Szabadkán az általános iskolákban a roma diákok száma alig haladja meg a négyszázat, a középiskolákban pedig mindössze harminckét roma tanuló van. Szerbiában a hivatalos adatok szerint összesen mintegy százezer roma él, számuk azonban az illetékesek szerint valójában elérheti a félmilliót is.
Jelena Savić, a Roma Oktatási Alap ösztöndíjprogramjának koordinátora a tegnapi szabadkai sajtótájékoztatón elmondta: a romák körében óriási a szegénység, ez az egyik oka annak, hogy nem fejezik be az iskolát. Mivel azonban nem járnak még csak általános iskolába sem, munkához is nehezebben jutnak. Ez egy olyan ördögi kör, amelyből – úgy tűnik – nincs kiút.
– Az ösztöndíjprogram is azért született, hogy ezen a helyzeten változtatni tudjunk. Az egészségügy, a gyógyszerészet és a fogápolás területén ítélünk oda ösztöndíjakat. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi középiskolába iratkozó tanuló, illetve az orvosi egyetemen továbbtanuló roma fiatal is pályázhat. Ennek a célja tulajdonképpen az, hogy ezeket a diákokat később úgynevezett mediátornak is kiképezzük, és ennek köszönhetően a saját közösségükön belül is változásokat generáljanak – magyarázta Jelena Savić.
Slobodan Čamprag, a Városi Tanács oktatási tanácsosa elmondta, az iskola-előkészítőkben összesen mintegy 100, az általános iskolákban 430, a középiskolákban pedig 32 roma nemzetiségű diák tanul. Velük az iskolákban és az óvodában összesen négy pedagógus-asszisztens is foglalkozik, ez a azonban nem elég, legalább tízre lenne szükség.
– Tudomásom szerint egy nyolcadikos kislány szeretne az egészségügyi középiskolában továbbtanulni. Ebben a középiskolában most három roma diák tanul, közülük pedig egy végzős – mondta Slobodan Čamprag, aki segít majd ezeknek a tanulóknak az ösztöndíjra való pályázásban is.
A roma közösség elsősorban a szegénység és annak következményei miatt van kitéve a diszkrimináció számos fajtájának – hangzott el a sajtótájékoztatón. A romák egészségi állapota nagyon rossz, a nők átlagéletkora 48 év, a gyermekek elhalálozása pedig többszöröse a többségi nemzet adataihoz viszonyítva. Hatalmas problémát jelent, hogy nem veszik fel a védőoltásokat, mert egyszerűen nem is szerepelnek az egészségvédelmi rendszerben. Ezért tartják fontosnak a szervezők, hogy az oktatáson, az ösztöndíjazáson keresztül – amely nem szociális segély, hiszen nagyon jó tanulmányi eredményeket követelnek a támogatottaktól – a belső kapacitásokat erősítsék.
Az ösztöndíjazási program az idén kétéves, jelenleg összesen tizenkét roma egyetemi hallgatót támogatnak az országban. Százan pályáztak, ötvenen meg is kapták az ösztöndíjat, de csak ennyien tartottak ki. Abban bíznak, hogy az érdeklődés ebben az évben még nagyobb lesz, és a pályázók száma eléri majd a kétszázat. A roma közösséget képviselők kiemelték: nagyon fontos lenne a rendszerbeli támogatás – nem elsősorban az anyagi, a különböző alapítványok, szervezetek támogatása ugyanis túl kicsi ahhoz, hogy ezt a problémát megoldják.
