveznek a nevelőszülői felügyelettel, illetve anélkül nevelkedett gyermekek, az egyedülálló szülők, valamint a többgyermekes családok gyermekei. Ugyanakkor az egyfős háztartásban élők, a 65 évnél idősebb személyek, valamint a hadirokkantak, azok családja, menekültek, romák és más szociális kategóriába tartozó esetek kaphatnak effajta segítséget – mondta a tanácsos.
Kiemelte, véleménye szerint nemcsak a hátrányos helyzetű személyekkel kellene foglalkozni, hanem az úgymond egészséges fiatalokkal is. Hiszen több fiatal az egzisztenciális biztonság hiánya miatt nem vállalkozik a családalapításra.
– Amennyiben ebben tudnánk segíteni, biztosan demográfiai növekedés következne be. Amennyiben a társadalom húzóerejébe fektetnénk be, azoknak is biztosabb lakhatási lehetőséget tudnánk nyújtani, akik hátrányos helyzetben vannak – mutatott rá Szénási Oszkár. – Jelenleg két irányban gondolkodunk. Az egyik a pronatalitási alap, ami városi alapítású kezdeményezés. A fiatalabb, többgyermekes családokat támogatja, akiknek nem megoldott a lakhatásuk. Igyekszik részben segíteni a ház, illetve a lakás megvásárlását. De mivel mindez bankfüggő és a gazdasági válság erre is kihatott, tudomásom szerint akadozott ez a támogatói rendszer. Emellett pedig a hagyatékoknak köszönhetően kisebb városi, illetve peremvárosi házak tulajdonosa az önkormányzat. Ezeknek a házaknak a jelentős része nagyon rossz állapotban van, tatarozásra szorul és komfort nélküliek. Pillanatnyilag nincs egységes álláspont arról, hogy milyen ütemben és hogyan lehetne ezeket a lakásokat felújítani, illetve lakható állapotba hozni. Vannak erre törekvések, ám a rossz anyagi helyzet miatt ez a kérdéskör a háttérbe szorul – tudtuk meg, majd Szénási hozzáfűzte: – Mindenképpen egy akciótervet kellene megfogalmazni ezeknek az ingatlanoknak a felújítására, ugyanis ha már a város tulajdonában vannak, miért ne lehetne a rászorultak megsegítésére bocsátani ezeket – mondta. Rámutatott: nagyon sok igény érkezik a lakásgondokkal foglalkozó bizottsághoz. Általában pozitívan tudnak a kérvényekre reagálni, és lakhatási lehetőséget kínálnak fel.
– Tudomásom szerint két módja van a szociálisan rászorulók támogatására. Az egyik megoldás az ingatlanok rendelkezésre bocsátása, a másik pedig a lakbértámogatás. A pénzben való támogatást próbálták az utóbbi időben folyósítani, mintegy 3000-4000 dináros összegekig. Ez tulajdonképpen egyfajta hozzájárulás, hiszen nem túl gyakori, hogy 50 euró értékben lakást lehet bérelni. De ez is nagy segítség azoknak, akik alacsony fizetésből vagy munkanélküli segélyből élnek – mondta a tanács tagja, majd kiemelte, tudomása szerint ez a pénzalap a tavalyi évre már kiürült, de a családok és a város évente megújítja a szerződéseket.
– A várólista nagy, hiszen egyre nagyobb a munkanélküliség, különösen az alacsony képzettségi szinttel rendelkezők körében. Tudomásom szerint új lakások építésére helyi pénzekből nem lesz lehetőség, mivel a minisztérium rendelete alapján csökkenni fog a költségvetés, erre a beruházására már nem jut, hacsak a minisztérium nem különít el rá külön összeget – tette hozzá Szénási Oszkár.
