A Palics–Ludas Közvállalat bio-szennyvíztisztítót épít, amely a Ludasi-tó partján levő épületek – a Látogatóközpont, a Szúnyogcsárda és a kutatóállomás – szennyvizét gyűjti majd össze. Ezidáig ezek a létesítmények emésztőgödörrel működtek, ám ezen a helyzeten változtatni kellett, ezért az egyetemmel együttműködve egy, az országban egyedülálló szennyvíztisztító megépítésére vállalkoztak.
– Ez a szennyvíztisztító a szennyvizet másodminőségű vízzé alakítja át. A munkálatokat a Singidunum Egyetem Futura – Alkalmazott Környezetvédelmi Kara végzi majd, és egy olyan tisztító rendszert alakítanak ki, amilyenre eddig nem volt példa az országban. Kénytelenek voltunk megoldani a szennyvíztisztítást, ezek az épületek ugyanis környezetvédelmi területen vannak. A szennyvíztisztítónak oktató jellege is lesz. Az egyetem szakemberei két éven keresztül figyelemmel kísérik majd a szennyvíz tisztításának folyamatait, illetve a Ludasi-tóhoz látogatók is betekintést nyerhetnek a működésébe. Ez egy kis méretű szennyvíztisztító, ami nem igényel nagyobb beruházást, mintegy másfél millióba kerül majd – magyarázta Srđan Zekić, a Palics–Ludas Közvállalat igazgatója. Rámutatott, hogy a szennyvíztisztító megépítésének költségeit a közvállalat nem tudta volna önállóan finanszírozni. A projektum megvalósítása még tavaly megkezdődött, de mivel nem volt rá elegendő pénz, a hálózat nem épült ki teljesen. A közvállalat a környezetvédelmi minisztérium környezetvédelmi alapjánál pályázott, illetve a tartományi környezetvédelmi titkárságnál, így az idén be tudják fejezni a munkálatokat. A szennyvíztisztító mintegy 70 százaléka készen van, vagyis a medencéket már kiépítették, mindössze a növényzet beültetése maradt hátra.
– Nem egy betonkonstrukciós építményt kell elképzelni. Műanyag, nem áteresztő medencéket helyeztünk el, amelyek össze vannak kötve egymással, így a víz az egyik medencéből a másikba folyik át, miközben a tisztítás különböző szakaszain megy keresztül. Mint minden tisztítás esetén, először az ülepítés történik, majd a zsírok leválasztása. A biológiai tisztítást a növények végzik majd. Azok ugyanis a gyökerükben lévő baktériumok segítségével választják ki a szerves és a szervetlen anyagokat a vízből – magyarázta Žika Reh, a Palics–Ludas Közvállalat szakmunkatársa. – A Szúnyogcsárda, a Látogatóközpont és a kutatóállomás eddig egy emésztőgödörre volt rákapcsolva, amit időnként kiszivattyúztak. Jelen pillanatban ezeket az épületeket nem használjuk, mivel nem működhetnek, amíg az új rendszer meg nem épül – mondta.
A szakembertől megtudtuk, hogy az új szennyvíztisztító csupán ennek a három épületnek oldja meg a szennyvízgondjait, a Palicsi-tóból érkező víz már nem fog áthaladni rajta.
– A Ludasi-tó akkor került veszélybe, amikor a Bögén keresztül összekötötték a Ludasi- és a Palicsi-tavat. Akkor teljesen megváltozott a tó vízminősége, vagyis a felmerülő gondok nem új keletűek. A Ludasi-tó sorsa a Palicsi-tó állapotától függ. Tehát a problémák megoldása a városi szennyvíztisztító működéséhez kötődik, továbbá meg kell tisztítani azoknak a csatornáknak a vizét, amelyek összekötik a Palicsi-tavat a Ludasi-tóval. Ez a kis rendszer nem bír akkora kapacitással, hogy a Ludasi-tóba folyó vizet is megtisztíthassa – tudtuk meg Žika Rehtől.
A Ludasi-tó minőségére és élővilágára nagy hatással van a nád, ezért minden évben a téli időszakban szervezik meg a nádvágást a tavon.
– A Környezetvédelmi Intézettel és a Vízgazdasággal sikerült megfogalmaznunk az idén a nádvágásról és a nádtermelésről szóló stratégiát, vagyis meghatároztuk, melyek azok a területek, ahol őrizzük a nádat, és hol vágjuk ki azt. A nád ugyanis egyrészt hasznos, hiszen megszabadítja a tavat a nitrogéntől és a foszfortól, másrészt viszont a réteken elnyomja az arra a területre jellemző növényeket, ezért ott ki kell vágni – mutatott rá Žika Reh.
