A szabadkai rendőrség adatai szerint a régióban az elmúlt öt évben öt esetben indítottak bűnvádi eljárást emberkereskedelem ügyében összesen tizenhárom személy ellen. Legtöbb esetben a bírósági eljárás még folyamatban van, az egyik elkövetőt pedig, aki egy kiskorú lányt kényszerített prostitúcióra, tavaly tíz év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
– Tavaly nem bukkantunk olyan személyre, aki az emberkereskedelemnek esett áldozatul, ami persze nem jelenti azt, hogy nincs ilyen. Nagyon nehéz megtalálni ezeket az áldozatokat, és a bizonyítási eljárás is összetett tud lenni, és ha fel is merült az emberkereskedelem gyanúja, sokszor maguktól az áldozatoktól sem tudtunk használható információkat kapni, mert bezárkóznak vagy megfélemlítették őket. Például a romák esetében a szokásaik, kultúrájuk miatt nehéz megállapítani, hogy emberkereskedelemről van-e szó, hiszen ők nagyon fiatalon kötnek házasságot, megvásárolják a menyasszonyt, vagy a városban kéregető gyerekek esetében sem egyértelmű, hogy szüleik kényszerítik-e őket a koldulásra. Ezekkel az esetekkel egy külön erre a célra kiképzett csoport foglalkozik, illetve a munkába bekapcsolódik a Szociális Munkaközpont és több civil szervezet is – mondta Aleksandar Obrenović, az illegális migráció és emberkereskedelem felszámolásáért küzdő osztály rendőre.
Mint kiemelte, Szabadka, elhelyezkedése és a határ közelsége miatt cseppet sem veszélytelen város, és a vízumkényszer eltörlésével még könnyebbé vált az emberkereskedők dolga. Amellett, hogy Szabadkán keresztül is történik az áldozatok más országokba való szállítása, a helyiek is ki vannak téve a veszélynek, és városunk sokszor az áldozatok kizsákmányolásának végső állomása is, vagyis külföldről szállítják ide az áldozatokat.
– A legfontosabbnak a megelőzést tartom, az emberek figyelmének felhívását a jelenségre. Emellett nagyon fontos ellenőrizni a háttérinformációkat, vagyis hogy kivel van dolgunk, bejegyzett cég-e az, amelyiknél munkát akarunk vállalni, hol van a legközelebbi nagykövetség, tudunk-e jelentkezni, ha külföldön vagyunk, vannak-e visszajelzések az adott cégről, munkahelyről, milyen is a szerződés, amit aláírni készülünk, és így tovább. Főként saját magunkon tudunk segíteni, de itt van a rendőrség és a különféle szervezetek, akiknél jelentkezni lehet akár ellenőrzés miatt, akár a szabadulás reményében. Az óvatosságunkon sok múlhat – mondta Obrenović.
Az emberkereskedelemnek a legkülönbözőbb formái alakultak ki, melynek célja az áldozatok kizsákmányolása, legyen szó prostitúcióról, pornográfiáról, szexturizmusról és szórakoztatásról, törvénytelen munkavállalásról, rabszolgamunkáról, koldulásról, illegális örökbefogadásról, kényszerházasságról, szervkereskedelemről, bűntény elkövetésére való kényszerítésről. Áldozat bárki lehet, korra és nemre való tekintet nélkül, de a fiatalok és a szegényebb réteg van leginkább kitéve a veszélynek, emberkereskedők pedig úgyszintén bárkik lehetnek, sőt sokszor azok a személyek, akikben megbízunk. A lánc több fázisból tevődik össze. Az első lépés a toborzás, melynek úgyszintén különféle formái vannak, de főként olyan ajánlatok ezek, melyek egy jobb és tartalmasabb élet képét villantják fel az áldozat előtt. Ilyenek az újságokban található vonzó állásajánlatok, modellügynökségek hirdetései, társkereső hirdetések, és egyre veszélyesebb az internetes ismerkedés a különféle közösségi oldalakon keresztül, de van. A második lépés a szállítás, vagyis az áldozat elkerül másik városba, országba, ahol elveszik tőle a papírjait, melyhez mindig hihető magyarázatot fűznek, majd megkezdődik a kizsákmányolás, a lelki és fizikai terror, a megfélemlítés, az erőszakoskodás. Szabadulni csak nagyon nehezen lehet, legtöbbször egy-egy rendőrségi akció során derül fény arra, hogy az emberkereskedelem egyik áldozatára bukkantak.
Az emberkereskedelem elleni harc egyik legjobb formája maga a megelőzés, vagyis a tájékoztatás, a fiatalok figyelmének felhívása a valós veszélyre. A szabadkai Vöröskereszt idén negyedik alkalommal szervezte meg informatív műhelyét, melybe mintegy százötven elsős és másodikos középiskolás diákot vontak be, akik a legveszélyeztetettebb korosztályhoz tartoznak.
– A műhely keretében a fiatalok megismerkednek az emberkereskedelem láncolatának felépítésével, a lehetséges toborzási kísérletekkel, illetve hogy mi történik az áldozatokkal, és hogyan lehet kiszabadulni az emberkereskedők markából. Felhívjuk figyelmüket a veszélyre, és hogy egy-egy esetben hogyan kell eljárniuk, viselkedniük, milyen információknak kell utánajárniuk. Az általános iskolák részéről úgyszintén kaptunk felkérést, hogy a hetedikes és nyolcadikos diákoknak is tartsunk előadásokat, amire sort is fogunk keríteni. Sajnos, a foglalkozások csak szerb nyelven folynak, de szeretnénk olyan vezetőket is bekapcsolni a munkába, akik magyar nyelven is előadnának, így még több fiatalhoz jutnának el a fontos információk – tudtuk meg Milka Erkman szakértőtől, aki azt is elmondta, hogy az Egyesült Nemzetek becslése szerint évente két-négy millió ember esik áldozatul az emberkereskedőknek, és mintegy kétszázezer ember érkezik illegálisan Európába, akiknek nyolcvan százaléka nő, akiket elsősorban prostitúcióra kényszerítenek. Elmondása szerint Szerbiában tavaly mintegy két és félszer többen lettek az emberkereskedelem áldozatai, mint 2008-ban, ez pedig azt mutatja, hogy egyre nagyobb a fiatalokra és az emberekre leselkedő veszély, így a megelőzés is egyre jelentősebbé válik.
– Remélhetőleg a foglalkozásoknak köszönhetően a fiatalok felismerik, hogy valóban reális veszélyforrásról szó, hiszen Szabadka közel sem az a nyugodt, biztonságos város, mint amilyennek tűnik. Persze, ez nem csak minket érint, az egész ország területén jelen van az emberkereskedelem, de fontos tudatosítani, hogy ez nem csak a filmekben lehetséges, bárkivel megeshet – mondta a szakértő.
