Még tavaly kezdeményezték a helyiek, hogy Mišićevo – amely jelenleg Bajmokhoz tartozik – önálló helyi közösségé válhasson. Erről a városi képviselő-testület ősz óta nem döntött. Igaz ugyan, hogy egyszer napirendre tűzték az ügyet, de megfelelő dokumentumok hiányában végül nem tárgyaltak róla. A decemberi ülésen Maglai Jenőnek, a bajmoki helyi közösség közgyűlési elnökének, illetve a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőjének a személyes indítványát ismét visszautasították.
– A mostani hatalmi koalíció azonban nem akarta támogatni az indítványt. Levették a napirendről, úgy, hogy azt a VMDP kezdeményezte, mert a Demokrata Pártnak nem volt hozzá bátorsága, hogy a polgárok akaratával nyíltan szembeszegüljön. Ezt nem tartottam korrektnek, hiszen a mišićevói polgárok önállósulni szeretnének, és ehhez alkotmányos joguk van. Ezért kértem, hogy ismét kerüljön napirendre a kérdés, és nyilatkozzon róla a képviselő-testület. Ha támogatja, hát támogatja, ha nem, hát nem, de nem lehet kibújni a felelősség alól. Micsoda dolog az, hogy ha formailag minden rendben van, és mégsem tűzik napirendre?! – tette fel a kérdést Maglai, majd arra az indokra reagálva, miszerint azért vették le napirendről Mišićevo önállósulását, mert a városi költségvetésből nem különítettek el pénzt egy újabb helyi közösség működésére, hozzátette: – Ha valaki azt gondolja, hogy egy várost éves szinten 200–300 ezer dinár fog tönkre tenni, téved. Ez egy mondvacsinált kifogás. Meg lehetett volna úgy is szervezni, hogy ugyan megszavazzák az önállósulást, de a helyi közösségi választásokat nem mindjárt, hanem a többi helyi közösségi választással egy időben tartják meg, vagyis az idén májusban – mondta. Rámutatott továbbá, hogy a bajmoki helyi közösséget nem érinti rosszul Mišićevo önállósulása, hiszen az eddig is önálló településként működött, illetve mivel Bajmok sem kapott fejlesztésre, csupán a helyi közösség zavartalan működésére pénzt, nagyon valószínű, hogy Mišićevo sem számíthat többre. A polgárok számára viszont a helyi közösséggé válás azért lenne jó, mert a mišićevóiaknak nem kellene Bajmokra jönniük, hanem helyben el tudnák intézni hivatalos ügyeiket.
Slavko Paraćnak, a városi képviselő-testület elnökének az elmondása szerint viszonyt éppen a VMSZ hátráltatta Mišićevo helyi közösségé válását.
– Amikor napirendre került a téma, éppen a VMSZ egyik képviselője kérte, hogy vegyük le a napirendről, amit akkor azzal indokolt meg, hogy a költségvetésben nincsenek eszközök még egy helyi közösség működtetésére, illetve a bajmoki helyi közösség nem foglalt állást ebben a kérdésben, mivel a közgyűlésen ugyanannyi támogató és ellenző szavazat volt – mondta Slavko Parać. – El kell mondanom, hogy a bajmoki helyi közösségnek igazából nem is kellett volna állást foglalnia, enélkül is lehetne erről szavazni. Azt kell mondanom, furcsa volt, hogy egyszer egy VMSZ-es képviselő ellenzi, másszor pedig éppen egy VMSZ-es képviselő támogatja a település önállósulásának indítványát. A költségvetésben ebben az évben már előirányoztunk pénzt Mišićevo részére is. Meg vagyok győződve arról, hogy a falu önálló helyi közösség lesz. Azon dolgozom, hogy minél több képviselő támogassa az indítványt, és azon az ülésen kerül napirendre, amikor biztosak lehetünk benne, hogy megszavazzák az önállósulást. Szerintem erre már az év első felében sor kerülhet – mondta Parać. Elmondta továbbá, hogy bár a jogi feltételek megvannak ahhoz, hogy Mišićevo helyi közösségé váljon, az új helyi közösség további költséget jelent a város számára, hiszen a titkár bérét, illetve a helyi közösség működését is a városnak kell fedeznie. Ám ezek a költségek a képviselő-testület elnöke szerint nem terhelik majd le túlzottan a városi költségvetést.
– A helyi közösség a városvezetőség legkisebb egysége, ahol a polgárok intézhetik kommunális ügyeiket. Tudomásom szerint elég sok nehézséggel küzdenek, nehézkesen boldogulnak, még a temető karbantartására sincs pénzük. Ha Mišićevo helyi közösséggé válik, nem mondom, hogy mindent, de sok dolgot könnyebben és gyorsabban oldhat meg – tette hozzá Parać.
