A Magyar Remény Mozgalom a polgárőrség intézményének bevezetésében látja a bűnözés visszaszorításának lehetőségét. Mint azt László Bálint pártelnök sajtótájékoztató keretében elmondta, a következő időszakban minden önkormányzatot felkeresnek majd, hogy megértessék velük a polgárőrség jelentőségét, hogy segítségükkel, közösen megfogalmazzák ezen intézmény megalapításának jogi alapjait.
László Bálint kiemelte, mivel a lakosság körében ma a szociális problémák és a közbiztonság jelentik a legnagyobb gondot, az MRM tevékenységeivel éppen e két területre összpontosít. Ezért is kezdeményezték a polgárőrség megalapítását, és ez ügyben fordultak Saša Vučinićhez, Szabadka polgármesteréhez is. Kiemelte, az elmúlt időszakban Szabadkán és környékén szinte mindennapos jelenséggé váltak az úgynevezett megélhetési lopások. A problémával a rendőrség nem tud megküzdeni, mert nincs sem elég pénze, sem elég embere arra, hogy rendszeres járőrözést szervezzen meg. László Bálint elmondta, Csantavéren már aláírásgyűjtésbe kezdtek a polgárok, hogy rendeződjön a közbiztonság. A probléma azonban nemcsak Szabadkán, hanem egész Vajdaság területén tapasztalható.
– Bajmokról már egy egész listám van arról, kiktől mit vittek el: mezőgazdasági gépek alkatrészeit, takarmányt, jószágokat, feltörik a garázsokat is. Bácskossuthfalván szinte lincshangulat alakult ki a helyi közösség lakossági fórumán, amikor a közbiztonság kérése merült fel. Péterrévén pedig a polgárok vasvillával kergették el a tolvajokat. Kisoroszon illegális házfoglalásokra került sor. Mi úgy hisszük, hogy csakúgy, mint ahogy az más országokban bevált, egy multietnikus polgárőrség bevezetése a rendőrség és a civil kezdeményezés összefogásával lenne a megoldás e problémára – emelte ki László Bálint.
A sajtótájékoztatón vendégként részt vettek a magyarországi Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület képviselői, valamint dr. Stenger József jogász, aki ismertette, hogy a rendszerváltás után Magyarországon hogyan alakult meg a polgárőrség. Elmondta, mintegy húsz év telt az első kezdeményezésektől addig, amíg jogilag is szabályozták a polgárőrség működését. Ma már az állami költségvetésből 800 millió forintot különítenek el a polgárőrség működésére, ám maguk a polgárőrök a mai napig önkéntes alapon működnek, nincs fegyverviselési engedélyük, mégis hatáskörük szerint visszatarthatják a tetten ért elkövetőt. Ugyanakkor együttműködnek a belügyi szervekkel, a tűzoltósággal, a katasztrófavédelmi szervekkel és a mentősökkel is. A polgárőrség működésének létjogosultságát az eredmények is igazolják, ugyanis például a nyaralók feltörésének számát az elmúlt években 30–35 százalékkal sikerült visszaszorítani.
Setyerov Zorán, az MRM alelnöke elmondta, hogy az egész ország területén be kellene vezetni a polgárőrséget, akár Szabadka lehetne az első, ahol erre sor kerül. Kiemelte: elsősorban a politikai szándéktól függ, hogy állami, vagy városi szinten hozzák létre a polgárőrséget.
