A Szerb Megújhodási Mozgalom fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli az idén. Stevica Drčić, a párt körzeti szervezetének elnöke sajtótájékoztató keretében mondta el, úgy hiszi, a párt jelentősen hozzájárult Szerbia demokratizálódásához és azon értékek meghatározásához, melyeken a mai Európai Unió alapjai is nyugszanak.
Kiemelte, az unióhoz való csatlakozáshoz elengedhetetlen a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvény meghozása és a hatáskörök városokra, községekre való átruházása.
– Úgy véljük, a kárpótlás legjobb módja, hogy ahol csak lehet, az ellopott földterületeket adják vissza, míg a decentralizáció és a regionális fejlődés nem valósulhat meg a vagyon visszaszármaztatása valamint a hatáskörök átruházása nélkül. Ha az elkobzott földterületek a város tulajdonában lennének, az üzlethelyiségek bérbeadásából és a vagyonadóból befolyó bevételeket a községek, városok saját fejlesztésükre fordíthatnák – mondta Drčić.
Mirko Bajić, a párt tartományi szervezetének elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy mintegy tíz évvel ezelőtt az ezekre az intézkedésre való hivatkozás, ígérgetés volt az egyik eszköz, amivel a miloševići rezsimet próbálták megdönteni, ám az ígéretekből a mai napig nem valósult meg semmi, és Szerbiában valójában nem történtek lényeges változások.
– Fel kell tenni a kérdést, hogy ha el is fogadják ezeket a törvényeket, az a városokat, községeket hogyan érinti majd, és mire számíthatnak. Mit kaphat vissza Szabadka, ha az elkobzott, államosított vagyon nagy része nem is létezik, kivéve azt, ami magánkézben van, s ahhoz is minden valószínűséggel igen gyanús módon jutottak hozzá? Nyolc és fél ezer négyzetméternyi üzlethelyiség lett törvénytelenül elkobozva, az Állami Vagyonigazgatóság engedélye nélkül. Az így kötött szerződések pedig a törvény értelmében érvénytelenek, mégsem tesz senki semmit. Szabadka az elmúlt tíz évben emiatt mintegy tizenötmillió euró bevételtől esett el – állította Bajić, aki azt is kifogásolta, hogy a szabadkai képviselő-testület olyan határozatokat hoz, melyek megkárosítják a polgárokat, a kommunális szolgáltatások árát pedig sorra drágítják. A polgárok viszont – tette hozzá Bajić – még mindig tűrnek és hallgatnak, ahelyett, hogy kinyilvánítanák nemtetszésüket.
– Ha a képviselő-testületen belül továbbra sem alakul ki kommunikáció, az egyetlen megoldás, ha új helyhatósági választásokat írnak ki. A jelenlegi helyi politikai helyzet semmi esetre sem szolgálja a szabadkaiak érdekeit, és elfelejtik, mit ígértek a polgároknak. Arra inteném a helyi hatalmat, hogy ne várják meg, míg az emberek kivonulnak az utcára, hanem teljesítsék ígéreteiket vagy írjanak ki új választásokat.
